A digitális csalási kísérletek száma negyedével csökkent éves összevetésben 2022. I. negyedévében a TransUnion csaláselemzési jelentése szerint. A társaság – amely több mint negyvenezer webhely és alkalmazás több milliárd tranzakciójának adatait elemzi – arra jutott, hogy a pandémia elcsitulásával az online értékesítésben is új szelek fújnak: a gyors digitális átállás, majd az ezt követő visszaélésekből származó bevételkiesés miatt egyre több vállalkozás hajt végre csalásmegelőzési intézkedéseket.

Nemcsak a megvalósult visszaélések, de a feltételezett online csalási kísérletek száma is visszaesést mutat – itt 22,6 százalék a társaság becslése. A csalásgyanús arány éves összevetésben leginkább a korábban elsődleges célpontnak számító iparágakban esett vissza, mint a pénzügyi szolgáltatások (–63,6 százalék), a távközlés (–20,4 százalék) és a kiskereskedelem (–7,6 százalék). Eközben a csalók jelentősen növelték aktivitásukat olyan ágazatokban, mint a logisztika (+42,7 százalék), a szerencsejáték (+50,1 százalék) és a biztosítás (+134,5 százalék) – mondta Shai Cohen, a TransUnion globális csalási megoldásokért felelős alelnöke. 

A pánikra hajazó csalások tarolnak

A TransUnion fogyasztók körében végzett felmérése visszaigazolja a céges adatokat. A több mint tízezer ember véleményét összegző jelentés szerint az idei első negyedévben a válaszadók 36 százaléka volt valamilyen digitális csalás célpontja, szemben az előző negyedév 38 százalékával. A csalások között egyértelműen az adathalász-kísérletek vezetnek – az összes támadás 31 százalékát ilyen formában észlelték az érintettek. A bank- és ajándékkártyás csalások 28 százalékos részaránnyal vannak jelen, őket a legális online felületeken – például a közösségi hálón – megjelenő külső értékesítők által elkövetett csalások követik 23 százalékos részaránnyal. A visszaélések közül továbbra is kiemelkedik a pszichológiai manipuláció kapcsán okozott csalások száma. Ekkor a csaló például a bank nevében szerzi be az ügyfél adatait arra hivatkozva, hogy az érintett számláját feltörték. Az emberek pánikban nem gondolkodnak, és minden adatot megadnak a csalónak, aki azonnal el is indítja a pénzek számláról történő leszedését. 

Nő a kár, és a bankoknak még többe kerül

A csalások visszaeső száma akár kedvező is lehet, ugyanakkor a TransUnion megállapításai szerint a kevesebb megvalósult csalásra lényegesen magasabb átlagos kárérték jut.

Az egy visszaélésre jutó medián kárérték negyedével, nyolcszáz dollárról ezer dollárra nőtt. Mindezt tetézi, hogy a visszaélések felderítése, a védelem megerősítése, az eljárási és behajtási költségek, valamint a kártalanítás lényegesen komolyabb költségeket jelent. A LexisNexis Risk Solutions felmérése szerint tavaly a csalás miatt elvesztett minden dollár összességében 4,10 dollárjába került az amerikai bankoknak, ami 13 százalékos növekedést jelent a járvány kezdete óta.

Ezer forintból 11 fillér

Hazánkban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021-ben 58 179, bankkártyával kapcsolatos csalást azonosítottak a pénzintézetek, ami 13 százalékos visszaesést jelent a 2020-as több mint hetvenezer visszaéléshez képest.

Ez elenyésző összeg az év során kártyás fizetésben megforduló 9423 milliárd forinthoz képest. Vagyis minden ezerforintos fizetésből 11 fillér veszteségről beszélhetünk. Ugyanakkor a sikeres visszaéléseken belül már közel négyszázmillió forintot a már említett pszichológiai manipuláció eredményeképp a csalók birtokába jutó bankkártyaadatok felhasználásával síboltak el a bűnözők. Az adathalász-kísérletek esetében is drámai növekedést mért az MNB: egy év alatt közel százmillió forinttal, 67 millióról 165,5 millióra nőtt az adathalász e-mailek és pushüzenetek révén megszerzett kártyaadatokkal elkövetett visszaélések értéke. 

Drámaian megugrott az ügyfelekre terhelt kárérték

A gondot az jelenti, hogy ilyenkor egyértelmű, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan viselkedése okozta a kárt. Márpedig a jogszabályok szerint ha az ügyfél maga adja ki az adatait, a kárt is magának kell állnia, a bank nem tehető felelőssé azért, hogy ügyfele teljes, a számlán lévő vagyonát kiszolgáltatta a csalónak. Így viszont miközben öt éve az akkori átutalásos csalásokban érintett 554 millió forintból az ügyfeleknek csak kevesebb mint 1,5 millió forintot kellett veszteségként elkönyvelniük, az elmúlt év során keletkezett károk 97 százalékát a számlatulajdonosoknak kellett lenyelniük.