Naponta több mint 3,5 milliószor veszik elő a magyarok a bankkártyájukat, hogy árut vagy szolgáltatást vásároljanak – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikáiból. Az adatok szerint 2021 harmadik negyedévében 322,4 millió bankkártyás tranzakció történt a hazai elfogadóhálózatban, ami 20,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest, és több mint negyvenmillióval haladja meg az idei második negyedév eddigi abszolút csúcsnak bizonyuló számait.

A bankkártyák használatában furcsa, de az adott piac fejlettségét bizonyítja, ha a plasztikokkal végzett tranzakciók átlagos értéke csökken. Az idei harmadik negyedévben egy átlagos bankkártyás fizetés összege 7620 forint volt, miközben az ezt megelőző öt negyedévből négyben nyolcezer forint felett volt a bankkártyával fizetett átlagos kosárérték. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre kisebb összeget fizetünk bankkártyával, vagyis valóban a mindennapi életben válik elterjedtté az elektronikus fizetés, már egy csomag rágóért is kártyával fizetünk.

Az idén július és október között összesen 2457 milliárd forint értékben vettünk árut és szolgáltatást fizikai kereskedőnél, ami abszolút csúcs a bankkártyás fizetés történetében. Naponta 26,7 milliárd forintot fizettünk plasztikkal, az éves növekedés itt is – a tranzakciók számához hasonló – 20,8 százalékos volt.

Csúcsra járnak a webshopok is

Ezek után nem is annyira meglepő, de az online vásárlások darabszáma is ötödével nőtt: a magyar webshopokban a vásárlók 33,4 millió vásárlást hajtottak végre. Természetesen ez is abszolút csúcsot jelent. Az interneten a harmadik negyedévben elköltött 402 milliárd forintnál csak az elmúlt év utolsó negyedéve produkált komolyabb bankkártyás forgalmat – de az a csúcs a járvány második hulláma miatti korlátozások és a karácsony miatt egyébként is megemelkedő forgalom miatt tökéletesen érthető volt.

Minden online pénztárgépre jut POS

A bankkártyás forgalom komoly erősödéséhez az elfogadóhálózat drasztikus növekedése is kellett. Szeptember végén az országban 155 679 kereskedőnél összesen 236 108 bankkártya-elfogadó automatánál lehetett fizetni. A bankkártyát elfogadó kereskedők száma több mint 35 százalékkal emelkedett egy év alatt, miközben számuk négy évvel ezelőtt még nem érte el a százezret. Az adatok alapján a hazai kiskereskedelem csont nélkül teljesítette azt a jogszabályi elvárást, hogy minden olyan helyen, ahol online pénztárgéppel kell fizetni, lehetőséget kell biztosítani az elektronikus fizetésre is. A NAV adatbázisa az ősszel 214 550, a rendszerbe bekötött online pénztárgépet tartott nyilván, az országban tehát tíz százalékkal több POS működik, mint pénztárgép. (És akkor arról, hogy az elektronikus fizetés azonnali átutalással is teljesíthető, még nem is szóltunk.)

Két és félszeresére nőtt a kártyás fizetés lehetősége a neten

Ami a jövőt megalapozhatja, hogy a pandémiának köszönhetően a 2019 év végén nem egészen 13 ezerről 32,7 ezerre ugrott a bankkártyás fizetést lehetővé tevő hazai webáruházak száma. Ma már nagyon sok, egyébként boltot üzemeltető kereskedő teszi lehetővé, hogy internetes boltjában is vásárolni lehessen, s ott bankkártyával ki lehessen elégíteni a számlákat – épp ezért nehezen visszakövethető, hogy összesen hány online és/vagy fizikai kereskedő rendelkezik valójában elektronikus fizetési megoldással.

A nyers adatok szerint a számuk 0,9 százalékos növekedéséhez a betéti kártyák számának 112,7 ezer darabos növekedése kellett. Soha még ilyen sok, 8,617 millió betéti kártya nem volt az embereknél. Ugyanakkor ennél is kedvezőbb hír, hogy a hitelkártyák száma három év után először mutatott növekedést negyedéves alapon az idei harmadik negyedévben. A bankkártyák elterjedése egyrészt annak ismételt visszajelzése, hogy a magyarok valóban megkedvelték ezt a fizetési módot a pandémia alatt, másrészt pedig – főleg a hitelkártyák számának emelkedése – azt jelezheti, hogy a válság hatásait is jobban viselték. Persze azokkal is egyet kell értenünk, akik a megugró kártyás forgalomba belelátják a növekvő inflációt is.

Javított statisztika

A trendek kimutatását és így az összevetést kicsit nehezíti, hogy az MNB immár rendszeresen, akár több évre visszamenőleg is komolyan módosítja a bankkártyás forgalmi adatokat. Az ősszel közölt második negyedéves adatokhoz képest a mostani kimutatás április és június között több mint másfél millió fizikai vásárlást talált 12 milliárd forint értékben, de kétszázezerrel és kétmilliárddal nőtt az online kereskedőknél végzett tranzakciók száma és értéke is. Korábban az MNB jelezte: az idei évtől a bankkártyás fizetésre vonatkozó adatokat nemcsak a Magyarországon bejegyzett pénzügyi szolgáltatóktól várnak, hanem azoktól az intézményektől is, akik kereskedő ügyfeleiknek határon átnyúló szolgáltatásként biztosítják a bankkártyás fizetés lehetőségét. Csak remélni lehet, hogy az újszerű adatszolgáltatás lassan minden érintett számára bejáratottá válik, és az MNB nem kényszerül ilyen jelentékeny mértékben visszamenőlegesen átírni a piaci adatokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!