Nem okozott komoly gondot a bankrendszernek a régióban a koronavírus-válság. A gazdaság megtorpanásával a banki eszközök GDP-arányos növekedése komolyabb lett tavaly, meghaladta a nyolc százalékot. A kelet-közép-európai régióban a hitelállományok a pandémia alatt nagyjából fennmaradtak.

A Covid a bankok átlagos tőkeellátottságán nemhogy rontott, de javított is. Ehhez persze az emelkedő nyereség mellett az is kellett, hogy a jegybankok szinte mindenhol osztalékfizetési tilalmat vezettek be – értékelték az elmúlt hónapok eseményeit a Deloitte szakemberei.

A válság miatt megképzett addicionális értékvesztések hatására tavaly a bankszektor jövedelmezősége jelentősen romlott, ám az idei évben a korábban megképzett céltartalékok visszaírása megkezdődött, amely újra erősíti a profitabilitást. Ezt az tette lehetővé, hogy a moratóriumok kivezetése ellenére sem látszik a nem fizető hitelek arányának emelkedése. Bár Magyarországon – a világon immár példátlan módon – jövő év közepéig él a moratórium, az ügyfelek jelentős része kikerült a védernyő alól, és egyelőre itt sem látszik komoly csökkenés. Épp ezért a régióban nem igazán található új eladó hitelállomány – a bankok inkább a 2019 előtt már meghirdetett nem fizető adósságokra keresnek vevőt.

Pörög a bankfúzió

A pandémia tehát nem tett rosszat a bankrendszernek, ám felerősítette a szektor konszolidációját. Ez részben összefügg azzal, hogy a már említett osztalékstop miatt komolyabb akvizícióra fordítható tőkével bírnak a bankok. Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója szerint a régióban egyértelműen folytatódott az a trend, hogy nagy nemzetközi bankcsoportok kivonulnak azon piacokról, ahol csak kis piaci részesedéssel rendelkeznek, és a helyüket helyi vagy regionális szereplők veszik át. Emellett új trendként megfigyelhető az is, hogy mindez egyfajta portfóliócserével zajlik: a bankok a számukra nem megfelelő mérethatékonyságot jelentő piacokról kivonulnak, ugyanakkor a kulcspiacaikon akvirálni kezdenek. Ilyen lépést tettek a görög bankok, de a Raiffeisen, a KBC és az OTP esetében is van példa közel egyidejű vételre és eladásra is bizonyos piacokon.

A korábbi nagy kivonulók esetében a Société Generale lassan lezárja a regionális átalakulását, és már csak a lengyel és a román leányát tartja meg a régióban, ahol a top öt bank között van. A Deloitte szerint nagy kérdés, hogy az Intesa mit tesz majd azokkal a piacokkal, ahol nincs a top ötben, de a szakértők véleménye szerint a magyar piacon hetedik helyen álló CIB aligha esik áldozatául racionalizálásnak.

Utoljára 2016-ban volt ekkora pezsgés a bankok adásvételében a régiós bankpiacon, mint az elmúlt időszakban. 2020-ban huszonkét tranzakció zajlott, idén jelenleg húsz eladás zárult le vagy van folyamatban. Az átalakulásban Ukrajna és Szerbia áll élen, ezek a bankpiacok továbbra is számottevően széttagoltak, sok, kis piaci súllyal rendelkező szereplő van jelen.

A fintechcégeknek nem kellenek a régi bankok

A régiós bankpiacon a bankeladások döntő része könyvértéken zajlik, de a kisebb bankokat könyvérték alatti áron tudják csak eladni a tulajdonosok, köszönhetően annak, hogy a kis bankok bemigrálása fajlagosan komoly költségekkel jár. Guy Stevens, a Deloitte londoni banki akvizíciókkal foglalkozó partnere szerint a kis piaci részesedéssel bíró bankok esetében kizárható, hogy a piacra érkező feltörekvő fintechvállalkozások és a belőlük megszülető neobankok komolyabb érdeklődők lennének. E bankoknak jól behatárolható szolgáltatási területük van, ami nem feltétlenül passzol össze az eladandó pénzintézetek portfóliójával. Ennél is nagyobb gond lehet, hogy az érintett neobankok stabilan veszteségesek, hiszen jelenleg az ügyféloldal kiépítésén dolgoznak, azaz érdemi vásárlóként nem tudnak megjelenni a piacon. Harmadrészt az EU szabályozásának köszönhetően elég egyetlen országban banklicencet kiváltaniuk, onnantól határon átnyúló szolgáltatásként bármely EU-tagállamban módjuk nyílik üzletet kötni az ottani ügyfelekkel. Ez utóbbi, a banklicencek kérdésköre ugyanakkor érdekes lehet, hiszen a fúziók után a felvásárló bank – ha már jelen volt az adott országban – értékesítheti a megvett bank licencét.

Az OTP a legaktívabb

Régiónkban az Erste, a KBC és az OTP az a regionális szereplő, aki minden lehetséges eladó bankot megnéz a piacon. Nagy kérdés, hogy az UniCredit és a Raiffeisen miként csatlakozik majd be ezen aktív bankok mögé a piacra.

Az elmúlt öt év legaktívabb felvásárlója az OTP volt, kilenc vásárlásban volt érdekelt. A nagy felzárkózó a Sberbank megvásárlásával öt országban megjelenő MK Group volt. Az eladók között a hetedik legnagyobbnak számít a magyar állam – három banki érdekeltségétől vált-válik meg.

Fúziós hullám jöhet Magyarországon?

A magyar piacon idén jelentették be, hogy a MagNet Bank megvásárolja a Sopron Bankot – itt két kisebb piaci súllyal szereplő bank akvizíciójáról van szó. Folyamatban van a Sberbank hazai érdekeltségének eladása is, ezzel kapcsolatban Bíró Balázs arról beszélt, hogy a vevő számára a délszláv érdekeltségek megvásárlása lehetett a legfontosabb, ehhez a csomagban kapta az oroszoktól a magyar Sberbankot, így egyelőre nem biztos, hogy ez lesz a tranzakció végállomása.

A Commerzbank pedig már el is kelt: az Erste péntek délelőtt jelentette be, hogy az Erste Bank Hungary Zrt. és a német Commerzbank AG megállapodást kötött a Commerzbank Zrt. eladásáról – a tranzakció várhatóan 2022 második felében zárul a Commerzbank magyarországi leányvállalatának integrációjával, amelynek során az Erste tovább bővíti vállalati üzletágát.

A hazai legnagyobb átalakulás természetesen a Magyar Bankholding létrejötte. A három, eddig is hazai (részben állami) tulajdonban lévő bank fúziója a Deloitte szakemberei szerit teljesen beleillik a régiós konszolidációs képbe. Bíró Balázs szerint Magyarország lehet a közeljövő egyik legdinamikusabb konszolidációs piaca, miután jelenleg a piacon működő hitelintézetek fele, tizenhét bank rendkívül kicsiny piaci részesedéssel bír.