Idén a régiónkra mérséklődő, ám még mindig magas gazdasági növekedés és a korábban vártnál lassabban csökkenő infláció lesz jellemző az Amundi szerint. Ez azt hozza magával, hogy a korábban vártnál is szigorúbban kell a jegybankoknak lépniük – egyfajta kamatemelési versenyt érezhetünk majd a régión belül. Aradi Ernő, az Amundi Alapkezelő Zrt. kötvényportfólió-menedzsere szerint Magyarországon az irányadó kamat öt százalék körüli szintre emelkedhet az első félévben. A kamatemelési ciklus addig folytatódhat, amíg nem mutatkozik fordulat az infláció alakulásában. E tekintetben nem jó hír, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve várható kamatemelései szintén további monetáris szigorítást vetítenek előre a régióban. Ez egyértelműsíti, hogy a banki hitelkamatok emelkedésében az első félévben nem lesz megállás.

Jövő év második felére csillapodhat három százalékra a pénzromlás

Az Amundi szerint 2022. végére a magyar inflációs ráta 4–4,5 százalék közötti szinten lesz, az éves inflációt ugyanakkor az első félév magas értékei miatt 4,7–5,1 százalékos sávban látja valószínűnek a befektetési cég elemzői csapata. A pénzromlás mértéke 2023-ban és ’24-ben is a 2,5–3,5 százalékos sávban várható.

A forint a pandémia idején stabilan a 344–370 forintos sávba került. Az infláció letöréséhez az MNB-nek erős forintra van szüksége, ezt egyelőre a kamatemelésekkel el tudta érni a jegybank. A befektetési cég értékelése szerint a forint a fenti sáv erős oldalán lesz az idei év jó részében, 350-355 forint környékén.

Erős növekedés – kérdőjelekkel

Aradi Ernő szerint itthon fontos, hogy a kamatemeléseken túl a válságkezelő eszközöket is kifuttatja az MNB, ami egyértelműen a likviditás szűkítése irányába hat. Emellett pozitív fejlemény, hogy a költségvetési hiány is kordában lesz tartva, hiszen a választások után vélhetően folytatódik a tavaly év végén már bejelentett fiskális kiigazítás. Újabb állami beruházások elhalasztásáról születhet döntés és a kiadási oldal korrekciója várható. Az Amundi szerint ennek nyomán az adósságráta ismét csökkenő pályára kerül, nagy kérdés persze, hogy a 4,9 százalékos tervezett költségvetési hiány tartható-e. Az Amundi a régió országai közül egyedül Magyarországon nem mérsékelte az idei évre szóló 4,5 százalékos növekedési kilátásait, ugyanakkor 2023-ra a korában prognosztizált 4,1 százalék helyett 4,4 százalékos növekedést sem tart elképzelhetetlennek.

Az idei növekedés motorja a háztartások fogyasztása lehet. A családok jövedelmét a történelmi csúcson lévő foglalkoztatás mellett több kormányzati intézkedés is növeli. Persze nagy kérdés, hogy valóban le tudja-e követni a bérnövekedés az inflációt. Ha nem így lesz, a fogyasztás is visszafogottabb lehet.

Jó, hogy nem techtőzsde a BÉT

Kocsi János, az Amundi Alapkezelő Zrt. részvényportfolió-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy idén mind a régiós tőzsdeindex (CETOP), mind a budapesti tőzsdemutató, a BUX még a fejlődő piaci erősorrendben is jól teljesít. Ráadásul a régiós – így a magyar – tőzsde összetétele miatt nyertese lehet annak a trendváltásnak, hogy a kötvénypiaci reálhozam megjelenésével ugyanakkor tőkekivonás következhet be a részvénypiacokról. Ez ugyanis elsődlegesen a növekedési papírok esetében jelent kockázatot, a Covid után jól teljesítő hagyományos papírok ugyanakkor jól teljesíthetnek. A régiós tőzsdén szereplő részvények 67 százaléka ezekből az iparágakból – pénzügyi szektor, energetika – kerülnek ki.

Van növekedési potenciál, de nagyok a kockázatok is

A Covid előtti szintekhez képest a BUX értéke mindössze 15 százalékkal van feljebb, miközben a tőzsdetagvállalatok profitja átlagosan ötven százalékkal múlja felül a 2020 előtti szinteket. Az előremutató profitkilátások is harmadával vannak a historikus átlagok felett. Ma ott tartunk, hogy még a román tőzsdénél is olcsóbb a magyar részvénypiac – emlékeztetett Kocsi János.

A szakember szerint ugyanakkor természetesen a kockázatok is magasak – gondoljunk itt csak az olyan intézkedésekre, mint az üzemanyagár-befagyasztás vagy a változó kamatozású hitelekre bevezetett kamatstop. Ezek az első körben nem okoznak számottevő veszteséget a Molnak vagy az OTP-nek, de meghosszabbításuk további közvetlen kiadásokkal járna, másrészt a befektetői bizalmat is rombolná, hogy a piaci folyamatokba ilyen simán bele lehet nyúlni. (Kész szerencse, hogy az MVM nincs tőzsdén, hiszen a cégnek komoly gondot okoz a rezsicsökkentés, miközben a cseh CEZ rekordot rekordra dönt az emelkedő energiaáraknak köszönhetően.) A kockázatok másik része geopolitikai jellegű: a hazai blue chipek szinte mindegyike közvetlenül érintett lenne, ha eszkalálódna az orosz–ukrán konfliktus. Emellett kockázati tényező lehet az is, hogy a gazdaság meddig tud az EU-s pénzek nélkül működni, s persze a választások is állandó bizonytalansági faktornak számítanak.