A nők és férfiak közötti egyenlőtlenség számos területen tapasztalható, és az egyik olyan terület, ahol ez a legvitatottabb problémát jelenti, a keresetek. Ennek az aránytalanságnak az egyik mérési módja a nemek közti kiigazítatlan bérszakadék, amely a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbséget mutatja a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában. Ezt a mutatót a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kapcsán számítják ki.

2020-ban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint nyolc év leforgása alatt – 2012 és 2020 között – a nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékról 13 százalékra csökkent. A javuló tendencia akkor még plasztikusabb, ha azt látjuk, hogy egy évvel korábban, 2019-ben a bérkülönbség uniós szinten még 14,1 százalék volt. Azaz a pandémia alatt nagyot hajráztak a nők az érvényesülés útján.

A szép számokhoz ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy 2020-ban az Európai Unióban átlagosan 11,3 százalékos foglalkoztatottsági szakadék volt a férfiak és a nők között. A gondot az jelenti, hogy a 2014-es mérésekhez képest ez mindössze 0,3 százalékpontos javulást mutat, azaz az erősebb nem foglalkoztatási előnye nem igazán kopott az elmúlt évek alatt.

Litvánia és Luxemburg a skála két végén

Ha megnézzük az EU egyes tagállamait, láthatjuk, hogy a legnagyobb különbséget

• Litvániában (22,3 százalék),
• Észtországban (21,1 százalék)
• és Ausztriában (18,9 százalék)

mérték 2020-ban.

A legkisebb eltérést pedig

• Luxemburgban (0,7 százalék),
• Romániában (2,4 százalék)
• és Szlovéniában (3,1 százalék)

jegyezte fel az Eurostat.

Itthon kisebb mértékben csökken a bérek közötti különbség

Magyarországon nem túl rózsás a helyzet a nők keresetét illetően. Hazánkban 2020-ban 17,2 százalékos különbséget jelzett az uniós statisztikai hivatal, ezzel pedig az ötödik helyen állunk a tagállamok ranglistáján, tehát egész Európában nálunk tapasztalható az ötödik legnagyobb különbség a nemek közti bérezést illetően. Az egy évvel korábbi felméréshez képest nálunk is nagy volt a javulás, 18,2 százalékról szelídült 17,2 százalékra az Eurostat által kimutatott kereseti különbség. Miközben az EU-ban 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt a keresetekben fennálló különbség, addig nálunk csak 5,5 százalékos volt a javulás, magyarul az itthon dolgozó hölgyek helyzete kisebb mértékben javult, mint az Unióban, lemaradásuk így növekedett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai visszaigazolják az Eurostat adatait: a magyar felmérés szerint 2020-ban a hölgyek bérnövekedése 10,2 százalékos, a férfiaké 9 százalékos volt. Miután azonban a férfiak korábban is jobban kerestek, a két nem közötti kereseti különbség a 2019-es 67 815 forintról 69 924 forintra nőtt.

Ennél is szomorúbb képet fest 2021-re a KSH-adatsor. E szerint tavaly ismét nőtt a különbség a férfi és a női keresetek között. A statisztika szerint a férfiak bruttó átlagkeresete tavaly 8,9 százalékkal 479 159 forintra emelkedett, eközben a hölgyek csak 8,56 százalékos bérfejlesztésnek örülhettek, így a bruttó átlagbér 401 668 forint lett.

Nagyon fáj a bérkülönbség a hitelfelvételnél

Mindez az élet számos területén okoz gondot, így például a hitelfelvételnél is. A kereseti különbség a nettó bér tekintetében meghaladja az 51 500 forintot. Mindez pedig azt eredményezi, hogy míg egy férfiú az átlagkeresetéből 6 százalékos kamatra, 10 éves futamidőre ma 14,3 millió forintos hitelt tud felvenni a hitelfékszabályok szerint (a nettó kereset 50 százaléka alatt maradó törlesztőrészlettel), addig a hölgyek nettó átlagkeresete 12 milliós hasonló hitelre elég a money.hu számításai szerint. Mindezt annak fényében érdemes érteni, hogy közben tudjuk: Budapesten már a férfiak és nők együttes fizetéséből számolt átlagbér sem elég egy lakás megvásárlásához.

Persze, az is látszik, hogy nem épp most jön el az egyedülállók hitelfelvételi kánaánja. A statisztikákból egyértelműen visszaköszön, hogy a lakáshitelpiacon a hitelkamatok drágulása miatt elfogy a lendület a piaci hitelekből, aki csak tud, az valamilyen támogatott lakáshitelben gondolkodik. Ehhez pedig a legtöbb esetben gyermeket vállaló házaspárnak kell lenniük az igénylőknek. A két kereset ekképp kiegészíti egymást.