Jogszabály mondja ki, hogy 2021. januárjától minden online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell vásárlói felé valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget. A jelek szerint a szabályozástól megrettentek a kereskedők, s ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az országban a kereskedőknél működő bankkártya elfogadó, POS-terminálok száma az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt, s megközelítette a 226 ezret, miközben a NAV legfrissebb adatbázisában a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint csak 214,5 ezer üzemelő online pénztárgép szerepel.

A hazai bankkártya szakma legnagyobb rendezvényén, az IIR bankkártya konferenciáján ugyanakkor sokan úgy vélekedtek, nem a szigor, hanem a józan kereskedői érdek az, amely miatt a kereskedők bekötik a POS-készülékeket. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint ugyanis a lakosság 80 százaléka már használ valamilyen elektronikus fizetési módot, közel harmaduk, 31 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné mindig elektronikusan fizetne.

Varga Lóránt a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint míg 2010-ben az online pénztárgépeken a beütött tranzakcióknak csak 8,7 százaléka volt kártyás fizetés, idén már a vásárolt áruk árának több mint negyedét fizették ki plasztikkal. Banki, bankkártya társasági felmérések szerint a bankkártyával fizető ügyfelek átlagosan 20-30 százalékkal többet költenek egy-egy boltlátogatás során, mert nem feszélyezi őket, hogy kifogy a pénz a pénztárcából. A kártyás fizetők okozta forgalomnövekedésre pedig a kereskedők sem akarnak nemet mondani.

A falu jegyzőjének kellemetlen kötelessége

Már csak azért sem a komoly retorzióktól való félelem mozgathatja a kereskedőket, amikor megteremtik az elektronikus fizetés lehetőségét, mert a fent idézett jogszabályból hiányoznak a szankciók. Az elektronikus fizetést vevőinek nem biztosító kereskedőt ugyanis nem a NAV, nem az MNB, sőt nem is a fogyasztóvédelem, hanem a helyi jegyzők kötelessége jobb belátásra téríteni. Míg a NAV viszonylag hamar komoly kérdéseket intéz egy-egy kereskedőhöz, ha azt látja, hogy napokig nem ütnek be egyetlen tételt sem az online pénztárgépbe – mondjuk egy kínai étteremben, ahol a számológép kijelzője mutatja a fizetendő összeget –, nagy kérdés, mit fog kezdeni a falu jegyzője azzal a kereskedői érvvel, amely szerint sajnos nem lehet fizetni, mert épp most romlott a kártyaterminál.

A fővárosban ez például a taxikban szokott gyakran „előfordulni”. Braun Csaba, a Bank of China senior menedzsere szerint egyébként más téren is működik a magyaros finesz: saját példát mesélve beszélt arról, hogy az egyik balatoni nyaralóhelyen lévő étterem tulajdonosa nemes egyszerűséggel egy papírlapra kiírta bankszámlaszámát, s ezzel eleget is tett az elektronikus fizetés biztosításának, hiszen azonnali átutalással pillanatok alatt rendezhető a számla összege. Más kérdés, hogy a pincérek az átutalás megtörténtéről aligha tudtak megbizonyosodni, hiszen a tulajdonos nem akarta megosztani velük azt az információt, hogy vállalkozás folyószámláján – ahova az átutalás érkezik, mekkora az egyenleg.

Siker az azonnali fizetés, a Postának azért még nem kell aggódnia

Ettől függetlenül az azonnali átutalás valóban sikeresen debütált Magyarországon, hiszen lényegében egy nap alatt a teljes hazai átutalási forgalom 35 százaléka állt át a maximum 5 másodpercen belüli pénz érkeztetést biztosító rendszerre. Varga Lóránt szerint az utalások 96 százaléka egyébként két másodpercen belül teljesül. Egyelőre ugyanakkor nincs mitől aggódnia a Postának – egyelőre meglehetősen visszafogottan debütált a sárga csekkek gyilkosának tartott megoldás. Sem a bankok, sem a közüzemi szolgáltatók nem kapkodnak, hogy csekk helyett a mobilra, netbankba küldött üzenettel kérjék a számla kifizetését az ügyfelektől, akiknek – hasonlóan a sárga csekk befizetéshez – egy bizonyos határidőn, maximum 60 napon belül van lehetőségük arra, hogy a kérelmet elfogadva azonnali átutalással kifizessék a számla összegét. Az MNB éppen ezért a jövő tavasszal új javaslatokkal fog előállni.

Nagyon megszoktuk a kártyát, s elfelejtettük a banki pénztárakat

A magyarországi elektronikus fizetési rendszer ugyanakkor az azonnali fizetéssel csak további erősítést kapott, hiszen a bankkártyás fizetés terén önmagában is igen jól teljesítünk. A tavalyi év harmadik negyedévétől kezdve a bankkártyás fizetések összege már meghaladta az ATM-es készpénzfelvételek összegét. Sőt, ha a pandémia alatt közel megduplázódó online elfogadóhelyek forgalmával együtt számoljuk a bankkártyás vásárlások értékét, akkor már közel harmadával több pénzt költünk el plasztikkal, mint amennyit a bankkártya segítségével kiveszünk az ATM-ekből.

Az automaták egyébként egyre inkább átveszik a bankfióki pénztárak szerepét: a pénzkifizetések mellett immár a számlákra történő befizetések is egyre nagyobb arányban az ATM-eknél bonyolódnak. A banki pénztárakban történő pénzbefizetések darabszáma 52, értéke közel 60 százalékkal csökkent öt év alatt, miközben az ATM-es pénzbefizetések értéke 4,5, értéke 5,3 szorosára nőtt ugyanezen időtávon. Az idei év második negyedévében minden 100 forint automatából kivett forintra, 23, a készülékekbe befizetett forint jutott. Bár a készpénz ilyetén körforgásával szépen csökkenthetőek lennének a készpénzlogisztikai költségek, egyelőre csak a hazai bankok egy részénél működik olyan ATM, amely a korábban befizetett pénzt akár a következő ügyfélnek ki is tudja adni egy pénzfelvételi tranzakcióban.

Európában a második legkevesebb a bankkártya-csalás Magyarországon, de van amire figyelni kell

A hazai bankkártyás fizetési rendszer egyébként az Európai Központi Bank legfrissebb elemzése szerint az egyik legbiztonságosabb. A bankkártyás csalások tekintetében Magyarországon van – Lengyelország után és Romániát megelőzve – az Európai Unióban a második legkevesebb bankkártyás visszaélés. Az idei év második negyedévében minden 1 millió forintnyi bankkártyás tranzakcióból (vásárlásra és pénzfelvétel együttvéve) 70 forintot tudtak csalárd módon megszerezni illetéktelenek. Ráadásul ezen visszaélések összegének döntő részét nem az ügyfelek, hanem a bankok viselték.

Az idei második negyedévben a 322 millió forintnyi bankkártyás kár összegének közel 10 százaléka volt ilyen, s a csalásokban érintett 12 700 kártyás fizetés közel negyede, majdnem 3000 tranzakció köthető az érintéses fizetéshez.

A fentiek miatt sem feltétlenül érdemes elgondolkodni azon hogy a PIN-kód mentes fizetési limitet a jelenlegi 15 000 forintról 30 vagy 50 ezer forintra emeljék – vélekedett Braun Csaba. Ezt egyébként a kártyás vásárlások átlagos értéke sem támasztja alá, hiszen az idei második negyedévében átlagosan alig több, mint 8000 forintot fizettünk ki alkalmanként a kereskedőknél – mint arról az Index korábbicikkében már írtunk.