A 2020-as, koronavírus-járvány miatt félbevágott és a 2021-es, lényegében elmaradt sí-, illetve egzotikus nyaralási szezont sokan idén szeretnék pótolni. Bár a koronavírus omikron-változata sok helyen felülírhatja az utazási terveket, a közösségi oldalakra feltöltött képek a havas lejtőkről vagy a homokos tengerpartokról azt jelzik, hogy sokan indulnak útnak. Ilyenkor pedig állandó kérdésként jelentkezik, hogyan fizessünk külföldön.

Kevesebbet vagyunk külföldön, de többet költünk

A statisztikák szerint a hazai bankkártyás forgalom még lendületet is kapott a pandémiától, ám azt kevesen gondolhatták, hogy a külföldi kártyás fizetésekben sem látszik majd visszaesés. Magyar kibocsátású kártyákkal az év első kilenc hónapjában 2020-ban és 2021-ben is többet költöttek honfitársaink, mint az előző években. Tavaly kilenc hónap alatt már közel 81 millió alkalommal került elő magyar plasztik külföldi elfogadónál, 915 milliárd forint értékben. Ez mind tranzakciószámban, mind értékben 16 százalékos növekedést jelent 2020 hasonló időszakának adataihoz képest. (Persze e külföldi fizetések egy része itthonról külföldi webáruházban bonyolított fizetés.)

Nem tért ugyanakkor magához a külföldi ATM-es pénzfelvétel: 2019-ben még 1,3 millió ilyen tranzakciót jegyzett a Magyar Nemzeti Bank, tavaly ugyanakkor kilenc hónap alatt már csak 830 ezer pénzfelvétel történt, amelynek 68 milliárd forintos összege alig több mint ötven százaléka a két évvel korábbi 120 milliárdnak.

A magyar bankkártya-tulajdonosok szemmel láthatóan mára már tisztában vannak azzal, hogy a bankkártyás fizetés külföldön is ingyenes, szemben a készpénzfelvétellel, amelynek eléggé megkérik az árát a bankok.

Azzal ugyanakkor kevesebben vannak tisztában, hogy az EU-szabályozásnak köszönhetően a bankoknak külön – kedvezőbb – árfolyamot kell kínálniuk az olyan országokban történő pénzfelvételre, amely ország az Európai Gazdasági Térség tagja, és ahol mód van arra, hogy euróban vegyünk fel pénzt. A Money.hu táblázatából jól látszik, hogy összességében harmadával is kisebb költséggel járhat egy ausztriai, szlovéniai síelés, mint egy amerikai kiruccanás vagy egy nyaralás a Seychelle-szigeteken.

Külföldi bankkártyás pénzfelvétel díja (2022. január)
Bank	Külföldi ATM		Bankcsoport-ATM
	EGT-tagállamban euró felvétele	Minden más
Budapest Bank	0,6%–1,126% min. 664, max. 9000 Ft	0,6% (max. 900 Ft)–2014 Ft + (0,6%, max. 9000 Ft.)	–
CIB	864 Ft	3226 Ft	0 Ft–3226 Ft
Erste	552 Ft + 1,67% + 0,6%	1450 Ft + 2% + 0,6%	106 Ft + 1,06% + 0,6%
K&H	0,38% + 753 Ft	1,34% +1885 Ft	–
MKB	930 Ft	10,11 EUR	–
OTP	738 Ft	3,63 EUR + 1,67%	2,12 EUR
Raiffeisen	1,34%, min. 603, max. 3380 Ft	10,22 EUR	–
Sberbank	0,49% + 751 Ft + 0,6%	1,1% + 1944 Ft + 0,6%	–
Takarékbank	1,55% + 310Ft – 1,6% + 320 Ft		–
UniCredit	0,457% + 454 Ft–1,222% + 615 Ft	1,142% + 3669 EUR–1,885% + 4,785 EUR	0,113%, min. 11 Ft–1,827% + 3,419 EUR
Forrás: Money.hu

A saját bankja külföldön is olcsóbb lehet

Ám a banki pénzfelvétel költségeit egyéb módokon is csökkenteni lehet. Azt már tudjuk, hogy itthon bankunk ATM-jéből jellemzően kisebb költséggel juthatunk készpénzhez, mintha más bank automatáit használnánk. Ez több nagybanknál a nemzetközi pénzkezelésre is igaz. Több pénzintézet ugyanis a bankcsoport egészében kedvezményes díj mellett kínál pénzfelvételt ügyfeleinek. Ezzel a lehetőséggel élhetnek a CIB, az Erste, az OTP és az Unicredit hazai ügyfelei. A jelenleg elérhető ajánlatok közül a legolcsóbb megoldást a CIB kínálja, amelynek Visa Inspire kártyájával az anyacég, az IntesaSanpaolo hálózatában díjmentesen tudunk külföldön is pénzt felvenni. Bankfüggetlen ajánlatként pedig a Gránit Bank Platinum Mastercard kártyáját lehet ajánlani, amellyel bármely külföldi bankautomatából havonta két alkalommal díjmentes a készpénzfelvétel a kártyára beállított ATM-limit erejéig. A bank tehát nem számít fel érte külön díjat, ettől természetesen az adott külföldi ATM-üzemeltetők még kérhetnek díjat a külföldi bankkártya használatért, igaz erről a pénzfelvétel előtt tájékoztatniuk is kell az ATM monitorján. De több más bank a hazai pénzfelvételi díj mellett számolja fel a külföldi pénzfelvétel költségét. Fájdalom, a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével külföldön nem élhetünk. Az ugyanakkor meglepő, hogy több bank díjképzésében külön szerepelve a külföldi pénzfelvételnél is találunk hatezrelékes díjat, ami jó eséllyel a pénzfelvétel tranzakciós illetéke. Ám az illeték kirovása is csak Magyarországra vonatkozik.

Tervezzük meg a pénzfelvételt!

Akárhogy is, a külföldi készpénzfelvétel nem olcsó dolog. A banki díjaknak jellemzően van egy fix részük, amelyhez sok helyen forgalomarányos további díj kapcsolódik. Ebből kikövetkeztethető, hogy ha külföldi utazáskor készpénzre van szükségünk, érdemes egyszerre nagyobb összeget kivennünk az automatából, hiszen így csökkenthető a pénzfelvétel fajlagos költsége.

Milyen árfolyamon számolják el a külföldi költést?

Összességében olcsóbban jövünk ki, ha bankkártyával vásárolunk. Ez még akkor is igaz lehet, ha sokszor rémisztenek meg bennünket azzal, hogy a bankkártyás fizetésnél akár többszöri átváltásra kerülhet sor. Ebben van igazság. Külföldön jellemzően a helyi pénznemben lehet fizetni. A kártyatársaságok ugyanakkor jellemzően dollárban vagy euróban számolnak el. Ugyanakkor a kártyatársasági árfolyamok a piac legkedvezőbbjei közé tartoznak. Viszont nagy kérdés, hogy az itthoni bankunk milyen árfolyamon váltja a kártyatársasági követelést forintra. Van példa arra, hogy a kártyatársasági forintra váltási árfolyamot alkalmazzák, máshol saját váltási árfolyamon történik a váltás. A bankok zöme itthon devizaeladási árfolyamon számolja át a külföldi kártyás fizetést. Ez kedvezőbb árfolyam, mintha valutaárfolyamot alkalmaznának. Ugyanakkor arra is van példa, hogy kifejezetten a kártyás vásárlásokra speciális váltási árfolyamot alkalmaznak. Fontos tehát a meglepetések elkerülése érdekében előzetesen utánanézni, hogy bankunk milyen módon számolja el a külföldi költéseket, milyen árfolyamot alkalmaz.

Az is meglepetést okozhat, hogy a fizetés pillanatában kapott SMS vagy internetes üzenetben foglalt összegnél végül magasabb lesz az az összeg, amennyit a bankunk levon a vásárlás után. Ennek oka az, hogy a fizetés végső elszámolása sok esetben nem a tranzakciókor zajlik le, sokszor nem is az adott napon, hanem akár egy-két nappal később. Addigra pedig az árfolyam elmozdulhat.

Vigyázat! Durva áron fizethetünk forintban külföldön!

Sokak épp az árfolyampara miatt kapják fel a fejüket arra, amikor – immár egyre több helyen, ha külföldön fizetünk – a kártyás vásárlásnál a POS-készülék felkínálja, hogy forintban is fizethetjük a vásárlás összegét. Ezt a szolgáltatást dinamikus valutaváltásnak (Dynamic Currency Conversion – DCC) nevezik. A kényelme ellenére ez talán a legdrágább megoldás. A kártyás vásárlás külföldi elszámolója számára aligha a forint a világ legjobb fizetőeszköze, így tehát nincs szüksége rá. Vagyis a forintban kijelzett összeget ő bizonyosan vissza akarja majd váltani. Épp ezért eleve olyan árfolyammal számol, ami ennek a váltásnak a költségét fedezi majd, ráadásul kellemes profitot is biztosít. Egészen biztosak lehetünk abban, hogy az árfolyam sokkal rosszabb, mintha a kártyatársaságra vagy/és saját magyar bankunkra bíznánk a váltást. Általánosságban azt lehet tanácsolni, hogy minden országban a helyi pénznemben fizessünk a bankkártyánkkal!

Megmentő-e a Revolut?

Az elmúlt években a külföldi költések esetében sokan esküsznek a feltörekvő alternatív fizetési szolgáltatóra, a Revolutra. A terméket mintha csak a határon átnyúló fizetésekre találták volna ki. A Revolut igen kedvező árfolyamon vált, a készpénzfelvételt is sok esetben meg lehet úszni ingyenesen – szóltak a hírek.

Ugyanakkor ez szép lassan a múlté lesz. A készpénzfelvételt már csak 75 ezer forintig kínálja fel ingyenesen a szolgáltató az alapcsomagban, ezen felül a költség kétszázalékos. A pénzváltás 350 ezer forintig díjmentes, utána 0,5 százalék a váltási díj. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a ritka valuták váltásáért hétköznapokon is egyszázalékos váltási díjat számít fel a Revolut, és ez hétvégén két százalékra emelkedik. A nem revolutos átutalásokért is díjat számít már fel a standard csomagban a szolgáltató. A határon átnyúló fizetések díja a második fizetéstől 150 forint alkalmanként.

Összességében a Revolut még optimális választás, és az is jó hír, hogy a közeljövőben valamilyen formában magyar leánybankot is alapít majd. Ugyanakkor az üzletpolitika változása szinte bizonyosan a már most sem minden esetben kedvezőbb díjak megváltozását (emelkedését) fogja maga után vonni.

Váltsunk valutát?

Sokak nem szeretnek készpénz nélkül elindulni, úgy gondolják, hogy a (mint láttuk, nem is biztosan olyan) drága külföldi pénzfelvétel helyett olcsóbb itthon valutát váltani. Azt is érvként szokták felhozni, hogy biztosan kéznél van a segítség, ha elveszítik vagy ellopjákbankkártyájukat.

A váltóhelyeken a bankok valutaárfolyamánál jellemzően kisebb a vételi és eladási árfolyam közötti különbség (marzs), így az árfolyamok kedvezőbbnek tűnhetnek. (Ez nem biztos, hogy igaz a deviza- vagy a kártyatársasági árfolyamokra.)

Ráadásul pénzváltó és pénzváltó között is nagyon különbözők az árfolyamok – a bevásárlóközpontokban jellemzően magasabb a marzs, mint ahogy a forgalom is befolyásolja, mekkora hasznot tesz rá egy-egy váltóhely a pénzváltásra. A valutaváltást itthon háromezrelékes (maximum hatezer forintos) illeték terheli, ám sok valutaváltó ennél magasabb konverziós (váltási) költséget számol fel. Ráadásul a felszámított költség sávos, ha tehát csak zsebpénzt szeretnénk váltani, az fajlagosan sokba fájhat.

Néhány felkapott valutát (euró, dollár, kuna) leszámítva több külföldi fizetőeszköz itthon is egzotikusnak számít. Ezek beszerzése, tartása költségesebb, hiszen kevésbé forog. Ez bizony az árfolyamban is meglátszik. Ha viszont eurót vagy dollárt viszünk külföldre, ott lehet, hogy újból váltanunk kell helyi pénzre. Az se tévesszen meg, ha a kereskedő elfogadja az eurós fizetést – bizonyosak lehetünk benne, hogy beszámítja a váltási díjat.