Rekordévet zárt az OTP, amely az elmúlt 3 év teljesítménye után részvényenként közel 430 forintot fizet majd ki osztalékként a tulajdonosoknak. Az orosz–ukrán háborút megérzik, ám ha be kellene zárni mindkét bankot, akkor is Európa legerősebb bankjai között maradna az OTP a pénzintézetet immár 30 éve elnök-vezérigazgatóként vezető Csányi Sándor szerint. A szakember a banki közgyűlést megnyitó Varga Mihályt arra emlékeztette: a hazai bankszektor nyereségéhez komoly mértékben járultak hozzá az OTP külföldi leánybankjai, nem lenne igazságos, ha emiatt növekednének itthon a banki különterhek.

Az ember mindig mérje fel a lehetőségeit és a korlátait. Egy sikeres bank közgyűlésén fontosabb lehet az osztalékról szóló javaslat elfogadása, mint egy miniszteri köszöntő – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP Bank Nyrt. éves közgyűlésének megnyitásakor.

Három pillér stabilizálja a magyar gazdaságot

Bizonytalan gazdasági időket élünk. A koronavírus-járvány hatásai, az 40 éves gyorsasággal szökő infláció, valamint az ukrajnai háború mind-mind emelik a bizonytalanságokat – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Ilyen helyzetben stabilitás kell. Ez a stabilitás ma Magyarországon erősebb, mint a korábbi válságok előtt volt. Ennek 3 alapvető eleme van:

• A gazdasági növekedés stabil, a Covid miatti lassulás miatti 2020-as visszaesés után 7,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság tavaly. Az elemzők az idei évre is növekedést várnak, de ennek mértéke ma még bizonytalan.
• A beruházások alakulása is azt jelzi, hogy az emberek bíznak a jövőben. Tavaly 12 500 milliárd forint beruházás valósult meg, ebből 3400-3500 milliárd forint volt az állami forrás. Tavaly az EU-ban a legmagasabb beruházási rátát értük el – emlékeztetett a miniszter.
• A harmadik pillér a foglalkoztatás, amely a 2010 előtti 55 százalék alatti szintről 75 százalékra emelkedett. Ha a teljes foglalkoztatáshoz közelítünk, a következő hónapokban a béremelkedés megmaradhat. Ha pedig béremelkedés lesz, a fogyasztás is bővülni fog – ez a banki hitelezésnek is kedvez majd – jelezte Varga Mihály.

A pénzügyi tárca vezetője emlékeztetett: 2020-hoz képest már tavaly év végén elkezdődött egy stabilitási folyamat – 750 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el azért, hogy a tavalyi 6,8 százalék után idén az előzetesen tervezett 5,9 százalék alatti, 4,9 százalékos hiánnyal zárhasson a költségvetés. Ez szintén fontos a stabilitás érdekében.

Csányi: A külföldi banki nyereség nem ok a különadóra

Az elmúlt évek gazdasági teljesítményéhez mindenképp hozzájárult a bankszektor, s ezen belül az OTP Bank is – ezt meg is köszönte Varga Mihály.

– emlékeztetett Varga Mihály, aki elismerését fejezte ki az immár nagybankká növekedő bankot három évtizede irányító Csányi Sándornak.

Az OTP nyeresége – amely a hazai bankszektor egészének jelentős részét teszi ki – 51 százalékban külföldről származik. Ennek fényében érdemes bölcsen dönteni a kormányzatnak arról, hogy a bank 11 országából egyedüliként további különadó terhelje-e a magyarországi bankokat – emlékeztetett a pénzügyminiszter nyitóbeszédét megköszönve Csányi Sándor.

Rekorderedmény az OTP-nél

Az elnök-vezérigazgató szerint valóban kiválóan teljesített a bank. Az adózott eredménye 456 milliárd forint, a korrigált nyereség 497 milliárd forint volt, ami történelmi rekord. A tőkére vetített megtérülés 18,5 százalékos.

A hitel pörgeti a bankcsoportot, és bőven van tartalék

A teljesítő hitelek állománya 15 százalékkal tudott növekedni, ennek ellenére a bank hitel/betét mutatója 67,5 százalékos, ami további hitelezési bővülést tesz lehetővé. Az elmúlt évben az eredménynövekedés kulcsa a hitelbővülés volt – a hitelállományok a Covid előtti mértékben, közel 2000 milliárd forinttal bővültek.

A bank piacainak nagy részén – így Magyarországon is – a hitelpenetráció elmarad az uniós szinttől, így itt bőven van további növekedési potenciál – jelezte Csányi Sándor.

Konzervatívak és hatékonyak

Az OTP kiadás/bevételi rátája 49,7 százalék, ami egy nagy, hálózatos, döntően lakossági bank esetében kiváló teljesítmény – mondta az elnök-vezérigazgató.

A bank kockázati költségének csökkenése a hagyományosan konzervatív céltartalékolás ellenére 115 milliárd forinttal járult hozzá a nyereséghez. A nem teljesítő hitelállomány a 2019-es 5,9 százalékról 5,3 százalékra csökkent, a nem teljesítő hitelek 60,5 százalékát fedezte le a bank – ez a regionális bankok között az egyik legmagasabb érték – jelezte Csányi Sándor.

A bank tőkemegfelelési mutatója 19,1 százalék, a CET1-mutató 17,5 százalék – mind messze a szabályozói elvárások felett van. Az Európai Bankhatóság stressztesztjén az OTP a régióban a legjobban szerepelt, európai összevetésben 50 bank közül a 12. lett.

Az elmúlt év végén közel 9 milliárd eurónyi, 3400 milliárd forintnyi likviditási tartalékkal rendelkezett.

A külföldi leánybankok teljesítménye egyre erősebb. A bank egyedül a romániai 6. hellyel nem elégedett, ám az ottani akvizíciós terveiket eddig nem kísérte siker. Itt az új stratégia a profit ellenében a komoly organikus növekedésre koncentrál – mondta az elnök-vezérigazgató.

Itthon folyamatos a piacszerzés

Magyarországról szólva Csányi Sándor elmondta: a jelzáloghitel-kihelyezés 31,5, a személyihitel-kihelyezések 38,4 százaléka volt tavaly az OTP-hez köthető. Eközben Magyarországon az OTP tavaly lényegében tartotta a 33 százalék közeli részesedést a megtakarítások terén.

A vállalati oldalon a bank teljesítő hitelállománya 19 százalékkal nőtt, ezzel a vállalati hitelezésben a bank a 2020-as 16,6 százalékról 18,6 százalékra emelte a piaci részesedését.

Az elektronikus szolgáltatások terén számos elismerést bezsebelve rendkívüli erőfeszítéseket tesz az OTP, a cél az ügyfélélmény erősítése. Megújult az internet- és a mobilbank, komoly visszhangot váltott ki az ügyfelek körében a bank kiadásfigyelő szolgáltatása. Ezzel kapcsolatban Csányi Sándor egy viccel mutatta be, miért is hasznos ez a megoldás. A bankba egy hónap késéssel érkezik az ügyfél, hogy letiltsa felesége ellopott kártyáját. Arra a kérdésre, hogy miért csak ilyen későn teszi ezt meg, azt válaszolja: mert a tolvaj kevesebbet költ.

Elképesztő ukrán teljesítmény a háború alatt

Komolyabb kérdésekre térve az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán háború miatt a bank jövedelmezőségét nem jelentős mértékben, stabilitását viszont egyáltalán nem veszélyezteti az orosz és az ukrán leánybank teljesítménye.

Az ukrán leánybank 40, az orosz 38 milliárd forintnyi nettó nyereséggel zárt tavaly, ez a teljes banki nyereség 15,5 százalékát teszi ki. A két leánybank a csoportszintű mérlegfőösszeg 3,6 és 2,9 százalékát teszi ki, míg a csoportszintű hitelállományból 3,9-3,9 százalékos részesedéssel bír.

Mindkét bank jól tőkésített, és likviditási többletfinanszírozásra nincs szükségük – hangsúlyozta Csányi Sándor, aki szerint mindkét bankban növekedtek a betétállományok azóta, amióta elindult a háború.

Az OTP Ukrajnában az elmúlt hetekben már hiteleket is folyósít az agrárium újraindításához. Csányi Sándor szerint

A bank adatállományának döntő részét az ukrán nemzeti bank engedélyével felhőbe helyezték. Mindezek hatására a bank úgy számol, hogy az idei évben is nyereséges lehet az ukrán leánybankja.

Oroszországban az orosz állammal nem üzletel a pénzintézet, és folyamatosan vonul ki a vállalatok finanszírozásából is. Az üzleti aktivitás csak a politikailag tolerálhatóbb lakossági fogyasztási hitelezésre koncentrál. A bank 101 milliárd forint értékű orosz állampapírral rendelkezik – jelezte Csányi Sándor.

Az OTP első embere szerint, ha mindkét leánybankot teljesen le kellene írnia a banknak, akkor a tőkemegfelelési mutató 150 bázisponttal, 17,6 százalékra csökkenne, ami továbbra is rekordmagasnak mondható.

Ennek ellenére a bank könyvvizsgálója, az EY a könyvvizsgálati jelentésben két ponton is külön kiemelte az orosz és ukrán kitettség kockázatait.

Idén tovább tart a hitelbővülés

Csányi Sándor szerint az idei évben – az orosz és ukrán kitettség nélkül – a bank árfolyamszűrt hitelállománya 10 százalékkal tud majd emelkedni, a hitelkockázatiköltség-ráta ugyanakkor akár a duplájára, 40 bázispontra is emelkedhet. A bank működési hatékonysága továbbra is 50 százalék alatt maradhat.

Három év osztalékát fizetik ki

A bank a 2019-es és a 2020-as teljesítménye után – amikor az MNB döntése miatt a hazai bankok nem fizethettek osztalékot – 425,89 forint, a tavalyi év után – az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság miatt visszafogott mértékű – 3,57 forint osztalék kifizetéséről döntött. Az így részvényenként 429,46 forint osztalékot május 30-ától fizetik ki a részvényeseknek.