2020-ban a becslések szerint az Európai Unióban csaknem 28 százalék volt a túlzsúfolt háztartásokban élő, 15–29 éves fiatalok aránya. Az Eurostat adatai szerint ez csaknem tíz százalékkal magasabb, mint 2019-ben – a lakosság egészére vonatkozó túlzsúfoltsági ráta egyébként 18 százalék.

Életkor szerinti bontásban a 20–24 évesek körében volt legmagasabb a túlzsúfoltság uniós szinten (elérte a harminc százalékot), őket követi a 15–19 évesek kategóriája (29 százalék). A statisztika szerint ahogy az emberek öregszenek, a túlzsúfoltság csökken.

Hogy határozható meg a túlzsúfoltság?

Túlzsúfolt háztartásban élőnek minősül az a személy, aki nem rendelkezik a következőkkel megegyező minimális számú szobával:

• egy szoba a háztartás számára;
• egy szoba páronként a háztartásban;
• egy szoba minden 18 év feletti személyre;
• a 12–17 év közötti, azonos nemű, egyedülálló személyeknek páronként egy szoba;
• a 12–17 év közöttieknek személyenként egy szoba, amely nem tartozik az előző kategóriába;
• a 12 éven aluli gyermekeknek páronként egy szoba.

Kifejezetten kicsi a magyar fiatalok élettere

Az Eurostat felméréséből kiderül, hogy a magyar fiatalok sem élnek megfelelő körülmények között, ugyanis a hazai 15–29 éves korosztály közel harmada (30,9 százalék) él túlzsúfolt helyen. Sőt ha a teljes lakosságot tekintve vizsgáljuk a számokat, megállapíthatjuk, hogy a magyarok 19 százaléka él nem megfelelő élettérben.

Ha összesítjük az életkorok szerinti kategóriákat, látható, hogy az uniós tagállamok között a tizedikek vagyunk.

A régiónkban a legrosszabb a helyzet

Az EU tagállamai közül 

• Romániában (65 százalék), 
• Bulgáriában (58 százalék), 
• Lettországban (54 százalék), 
• Horvátországban (50 százalék) 
• és Lengyelországban (49 százalék) 

regisztrálták a legmagasabb túlzsúfoltságot a 15–29 évesek körében. Ezzel szemben Cipruson (négy százalék), Máltán (hat százalék), Írországban (hét százalék) és Belgiumban (nyolc százalék) sokkal jobbak a körülmények, tíz százalék alatti arányt mértek.

Egyre jobban zsúfolódnak a németek

2019-hez képest 14 tagállamban csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ezek közül a legjelentősebb mértékben

•     Szlovákiában (–5,1 százalék),
•     Észtországban (–2,9 százalék) 
•     és Dániában (–2,7 százalék). 

A többi tagállamban ennek az ellenkezőjét regisztrálták. Németországban hat, Franciaországban pedig 5,6 százalékkal emelkedett a túlzsúfoltsági ráta. 

A csok nem szereti a zsúfoltságot

Magyarországon a családtámogatási kormányintézkedések közül az eddig legtöbb esetben igénybe vett támogatási forma a családok otthonteremtési kedvezménye (csok). A szabályozó itt kifejezetten figyel arra, hogy megfelelő élettér álljon rendelkezésre. 

A minimális hasznos alapterület a csok-támogatás igénylésekor új vagy használt lakás vásárlása esetén egy gyermek esetén negyven négyzetméter, ami két gyermeknél ötvenre, három gyermeknél pedig hatvan négyzetméterre nő. Ha a család négy- vagy több gyermekes (vagy annyit tervez), akkor új lakás esetén itt is elég a hatvan négyzetméter, ám használt lakás vásárlásakor már minimum hetven négyzetméteres hasznos alapterülettel kell bírnia a lakásnak.

Ha mi magunk építjük, építtetünk új házat, akkor a minimális élettérnek az előző felsorolásban szereplő lakás méreténél minimum harminc négyzetméterrel nagyobb területtel kell bírnia. Ha csok-hitelt is szeretnénk felvenni, akkor hasonló minimális alapterületű lakást/házat kell terveznünk, azzal a különbséggel, hogy egygyermekesek csak támogatást kaphatnak, kedvezményes, háromszázalékos hitelt nem. 

Az ingatlanárak emelkedése és a hiteldrágulás emelheti a zsúfoltságot 

A hazai ingatlanok zsúfoltságára a K&H Bank egy korábbi, Biztos jövő kutatása alapján következtethetünk – ám e szerint nyoma sincs a túlzsúfoltságnak. A pandémia kitörésekor készített felmérés szerint a budapestiek átlagosan 59 négyzetméteren éltek, míg a falvakban lakók 101 négyzetméteres birodalmat tudhattak magukénak. A megkérdezettek szerint az ideálisnak tartott ingatlan mérete 89 négyzetméter lenne, ami hat négyzetméterrel haladta meg azt az átlagot, amelyben jelenleg a magyarok élnek. 

Ha tovább bontjuk az adatokat, jól láthatjuk, hogy az egyedülállók átlagosan 55 négyzetméteres ingatlanban éltek, s érthető módon ennél mindössze egy négyzetméterrel nagyobb lakásra vágynak. A kétfős háztartások átlagosan 73 négyzetméteren éltek. Esetükben is elmondható, hogy elégedettek voltak a lakhatási körülményeikkel, a megkérdezettek átlaga ekkora lakásban élt volna. A háromtagú háztartások átlagos élettere 85 négyzetméter volt, de ennél nagyobb, 92 négyzetméteres lakásra vágytak. A négyfős családok a rendelkezésükre álló 93 négyzetméter helyett átlagosan 104 négyzetméteren éltek volna, míg az ötfős háztartások 112 négyzetméter helyett 125 négyzetméterre tartanának igényt.

Egészen más irányú támpontot ad a KSH új építésű lakások alapterületéről szóló kimutatása. E szerint tavaly országos átlagban 91 négyzetméteres új otthonok készültek, ami hét négyzetméteres visszalépést jelent a 2020-as évhez képest.

Ez a változás egyértelműen az ingatlanárak növekedésével lehet kapcsolatban. Túl sok jót e tekintetben az sem ígér, hogy a lakáshitelek kamata az elmúlt hónapokban számottevően emelkedett, így meglehet, még kisebb lakásra lesz csak elég a kölcsön.  Ha pedig kisebb lakásra elég a forrás, az építtetők abba az irányba lépnek – visszatérhet a minigarzonok kora, ami tovább emelheti a zsúfoltságot.