Idén március végén a hazai befektetési alapok nettó eszközértéke közel 9129 milliárd forintot tett ki. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint decemberhez képest 95 milliárd forintos, 1 százalékos növekedést jelent, míg éves viszonylatban 17,6 százalékkal 1366 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok nettó eszközértéke.

A kép ugyanakkor csalóka. Az idei első negyedév növekedésének teljes egészét a kis gömböcként bővülő, speciális, az alapban kezelt pénzek tulajdonosainak extra névtelenséget biztosító magántőkealapoknak köszönhetjük. Ezek eszközértéke decemberhez képest 346 milliárd forinttal nőtt és meghaladta az 1076 milliárd forintot. Egy évvel ezelőtt, 2021 március végén a magántőkealapok nettó eszközértéke mindössze 224 milliárd forint volt. Akkor a befektetési alapokban kezelt vagyonnak mindössze 2,9 százalékát tették ki ebben a speciális befektetési formában lévő vagyonelemek, a magántőkealapok részaránya idén március végére 11,8 százalékra hízott.

Gyenge negyedév

A magántőkealapok teljesítménye nélkül befektetési alapok nettó eszközértéke az idei első negyedév végén 8052 milliárd forint volt. Ez 250 milliárd forintos csökkenést jelent a december végi 8303 milliárd forinthoz képest és az éves növekedés is mindössze 513 milliárd forint volt, ami 6,8 százalékos növekedést jelent.

A befektetések aktuális értékéből számolt nettó eszközérték alapján az idei első negyedévben nem túl sok pozitív teljesítményt lehetett felmutatni. A legnagyobb értékben a kiegyensúlyozott vegyes alapok tudták növelni az év első három hónapjában az eszközértéküket, a növekedés 57 milliárd forint volt. Emellett érdemi növekedést az ingatlanalapok tudtak felmutatni az év első három hónapjában. A közvetlenül ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 40,5 a közvetett ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 21,3 milliárd forinttal tudott növekedni az idei év első három hónapjában.

Részvénypiaci mínusz

A legnagyobb negyedéves zuhanást a részvényalapok szenvedték el, ami aligha meglepő a tőkepiacok inflációra és a februárban megindult orosz–ukrán háborúra történő reagálása kapcsán. A részvényalapok eszközértéke közel 93 milliárd forinttal csökkent 23 hónap alatt. Emellett pedig a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok szenvedtek – itt több mint 82 milliárd forintra csökkent az eszközérték. 

Tarolnak az ingatlanalapok

Éves szinten a legjobban bővülő alaptípusnak a dinamikus vegyes alapok bizonyultak. Itt az eszközérték 230 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, az ilyen típusú alapok magántőkealapok nélkül számolt piaci súlya 3,5 százalékról 6,1 százalékra emelkedett egy év alatt. A vegyes alapok eszközértéke 154 milliárdos pluszt mutat 2021. márciusához képest, a korrigált piaci részesedés alapján ez a befektetési forma is bekerült a 10 százalék feletti súllyal bírók ligájába, s immár a 4. legnagyobb alaptípusnak számít. A toplistán nem kérdőjelezhető meg az ingatlanalapok hegemóniája, bár a 82 milliárdos eszközérték-hízás nem volt elég a 30 százalék feletti súly megőrzéséhez. A rövid kötvényalapok az idei első negyedév nélkül a hátunk mögött hagyott 12 hónap sikertermékei lehettek volna, ám az I. negyedben összehozott 72 milliárdos eszközérték-csökkenés miatt éves összevetésben 17,5 milliárdos mínuszt szedtek össze, amivel súlyuk immár 15 százalék alá szelídült.

Még határozottabban igaz lehet a fenti tétel a részvényalapokra. Az utolsó 3 (inkább másfél) hónap negatív teljesítménye ellenére a befektetők érdeklődése (s a háborúig elég optimista részvénypiaci hangulat) miatt 2021. márciusához képest 110 milliárd forintos eszközérték-bővülést tud felmutatni ez az alapfajta, amivel a piaci súlyát növelni tudó alapcsaládok nem túl hosszú listáján is hely jut nekik.