A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén az egynapos hitelkamat 100 bázispontos, 6,4 százalékra való emeléséről döntött. A döntés mögött az egyre magasabb infláció – a februári pénzromlás mértéke 8,3 százalék volt – és a forint orosz–ukrán háború miatti drasztikus leértékelődése áll. 

A jegybanki döntés a kamatfolyosó kiszélesítését jelenti, amivel az MNB megágyazott annak, hogy csütörtökön az egynapos betéti kamat a múlt heti 75 bázispont után akár újabb 100 bázisponttal is emelkedjen a jelenlegi 5,35 százalékról. 

A pénzpiacokon a hét eleje óta árazzák az emelkedést, a drágulás ugyanakkor havi összevetésben kifejezetten rég látott mértékű. A pénzpiaci referenciakamatok közül az ötéves mutató (ötéves BIRS) egyetlen hónap alatt 4,75 százalékról 6,1 százalékra ugrott, az 5,6 százalékon álló tízéves bankközi kamatpont 100 bázisponttal magasabb volt március 9-én, mint egy hónappal ezelőtt, s hasonló a helyzet a húszéves BIRS esetében is, ahol 4,68 százalékról 5,67 százalékra futott fel a mutató.

Lassan lépnek a piac után a bankok

Ez a trend elkerülhetetlenné teszi a hitelkamatok további drágulását. A Money.hu szakértői szerint ugyanakkor az emelés időben elhúzódó lehet, hiszen a bankok még a március 3-i, egyébként utoljára 2012-ben látott mértékű, 75 bázispontos kamatemelést sem tudták lekövetni ajánlati kamataikban. Ráadásul most a hiteleseknek is jól jöhet, hogy a bankok rengeteg forrással rendelkeznek: a számlákon lekötetlenül álló pénzekre a bankoknak nem kell érdemi kamatot fizetniük. S bár az MNB elvárja a lejárati összhangot a hitelek forrással történő fedezése terén, de azért az alacsony forrásköltség miatt itt nyílik mozgástér a pénzintézeteknek. 

Csak márciusban már egy tucat bank változtatott jelzáloghiteleinek kondícióin a Money.hu kamattükrének összesítése szerint. Ám a szakértők hangsúlyozzák: az eddig bejelentett döntések még nem a jegybank múlt héten bekövetkező lépésével függtek össze, ezek a mozgások inkább arra reagáltak, hogy az MNB januárban és februárban még csak az infláció megzabolázásának indokával váltott ritmust és kezdett ismét erősebb kamatemelésbe. 

Épp ezért a március eleji kamatemelések mértéke eddig visszafogott volt, s nem minden terméket, hanem csak egy-egy konstrukciót, illetve kedvezménykategóriát, jövedelemsávot érintett. A piaci lakáshitelek emelkedését az is visszafoghatja, hogy a hitelkereslet láthatóan megtört e termékek iránt, a hitelben gondolkodók egyre inkább a támogatott konstrukciókat keresik. 

Sorokban emelők

Március 1-jétől a CIB Bank az öt- és tízéves minősített fogyasztóbarát lakáshitel (mfl) kölcsönök kamatát 0,15 százalékponttal emelte, a tízéves mfl kamata így 6,02 százalékról 6,17 százalékra emelkedett. 

A K&H Banknál az üzleti feltételű és az mfl-konstrukciókban a leggyengébb (K6) ügyfélminősítéssel bíró ügyfelek kamata emelkedett. Ezek az ügyfelek márciustól ötéves kamatciklusra 8,09, tíz évre 8,25 százalékon kaphatnak kölcsönt a banknál, míg a húsz évre fix konstrukciók esetében 8,42 százalék a kínált kamat. 

Márciustól szabad felhasználású jelzáloghiteleinek kamatát emelte az OTP Bank. Az öt évre fix törlesztést biztosító konstrukció 15, a tíz- és húszéves fix kamatozású hitelek kamatát 50 bázisponttal emelték, aminek okán például a Fix10 szabad felhasználású jelzáloghitel a felveendő összeg függvényében 8,35–9,76 százalékos kamat mellett érhető el kedvezmények nélkül. 

Átalakított kedvezménystruktúra

Az áprilisban az MKB Bankkal egyesülő és így nevét elvesztő Budapest Banknál (BB) március 7-től az ötéves és a végig fix mfl-kölcsönök 50, a tíz évre fixált fogyasztóbarát lakáshitelek kamatai 30 bázisponttal emelkedtek. 

A Magyar Bankholding két tagjánál, a BB-nél és a Takarékbanknál egységesítették a jelzáloghitel-konstrukciókat: azonos hitelösszegsávoknál – 3,12 és 24 millió forintnál – húzták meg a kamatszinteket, és egységesen négy kedvezménykategóriát jelöltek ki. A változásnak köszönhetően mindkét banknál a kedvezmény nélküli és főleg a kisebb összegű kölcsönt igénylők jól jártak, hiszen kisebb kamat mellett kaphatnak hitelt – tízéves kamatperiódus választásakor például a korábbi 8,5 százalék helyett már 7,59 százalékon kaphatnak kölcsönt ezek az ügyfelek a Budapest Banknál. 

Ugyanakkor az átlagos hitelfelvevők esetében ennél a két banknál is kamatemelés történt – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. Ezt mindennél jobban bizonyítja, hogy az MNB által a bankoknak előírt reprezentatív példákban szereplő teljes hiteldíjmutató (thm) értékei szerint a Takarékbanknál

• a Takarék Ötös Otthon Lakáshitel esetében 7,01 százalékról 7,66 százalékra,
• a Takarék Tízes Otthon Lakáshitel esetében 6,86 százalékról 7,44 százalékra, 
• a Takarék Fix20 Otthon Lakáshitel esetében 6,79 százalékról 7,22 százalékra nőtt a thm értéke.

A minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (mfl) thm-je a Takarékbanknál március 7-től ötéves fixálás mellett 7,04 helyett 7,58 százalék, tíz évre azonos törlesztőrészlet esetében 7,11-ről 7,36 százalékra nőtt. A húsz évig fix kamatozású mfl esetében a korábbi 6,44 százalék helyett az új thm 7,15 százalék lett. 

Az MKB a fúzióig nem ad lakáshitelt

Az új banki struktúra vélhetően hasonló lesz majd az MKB Banknál is. Ugyanakkor a következő húsz napban a fúzióra készülő bank fiókjait nem érdemes lakáshitelesként felkeresni, miután a bank már nemcsak a támogatott, hanem valamennyi lakossági jelzáloghitel-termékénél felfüggesztette az új kölcsönök befogadását. A fúzió április eleji megvalósulását követően természetesen az MKB néven tovább működő egyesült bank kínálatában újra megjelennek majd.