Nagyon sokat halljuk, hogy Magyarországon drága a bankolás, összességében sokat fizetünk a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokért. A banki díjak jó része első ránézésre apró tételekből tevődik össze. A Money.hu szakértői ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy kevesen gondolnánk, de az egyik legnagyobb költséggel járó ilyen tétel a számlamozgások és bankkártyás fizetések után kapott sms-üzenetek díja. 

Csalást megelőző hungarikum

Az sms-kontroll magyar találmány, a világon először Magyarországon alkalmazták a kártyás fizetések biztonságának elősegítésére. A szolgáltatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Európában hazánk hagyományosan a dobogós helyek valamelyikén áll a legnevesebb, bankkártyás csalással bíró országok listáján. 

Többezres tétel lehet

A biztonságnak ugyanakkor ára van. Egy-egy üzenet ára bankonként eltérő összegű, s ami meglepő, a díj számlacsomagonként is más – noha azt gondolnánk, hogy olyan közvetített szolgáltatásról van szó, amelynél a díjat a partner mobilszolgáltató határozza meg – ügyféltől függetlenül. 

A Money.hu körkérdése alapján kiderült, hogy 

• a Gránit Banknál egységesen húsz forint az sms díja;
• a K&H-nál az sms díja üzenetenként 37 forint, de az ifjúsági számlacsomagokban húszforintos díjat számítanak fel;
• a Budapest Banknál a lakossági ügyfelek a light csomagban 43 forintot fizetnek azért az sms-ért, amelyért a vállalati számlás csomagban egyébként 39 forintot számol fel a bank; 
• a Raiffeisennél is csomagonként eltérő az sms-küldés ára.

Ezen esetekben ugyanakkor az ügyfél csak a technikai díjat fizeti. A bankok egy részénél ennél több költséggel számolhatunk, ugyanis náluk az sms-kontroll külön szolgáltatás, amelynek fix havidíja van. 

• A CIB Banknál az sms-kontroll-szolgáltatás díja számlacsomagonként változó, átlagosan négyszáz forint. Az sms-szolgáltatás üzenetenkénti díja is számlacsomagonként meghatározott, átlagosan negyven forint.
• A Budapest Banknál a Plusz lakossági számlát választó ügyfelek havi 533 forintos díjért korlátlan sms-üzenetet kaphatnak.
• Az MKB Banknál a lakossági ügyfelek havi 250 vagy 276 forintot fizetnek a MobilBANKár (sms-küldő) szolgáltatásért, a cégeknek ez havi 305 forintba fáj. Ezenfelül lakossági ügyfelek 23 vagy 25, a cégek 28 forintot fizetnek egy-egy sms-üzenetért. 
• A Takarékbankban egyes számlatermékeknél havidíj és sms-díj, másoknál csak sms-díj van, de arra is van példa, hogy az adott számlacsomag bizonyos számú ingyen sms-üzenetet tartalmaz, s csak azon felül kell sms-enkénti díjat fizetni. 
• Az Ersténél az Őrszem-szolgáltatás havidíjas, amelynél az sms-ek kiküldéséért pluszban kell fizetni. Mind a szolgáltatás, mind az üzenetek díja számlacsomagonként/ügyfélprofilok esetében eltérő lehet. 
•  A K&H Banknál is vannak olyan csomagok, ahol az sms-díjon felül külön alapdíj is felszámításra kerül az sms-kontroll után.

A fentiekből a Money.hu szakértői szerint könnyen kiszámolható, hogy egy bankkártyáját, számláját aktívan használó ügyfél akár több ezer forintot is kifizethet alapdíj+üzenet kombóban a pénzmozgásról szóló rövid mobiltelefonos üzenetekért, éves szinten pedig húszezer forintot is meghaladó összeg spórolható meg. 

Technológiai ugrással rezsicsökkentés

A technika fejlődésével és a mobilinternet elterjedésével ugyanakkor történelmi esély mutatkozik arra, hogy elinduljon a bankszámla-rezsicsökkentés.  A bankok egy része ma már elindította az sms-t felváltó internetes pushüzenet-szolgáltatását. Itt az üzenet az internetet használva jut el a címzetthez, azaz az adatforgalom terhére érkezik meg telefonunkra. Az üzenetek mérete elenyésző, így az adatforgalomban lényegében észrevehetetlen többletet okoz a megoldás alkalmazása.

A magyar piacon először, még 2014-ben a Gránit Bank biztosította az ingyenes internetes pushüzeneteket iSMS nevű szolgáltatásában. A banknál a mai napig az ügyfél dönti el, hogy milyen módon kér tájékoztatást a számlamozgásokról. Akinek nincs mobilinternete, az továbbra is élhet a költségekkel járó sms-üzenetekkel. 

Több banknál ma még nem érhető el a pushértesítés. Jelenleg nincs ilyen szolgáltatás a Takarékbanknál, a Raiffeisennél és a K&H-nál sem, utóbbi ugyanakkor jelezte, hogy vizsgálják a szolgáltatás bevezetésének lehetőségét. A Budapest Banknál jelenleg kizárólag a tranzakciók jóváhagyásához szükséges azonosításhoz használják a pushüzeneteket. 

Az MKB Banknál és a CIB Banknál van pushüzenet – utóbbinál díjmentes is a tranzakciós pushüzenet-szolgáltatás. Az MKB-nál és az Ersténél is ingyenesen választható az sms helyett a pushüzenet, ugyanakkor az MKB MobilBANKár és az Erste Őrszem-szolgáltatás havi díját az ügyfeleknek meg kell fizetnie. 

Az ügyfelek gyorsan átállnak

Kereslet van a termékre, az bizonyos. A CIB-nél az ügyfelek közel fele már internetes értesítést kér, és egyre nő a pushüzenetet választók aránya az Erste Banknál is. A Gránit Banknál az eBank-használók 71 százaléka a banki mobilapplikációban beállítja és használja ezt a funkciót. 

Az üzenet nem vész el

Sokan amiatt ódzkodnak a pushszolgáltatástól, hogy az internetes lefedettséggel több gond lehet, ráadásul a díjcsomagok miatt sokan nem tartják folyamatosan bekapcsolva a telefonjukon a mobilinternetet, így az üzenetkontroll-szolgáltatás nem sokat ér. 

Ugyanakkor a bankok jó részénél – Gránit, K&H, Budapest Bank – a pushüzeneteket használó alkalmazások érzékelik, ha az üzenet nem ért célba, ilyenkor a megismételt üzenet sms-ben megy ki. A CIB rendszere nem tudja monitorozni, hogy az ügyfél telefonjára elért-e az üzenet, de ha kimenő oldalon van a baj, a kiküldést addig ismétlik, amíg el nem indul. Az Ersténél és az MKB-nál arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a pushüzenet valamiért nem érkezik meg, attól még a tranzakciók a mobilbanki szolgáltatásban valós időben ellenőrizhetők.