A lízingtársaságok tavaly 726,1 milliárd forint értékű finanszírozást valósítottak meg, ami 1029,3 milliárd forint értékű eszköz megvásárlását tette lehetővé a partnereknek. A növekedés 14 százalékos a 2020-as évhez képest, s 2 százalékkal maradt el a 2019-es évi 742 milliárdtól.

A lízingcégek kihelyezéseinek 70-75 százaléka a kis- és középvállalkozásokat támogatja, ami azt jelenti, hogy évi 750 milliárd forintnyi kkv-beruházást támogattak tavaly a lízingcégek.

A növekedés döntő része ugyanakkor a lízingbe vett termékek ára emelkedésének köszönhető, hiszen összesen 82 ezer szerződés köttetett, egy évvel korábban ennél ezerrel több szerződéssel bírtak a lízingcégek, 2019-ben pedig 99 ezer ügyletben voltak érintettek.

Hiányoznak a személyautók

A szerződések 80 százaléka a gépjárműpiacot érintette, 65,7 ezer szerződést kötöttek a lízingcégek. Ezen belül a tavalyi évben az új személygépjárművek piaca lényegében összeomlott az ellátási válság, illetve az energiatakarékossági szemléletváltás miatt. Magyarországon mindezt tetézte a gyenge forint okozta hatás. A magánszemélyek új autókra kötött lízingszerződéseinek szerződésszáma 27 százalékkal 9 ezerre esett a 2020-as 12 ezerhez képest, s lényegében fele a 2019-es 18 ezres értéknek.

A finanszírozott összeg 12 százalékkal emelkedett 364 milliárd forintra. Ezt részben az új autók árának komoly növekedése okozta. A lakossági finanszírozás 34 milliárd forint volt, ami 16 százalékos elmaradás 2020-hoz és 40 százalékos visszaesés az 51 milliárdos 2019-es szinthez képest. A piac így a 2017-es szintre esett vissza. A piacot a flottafinanszírozás tartja meg: a szerződések darabszáma 5, összege 17 százalékkal 98 milliárd forint közelébe jutott.

A kis haszongépjárművek piaca nagyban felfutott a Covid-járvány miatti kiszállítások következtében megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően. Szerencsére a finanszírozást a Covid-járvány első időszakában még az NHP-konstrukcióban lehetett finanszírozni.

Nincs autó, és ilyen áron sokaknak már nem is kell

A piac kilátásai nem túl rózsásak. A készletek historikus mélyponton vannak, az árak az egekbe szöktek, s vannak már arra utaló jelek is, hogy sokan ilyen árakon már nem akarnak új gépjárművet vásárolni – vannak már visszamondott szerződések.

A másik oldalon viszont az is igaz, hogy a hiány akkora, hogy a piacon a használt autók ára az új gépjárművekével vetekedik. Ezzel kapcsolatban Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta, évente 900 ezer használtautótulajdonos-váltás van Magyarországon. Ebből 140 ezer darab a külföldről érkező használt kocsi. A lízingfinanszírozott járművek aránya ezen belül maximum 5 százalék, hiszen az ilyen értékesítések döntő része nem kereskedőknél történik. Ha finanszírozást választanak is ezen járművek megvásárlásához a vevők, azt más megoldással, jellemzően személyi hitelből valósítják meg. A lízingfinanszírozás szempontjából az is akadály, hogy a használt gépjárművek átlagéletkora folyamatosan növekszik. Zs. Nagy István szerint míg egy évtizede a hazai gépjárműpark átlagéletkora 10-11 év volt, mára 14,7 év az átlagéletkor, miközben 600-800 ezer gépjárművel több van a piacon.

Nem csak sofőrből, új kamionból sincs elég

A pandémiás blokkolás leginkább a nagy haszongépjárművek piacát érintette, ahol a finanszírozás 80-90 százalékban lízingben megoldott. Egyrészt a leállított gépjárművek esetében nem merült fel a 3-4 évente megszokott csere, másrészt a moratóriumot ezek a cégek döntő részben kihasználták. A tavalyelőtti sokk – a finanszírozás a 2019-es 166 milliárd forint után 107 milliárd forintra esett vissza – után tavaly gyors felépülés történt: a 143 milliárdos kihelyezett összeg 38 százalékos növekedést jelentett, ugyanakkor az értékesítés még a 2015-ös darabszámokat sem érte el. A jövő sem túl szép, mert hiába nő a kereslet újra, továbbra is kevés a piacra kerülő új jármű. Ezért komoly drágulás várható. A másik oldalon ugyanakkor kihívás lehet a sofőrhiány.

A mezőgazdaságra lehet számítani

Vály Judit, a lízingszövetség alelnöke szerint a mezőgazdasági gépek piaca harmadik éve stabilan tudja hozni a 110 milliárd forint körüli finanszírozott összeget. Az árak emelkedése itt is meglátszik: az állandósult kihelyezett összeget 5 százalékkal kisebb szerződésszámmal lehetett abszolválni. A területen folyamatosak a pályázatok, ezért a lízingcégek a mezőgazdasági gépek piacának stabil növekedésével számolnak.

Az építőgép-finanszírozás esetében 13 százalékos bővülést értek el a lízingcégek, a kihelyezések 30 milliárd forint fölé emelkedtek. A válságot legjobban a termelőgépek piaca sínylette meg – harmadával esett 2020-ban a lízingfinanszírozás. A visszapattanás mérsékeltebb, 20 százalék körüli volt, ennek részben oka az, hogy a pályázati konstrukciók miatt a lízingnek itt a bankok által nyújtott eszközalapú kölcsön is komoly vetélytársa.

Meglepően alacsony továbbra is az IT- és irodai gépek lízingelése. A kisebb beszerzéseket az emberek és a vállalatok döntő része továbbra úgy akarja megvalósítani, hogy az eszköz saját tulajdonban maradjon, a nagyobb eszközöket ugyanakkor a gyártók saját gyári (captive) finanszírozásban kínálják. Ezeket a finanszírozási társaságokat ugyanakkor nem Magyarországon működtetik, mert így például mentesülhetnek az iparűzési adó alól.

Támogatás nélkül nehezebb lenne

A lízingpiacot nagyban segítik a támogatott konstrukciók. Tavaly mintegy 190 milliárd forint államilag támogatott kihelyezés történt, ami a teljes kihelyezés 26 százalékát tette ki. Az adatokból jól látszik, hogy az NHP 100-110 milliárd forintos forgalmát a Széchenyi Lízing GO! termék jórészt át tudta venni: amióta tavaly nyáron elindult a konstrukció, 4 év hónap alatt 67 milliárd forintos kihelyezés történt. Emellett az EXIM-finanszírozás is elérhető több lízingkonstrukcióban – érthetően a devizában megvalósuló termékek esetében. A legnagyobb részaránya épp ezért nem meglepő módon a nagy haszongépjárművek esetében volt ennek a terméknek.

A moratóriumban az induláskor a jogosultak 37 százaléka, a cégek 40 százaléka vett részt, arányuk 2 százalék alatti szintre esett a moratórium 3., most zajló időszakára.

Ötödével csökkenhet a szerződésszám

Az idei évre nézve nem túl optimisták a lízingcégek. Egyrészt az infláció miatt a kamatok emelkedése a beruházások elhalasztására sarkallhatja a cégeket – ez persze segítheti a tartós bérleti konstrukciók előretörését. A lízingbe vett eszközök száma akár 20 százalékkal is zuhanhat, ám az árak emelkedése a finanszírozott összeg tekintetében ennél kisebb mértékű csökkenést hozhat – sőt akár az is elképzelhető, hogy a finanszírozás tekintetében nem is lesz csökkenés a lízingpiacon.