A háború kitörése előtt a magyar gazdaság gyors növekedési pályára állt. A tavalyi év végi 7,1 százalékos dinamika ugyan egy recessziót követő növekedés volt, ám az elmúlt 60 évben nem volt olyan recessziót követő visszapattanás, mint most, utoljára 1977-ben volt ilyen mértékű a gazdasági növekedés – mondta a jegybank inflációs jelentését ismertető tájékoztatón Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője.

A növekedés az idei év elején is folytatódott – az első két hónapban 8-9 százalék körüli mértékben bővült a gazdaság –, sőt a tavalyi növekedés áthúzódó hatásai önmagában 2,5 százalékos idei GDP-növekedést alapoztak meg 2022-re, arra az esetre, ha idén egyáltalán nem bővülne a magyar gazdaság. (Az EU-ban 1,9 százalékos az áthúzódó hatás.) 

A háború és a szankciók számos csatornán keresztül lassítják a magyar gazdaságot. Alacsonyabb lesz az export – egyrészt kevesebb lesz a kivitel a háborúban érintett két országba, de a többi külpiacunk is lelassul majd. A globális termelési láncok pandémia miatti problémáinak megoldását szintén elodázhatja a háború. 

A háború következményeként emelkedő energiaárakra és inflációra lehet számítani. A nagyobb bizonytalanság lassuló hitelezést és lassuló reálbér-emelkedést vonz majd magával. Mindez mind a beruházási kedvet, mind a fogyasztást visszafogja majd. 

Egymás után jönnek a rossz hírek

A pandémiát követő újranyitás önmagában is inflációs hatással bír, ám a gazdaság újraindulása óta sorozatos globális költségsokkok emelik az inflációt – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője. Az MNB szerint a korábban tapasztalható globális energia- és élelmiszerár-emelkedés hatásait a háború kezdete óta globális nyersanyagpiaci áremelkedés is erősíti, ennek köszönhetően magasabb és elhúzódóbb inflációs pályára kell számítani.

Azt, hogy a mostani infláció más karakterisztikájú, mint a korábbiak, már a múlt év vége is megmutatta, ám az idei év első két hónapjában a normál piaci átárazódás kétszeresét-háromszorosát mérte az MNB. 

Nem mondja be a tízest az MNB

A jegybank most az idei év egészére 7,5–9,8 százalékos inflációt vár. Rövid távon az infláció még tovább gyorsulhat – a fenti széles sáv nem zárja ki, hogy valamely hónapban két számjegyű is legyen az éves áremelkedés mértéke –, csak az év vége felé kezdhet el csökkeni a pénzromlás üteme. Az infláció 2023-ra 3,3–5 százalék körüli mértékűre csillapodhat, de csak 2024-ben érhetjük el a 3 százalék körüli jegybanki célszintet a friss prognózis szerint.

Csak keveset segít a csirke far-hát

A keresleti faktorok is inkább visszahúznák a pénzromlást, ám a külső, kínálati faktorok közel 5 százalékkal dobják meg az inflációs várakozást.

Ugyanakkor ez – hangsúlyozta a jegybank igazgatója – nem magyar specifikum. A magyar pénzromlás a régiós országok szintjén van. Balatoni András szerint a már említett 7,5–9,8 százalékos magyarországi előrejelzés az Eurózóna 5,1 százalékos várakozásához képest ugyan magas, ám a régióban a legalacsonyabbnak számít. Ráadásul például Lengyelországban az idei 10,8 százalékos inflációt követően 2023-ra is 9 százalékos pénzromlást várnak. Az inflációt tekintve ugyanakkor a jegybanki alappályán túl további, komoly inflációs hatásokat figyelnek, megítélésük szerint az itteni kockázatok felfelé mutatóak.

Beruházásstop, hitelstop

Ilyen környezetben a beruházási aktivitás minden bizonnyal visszaesik, és ez visszafoghatja mind a lakossági, mind a vállalati hitelbővülést is. Itt külön gondot jelent, hogy

Balatoni András ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hazai beruházási ráta így is magas maradhat az idén még historikus összevetésben is. A 26 százalékos GDP-arányos beruházási ráta hatékonyan tudja támogatni a tőkeképződést és a gazdasági növekedést.  Összességében nem túl biztató, hogy az MNB szerint a vállalati hitelállomány éves növekedési dinamikája lassulhat az év második felében, és csak 2024-re térhet vissza a 2021-es 8 százalék körüli szintre.

Az emelkedő infláció ellenére továbbra is reálbér-növekedést vár a jegybank, bár a bruttó reálbér növekedése 2021-hez képest megfeleződik majd.

Ez, az orosz–ukrán konfliktus és a megfékezésére bevezetett szankciók negatív reálgazdasági hatása, valamint az emelkedő infláció miatt növekvő kamatkörnyezet drasztikusan mérsékelheti a lakosság hitelfelvételi kedvét. S bár az MNB annak a reményének ad hangot a jelentésben, hogy ezeket a hatásokat részben ellensúlyozhatja majd, hogy a támogatott hitelek a jövőben is segítik az állomány bővülését, s a 2022-ben kifutó otthonteremtési támogatások esetleges meghosszabbítása tovább emelheti a lakossági hitelállomány várható növekedési ütemét, ijesztőnek tűnik az, hogy az idei év második felére 5 százalék alatti hitelállomány-bővülést vár csak a jegybank a lakossági hiteleknél. 

A növekedés azért szép lesz

Önmagában a háborús hatás így 2,5 százalékpont körüli mértékben fogja majd vissza a gazdasági növekedést, amiből az emelkedő energiaárak és az infláció 1 százalékért felel. A lassuló hitelezés 0,5, a közvetett és közvetlen külkereskedelmi hatások 0,3 százalékos mínuszt jelenthetnek majd. A lassabb külpiaci növekedés és az ellátási láncok szakadozása az autóipar miatt – a raktárkészletek nélküli, jellemzően „just in time” termelésre szakosodott cégeknek köszönhetően – 0,7 százalékot vehetnek el az idei GDP-bővülésből. Mindezek nyomán

A jegybanki prognózis szerint jövőre 4-5 százalék környékére gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése – a jegybank tehát nem változtatott középtávú növekedési előrejelzésein. 

Az MNB abban a tekintetben is optimista, hogy a pandémia alatt 7 százalék feletti költségvetési hiány idén 5 százalék alá szorítható, amit 2023-ban 3,5, majd 2024-ben már 3 százalék alatti hiány követhet.