Első látásra elképesztő mértékű béremelkedés történt idén Magyarországon. A kedden megjelent KSH-adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 546 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 558 600 forint volt idén februárban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 363 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt közel 32 százalékkal nőtt. Ez kvázi azt jelenti, hogy harmadával több került a zsebekbe. 

Ugyanakkor a statisztikát kivételes tételek torzítják. A kiemelkedő növekedés döntő részben a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi fizetésének megfelelő szolgálati juttatásának, az úgynevezett fegyverpénznek köszönhető. Emellett a növekedésben szerepe volt az előre ütemezett béremeléseknek, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelésnek is. Az egyszeri juttatások nélkül számolt, úgynevezett rendszeres fizetések esetében a bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, ez csak 14,5 százalékkal magasabb összeg, mint amennyit egy átlagos magyar foglalkoztatott 2021 februárjában kapott. Ez utóbbi adat jobban mutatja a tényleges tendenciákat.

Az előbbiekben átlagbérről volt szó, de érdemes a mediánösszegeket is megnézni, amelyek pontosabb képet adnak. A medián bruttó bér februárban alig több mint 378 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy a legalább ötfős cégeknél, a költségvetési szférában, valamint a nonprofit szervezeteknél teljes állásban dolgozók fele ennél nagyobb bruttó fizetést kapott, a másik tábor pedig ennél kevesebbet. Nettóban a bruttó 378 ezres mediánérték 250 ezer forint feletti kézhez kapott fizetést jelent kedvezmények nélkül. Összességében tehát az 546 ezer forintos átlagos bruttó jól hangzik, de ennél azért jóval alacsonyabb összegekről van szó. 

Ennyi pénzből nem lehet úgy inniuk a kefekötőknek

Ráadásul nagyon eltérő fizetések jellemzik a különböző ágazatokat. Az egyes állásokra vonatkozó átlagfizetésekről nincs idei statisztika, de a tavalyi egész éves számok jól mutatják az átlagos bruttó bérek közötti különbségeket. 2021-ben például a légi forgalmi irányítók fizetése volt a legmagasabb, havonta 1 975 693 forintot kaptak, a másik végletet pedig a hivatalos besorolás szerint nád- és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártók jelentik, akik 128 ezer forintos bruttóval zárták 2021-et. Ennyi pénzből aligha lehet úgy inniuk a kefekötőknek...

A fentiekből jól látható, hogy a legjobban és leggyengébben keresők fizetése között tizenötszörös volt az eltérés februárban. Az eltérésekre jellemző továbbá, hogy 

• a szakorvosok 1,7 milliót, 
• a gépészmérnökök 762 ezret, 
• a meteorológusok 561 ezret, 
• a tűzoltók 479 ezret, 
• a középiskolai tanárok 454 ezret, 
• a bolti eladók 284 ezret kaptak. 

Persze ezek csak kiragadott példák a statisztikában szereplő béradatok közül, az egyes állásokban ennél jóval magasabb fizetésekre is lehet példa. 

A fizetések értékelésénél fontos lehet az érintettek kora, az 50 felettiek fizetése átlagosan 15 százalékkal magasabb, mint a 30 alattiaké, de itt is az átlagokról van szó, a különböző állásokban sokkal komolyabb eltérések vannak. Például egy fiatal szoftverelemző 641 ezres bruttóval szerepel az adatokban, 50 évnél idősebb kollégája viszont már 878 ezer forintot vihet haza. 

Félmillió bruttó alatt az átlaghitelre sem elég a pénzed

Mindenesetre a hitelképesség  alapján még durvább eltéréseket figyelhetünk meg. A kefekötőknél maradva: ők az MNB hitelfékszabályainak vállalható törlesztőrészlet-szabályainak figyelembevételével húsz évre hétszázalékos kamat mellett maximum 5,4 milliós piaci, azaz nem támogatott lakáshitel felvételére jogosultak a Money.hu  számításai szerint. A sor másik felén lévő légi irányítók bére hasonló konstrukcióban már 101 millió forintot meghaladó kölcsön felvételére nyújt fedezetet. 

A fenti példáknál maradva 

• a szakorvosok átlagfizetése 87 milliós,
• a gépészmérnököké 32 milliós kölcsön felvételére jó (ők azok, akik magasabb összegű, a fizetésük hatvan százalékát kitevő hitelt igényelhetnek, tekintve hogy nettó bérük meghaladja az ötszázezer forintot); 
• a meteorológusok 24,
• a tűzoltók 20,4
• a középiskolai tanárok már csak 19,4,
• míg a bolti eladók mindössze 12,1 milliós hitel felvételére jogosultak jövedelmük alapján.

A fentiekből azt láthatjuk, hogy miközben a bérek tekintetében tizenötszörös a különbség, a legjobban és a legkevésbé fizetett szakmák között, az adott munkát végző munkavállalók hitelvételi lehetőségeiben már közel tizenkilencszeres az eltérés. A jelenlegi ingatlanárakat és a húszmilliót közelítő átlagos hitelösszegeket tekintve azt kell hogy mondjuk, hogy a magyar foglalkoztatottak fele – a bruttó 378 000 forintos mediánbér alatt keresők – számára egyre nehezebbé válik a lakásvásárlás. A mediánbér ugyanis jelenleg 16,2 millió forintos kölcsönre elég.