Az Európai Unió lakosságának alig több mint fele, mindössze 52,9 százaléka élt családi házban, míg 46,2 százalék lakást választott otthonául – áll az Eurostat felmérésében. Írországban egészen megdöbbentő, az emberek 91,7 százaléka rendelkezik családi házzal – persze ez összefügghet a városokban is dívó sorházas beépítéssel. Ezután viszont egy nagy szakadék következik, ugyanis a holtversenyben második Horvátország és Belgium „csak” 77,2, míg a harmadik Hollandia 75,1 százaléka él kertes házban.

Magyarország ebben a rangsorban a hatodik, az Eurostat statisztikája szerint itthon 72,9 százalék él családi házban és 26,5 százalék lakásban, a maradék 0,6 százalék pedig alternatív otthonokban, így például lakóhajóban, lakókocsiban.

Nem mindegy, hogy vidék vagy város

Szépek ezek a hazai számok, azonban nem eszik olyan forrón a kását! Érdemes részekre bontani, és megvizsgálni, hogy mi a helyzet a városokban, agglomerációkban és vidéken.

Ha a magyar városi lakosságot nézzük, akkor a számokból kiderül, hogy

• a polgárok 59,3 százaléka él lakásban,
• 40,7 százaléka pedig családi házban.

Ez az arány az unióban 71,7:28,3. A lakásosok abszolút túlsúlyban Lettországban vannak, ahol a városi lakosság 87,5 százaléka lakásban él.

Ha a városok agglomerációját nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy itthon

• a lakosság 79,4 százaléka él családi házban,
• 20,6 százaléka pedig lakásban.

Az EU-ban 58,6:41,4 az arány. A skála két végén Írország és Görögország található: előbbiben 92,1 százalék él kertes házban, utóbbiban pedig csak 28,3.

Végül nézzük, a vidéki régióknál mi a helyzet! Az Eurostat szerint Magyarországon

• az állampolgárok 98,8 százaléka él családi házban,
• 1,2 százalékuk lakik lakásokban.

Ebben a kategóriában Máltán példátlan a helyzet, az uniós statisztikai hivatal felmérése azt mutatja, hogy ott a vidéki régiókban a lakosok 100 százaléka saját kertes házban lakik. Magyarország a 98,8 százalékos arányával pedig a harmadik helyen áll, minket az írek előznek meg 99 százalékkal.

A keresések is visszaigazolják

Az Eurostat adatai jól rímelnek a money.hu anyavállalata, az ingatlan.com adatbázisából kinyert adatokkal. Bár az adatbázisban jelenleg közel egyforma arányban szerepelnek házak és lakások – több mint 55 500 eladó ház hirdetése található meg az ország minden szegletéből, míg lakásokból majdnem 50 ezer hirdetés érhető el –, ám az új ingatlant vásárolni akarók Budapesten kívül 68,3 százalékban házat keresnek, s csak 31,7 százalék érdeklődik lakás iránt. A fővárosban ugyanakkor az érdeklődés markánsan a lakások irányába tolódik el: a portálon a fővárosban vásárolni akarók 80,8 százaléka lakásokról gyűjt be információkat, s alig 19,2 százalék keres rá a családi házas kínálatra.

Hitel: a házépítésnél magasabb lehet a kamat

A bankoknál nincs különbség a hitelnyújtás esetében: házat és lakást egyaránt finanszíroznak, és így most mindkét ingatlantípus esetén egyformán drágulnak a hitelek. Új ház építése esetében a telek megvásárlásának ára is a hitel része lehet. Az ugyanakkor inkább csak az új lakásokra jellemző, hogy a készültség fokának megfelelően szakaszosan történő finanszírozás esetén egyes bankok némileg magasabb kamatot számítanak fel. (Van, ahol az új lakások esetében is van szakaszos finanszírozás, de speciális feltételek mellett.)

Támogatások: nagyobb alapterület kell a támogatáshoz új háznál

A családtámogatások esetében ugyanakkor vannak különbségek. A csok kapcsán például az új házak esetében számottevően nagyobb a minimálisan elvárt alapterület mind a támogatás, mind a csokhitel esetében. Egy gyermek esetén új vagy használt lakás, illetve használt ház esetében 40 négyzetméter a minimális lakásméret-elvárás, ám új házat már csak minimálisan 70 négyzetméterest lehet vásárolni. (Egy gyermek még nem elég a csokhitel felvételére.) Két gyermeknél a támogatás és a hitel igényléséhez is a többi lehetőség 50 négyzetméteres elvárásával szemben már minimum 80 négyzetméteres minimális lakásméret szükséges új lakás építésekor. Három gyermeknél 60 és 90 a két típus közötti elvárás, s ez a különbség megmarad a négy- vagy többgyermekesek esetében, azzal a kitétellel, hogy a 60 négyzetméter csak új lakás vásárlása esetén tolerálható, használt lakás vagy ház esetében az ilyen nagy családoknál már minimum 70 négyzetméter szükséges a támogatási összeg és a kölcsön eléréséhez.

Az áfa-visszatérítés esetében ugyanakkor a háztulajdonosok járnak jobban. Míg lakás esetében maximum 150 négyzetméteres építmény esetében igényelhető vissza az áfa, családi háznál ennél kétszer nagyobb lehet a megengedett alapterület.