Index Vakbarát Hírportál

A járvány alatt fedezték fel a magyarok igazán az internetet

2022.02.07. 13:22

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Alaposan megtolta az online vásárlásokat a pandémia – erről árulkodnak az Eurostat 2021-es adatai. Mivel a korlátozások miatt kevesebbet tudtunk üzletekbe járni, rákényszerültünk, hogy az interneten rendeljük meg magunknak a szükséges dolgokat.

A 2021-es felmérést megelőző 12 hónapban az Európai Unióban a 16 és 74 év közöttiek 90 százaléka használta az internetet, 74 százalékuk személyes használatra vásárolt vagy rendelt árut, illetve szolgáltatást. Az online vásárlások száma 1 százalékponttal nőtt 2020-hoz képest (az internetezők 73 százaléka), 2016-hoz képest pedig 11 százalékponttal (63 százalék).

A legmagasabb arányt Hollandiában (94 százalék), Dániában (92 százalék) és Svédországban (89 százalék) regisztrálták, ezekben az országokban vásárolnak a legtöbben a netezők közül. Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában meglehetősen kevesen – előbbiben csak 44, utóbbiban pedig 42 százalék – rendelnek az internetről.

A magyarok rákaptak az internetre

Az elmúlt öt évben az internetezők körében 

  • a legnagyobb növekedést Csehországban (+27 százalék), 
  • Szlovéniában, Magyarországon és Romániában (mindegyik +26 százalék), 
  • valamint Horvátországban és Litvániában (mindkettő +25 százalék) regisztrálták.

Magyarország tehát a második legnagyobb növekedést produkálta az egész unióban.

A 2016-os 48 százalék után tavaly már a hazai lakosság 74 százaléka vásárolt az interneten.

Az internetes és csomagküldő kereskedelem felpörgését látványosan igazolja a hazai statisztika is. Az online értékesítés éves forgalma tavalyelőtt lépte túl először az ezermilliárd forintot, 2021-ben pedig jócskán 1300 milliárd forint fölé nőtt. A legutóbbi december a legerősebb havi adatot hozta 148 milliárd forinttal, a megelőző hónap 147 milliárdos csúcsát adva át ezzel a múltnak – derül ki az ITM közleményéből.

Ruhát és ételt veszünk a legtöbben

A felmérést megelőző 3 hónapban a leggyakoribb online áruvásárlások a következőképpen alakultak:

  • ruhák, cipők, kiegészítők (az online vásárlók 68 százaléka rendelt),
  • éttermek, gyorséttermi láncok és vendéglátó szolgáltatók (31 százaléka), 
  • bútorok, lakberendezési kiegészítők, kertészeti termékek (29 százaléka), 
  • kozmetikai, szépség- vagy wellnesstermékek (27 százaléka), 
  • könyvek, folyóiratok, illetve újságok (25 százaléka), 
  • sportszerek (a sportruházat kivételével) (24 százalékuk rendelt), 
  • számítógépek, táblagépek, mobiltelefonok vagy azok tartozékai (23 százaléka), 
  • gyermekjátékok vagy gyermekápolási cikkek (20 százaléka).

Az ITM felhívja a vásárlók figyelmét, hogy külföldi rendeléskor érdemes fontolóra venni, hogy a termék kedvező vételára és a kiszállítási költség együtt is olcsóbb-e a hazai beszerzésnél. Könnyen előfordulhat, hogy a szükség szerinti visszapostázás többe kerül, mint amennyit magáért az árucikkért fizettünk. Magyarországon a sávos jótállás bevezetésével az eladási ártól függően akár két-három év jótállás vonatkozhat a drágább termékekre. Az ár mellett ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni, mielőtt külföldi webshop mellett döntenénk a hazai vásárlással szemben.



Rovatok