Index Vakbarát Hírportál

Célzott kamatstop folytatást javasol a jegybank

2022.05.25. 20:10

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
A kamatok és az ingatlanárak emelkedése miatt az elmúlt év végén a lakáshitelt felvevők ötöde már kifeszített jövedelmi helyzetben, a bérének legalább 40 százalékát törlesztésre fordítva tudott csak lakást vásárolni. Egyelőre a lakáshiteleket ugyanakkor rendben törlesztik az ügyfelek – derült ki a jegybank stabilitási jelentéséből. Az is kiderült, csak célzottan, rászorultsági alapon folytatná a kamatstopot a Magyar Nemzeti Bank.

A magyar bankok számára számos működésre ható kockázatot nevesített a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentése. Dancsik Bálint főosztályvezető szerint ezek a következők:

  • A gazdasági stagnálás és az infláció együttes jelentkezése, a stagfláció veszélye erősödött.
  • Gondot jelent a gyorsan emelkedő kamatkörnyezet.
  • Részben a fentiekkel függhet össze a későbbiekben a portfólióminőség romlása, az emelkedő törlesztőrészletek növelik a nemteljesítés valószínűségét. 
  • Komoly kockázatot jelentenek a szabályozói változások, ezek közül a kamatstop folytatásának kérdését nevesítették a jegybanki szakértők. 

Általában a bankrendszer magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitabilitással tud dolgozni, ám az emelkedő kamatok a kockázatokat is emelik.

  • Egyrészt az emelkedő törlesztőrészletek emelik a nemteljesítés valószínűségét.
  • A kamatemelések a valós értéken nyilvántartott eszközöket (kiemelkedően az értékpapír-állományt) azonnal átértékelik, ami egyszeri jelentős veszteséget okoz a bankoknak.
  • A finanszírozás szerkezet is megváltozik. Ha a betétek lassan árazódnak át, akkor az forráskivonást okozhat, ha a bankok gyorsabban lépnek, akkor viszont a marzsuk csökken. Az MNB kimutatásai szerint a bankok egyelőre vonakodnak komolyabb betéti kamatot fizetni a szűken vett lakossági betétekre, a háztartási lekötött betétállományt a szűken vett lakossági betétek 1,9 százalékos mértékével szemben a nonprofit szervezetek itt nyilvántartott betétjeire fizetett, a vállalati betétekre jobban hasonlító kamatok emelik 3,4 százalékos átlagos szintre. A vállalati lekötött betétek kamata márciusban már elérte az 5 százalékot. 

Elmenekültek a lakossági hitelpiacról a MÁP+-spekulánsok

A lakossági hitelállomány tavalyi 15 százalékos bővüléséhez képest az idei első negyedévben már csak 13 százalékos bővülést mért az MNB. Ennek ugyanakkor az egyik oka az, hogy az ügyfelek döntő része immár kikerült a moratóriumból, és törleszteni kezdte a hitelét. Emellett az MNB szerint a korábban MÁP+-fedezet mellett felvett lombard hiteleket a kamatok emelkedése miatt a felvevők visszafizették. 

Bár az új hitelek kibocsátása tavaly nominális csúcsot döntött, reálértéken a lakossági hitelfelvétel összege messze elmarad a 2008-as csúcsév adataitól. Ráadásul az idei évben a folyósított lakáshiteleken belül már 43 százalékot tett ki a támogatott hitelek aránya. Ez nagyban torzítja a kamatstatisztikákat, hiszen a támogatott kölcsönök fix kamata mellett az ügyfelek a piaci hitelkamatok meredek emelkedését látják. 

Az MNB értékelése szerint a jegybanki kamatemelések hatásai 3-4 hónapos késéssel jelennek meg a  piaci hitelkamatokban.

Egyre nehezebb kigazdálkodni a lakásvásárlást

A kamatok és az ingatlanok árának emelkedése miatt a lakáshitelt felvevők pénzügyi kifeszítettsége fokozatosan emelkedik. 

  • Az átlagos szerződéses összeg egy év alatt 1,1 millió forinttal 13 millió forintra nőtt.
  • Ügyfélszinten az átlagos felvett összeg 17 millió forintra módosult, ám akik kombinálták a piaci és a támogatott konstrukciókat, ott 26 millió forint az átlagos hitelösszeg.
  • Mindezek eredőjeként azon ügyfelek aránya, ahol a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát teszi ki a törlesztőrészlet, tavaly év végén 20,9 százalékra jutott. A jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) számításának bevezetése óta nem volt példa 20 százalék feletti szintre. Egy évvel korábban, 2020 végén a kifeszített hitelfelvevők aránya még csak 16,9 százalék volt. A helyzet a következő hónapokban vélhetően tovább fog romlani. 

A lakásárak túlértékeltsége és a hitelezéssel kapcsolatos rendszerkockázatok emelkedésének mértéke miatt az MNB megfontolja az anticiklikus tőkepufferráta emelését – jelentette be Dancsik Bálint. Ez egy olyan tartalék, amely egy esetleges pénzügyi válsághelyzetben extra tőketartalékot biztosít a bankoknak, amit ők esetleges veszteségeik fedezésére és hitelezési aktivitásuk fenntartására használhatnak fel.

Még rendben fizetjük a kölcsönöket

A vállalati területen csekély mértékben észlelhető, a lakossági hitelek esetében ugyanakkor kissé komolyabban van már nyoma az automatikus moratórium lezárultát követően a nem teljesítő hitelek aránya (NPL) növekedésének. A nem teljesítő hitelek állománya februárra 4,3 százalékra emelkedett. A decemberi 3,6 százalékos adattal egyébként Magyarországon volt az EU 5 legnagyobb NPL-rátája, az uniós átlag 2 százalék volt. A megcsúszás elsősorban a személyi kölcsönökkel rendelkező ügyfeleket érintette, ahol 5 százalékról 9 százalékra emelkedett a nem törlesztett hitelek aránya. A lakáshiteleknél 1,6 százalékról 2,8 százalékra emelkedett a nem teljesítő kölcsönök aránya. 

MNB: Csak célzottan kell hosszabbítani a kamatstopot

A nem teljesítő lakáshitelek esetében a legkomolyabb kérdés a kamatstop kifutása és az azt követő időszak lehet. Az MNB adatai szerint az intézkedés jelenleg mintegy 1520 milliárd forintnyi változó kamatozású hitellel bíró 330 ezer szerződést érint. Az MNB várakozásai szerint júniusban a medián havi törlesztőrészlet-növekedés a 8200 forintot közelítené, ha nem védené a változó kamatozású hitellel rendelkező ügyfeleket a kormány által bevezetett intézkedés. 

  • Az adósok 10 százalékának 1400 forint alatti mértékű többletterhet jelentene a kamatstop kivezetése, ám 
  • ugyancsak van 10 százaléknyi adós, akinek a havi törlesztőrészlete több mint 31 ezer forinttal ugrana meg. 

Az MNB ezért az általános kamatstop-hosszabbítás helyett célzott folytatást tartana kívánatosnak. Nagy Tamás, a jegybank pénzügyi rendszer elemzésért felelős igazgatója szerint a kormánynak a kamatstop hosszabbításakor a stabilitási és az erkölcsi kockázatokat is figyelembe kellene vennie. Jó példa lehet erre a moratórium esetén már alkalmazott gyakorlat, ahol a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő családok esetében lehet létalapja a hosszabbításnak. Ez alapján mintegy 180 ezer szerződésnél 

  • 41 ezer nyugdíjas, 
  • 127 ezer gyermeket nevelő és további 
  • 12 ezer mindkét jogcím alá tartozó lakáshiteles ügyfélnek nyílna lehetősége a kamatstop folytatására. 

Az ő esetükben a kamatstop átlagosan 10 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéstől védi jelenleg az érintetteket. 

Ugyanakkor fontos látni, hogy míg a moratórium csak az elhalasztott törlesztés miatt kieső kamatbevétel okán okoz veszteséget a bankoknak, a kamatstopnál a fel nem számított kamat azonnali veszteségként keletkezik a banki oldalon és megnyert nyereségként az ügyfelek oldalán. Épp ezért a fizetőképes ügyfelek számára nem biztos, hogy érdemes ilyen ajándékot adni – miközben például a hiteleiket a jegybank és a bankok tanácsára korábban fixesítő ügyfelek semmilyen kedvezményt nem kapnak. Itt tehát érdemes tovább gondolkodni. 

Már csak azért is, mert a változó kamatozás nem jelent akkora gondot a jegybank szerint, mint amit a devizahitelezés esetén az árfolyam megugrás okozott. Az MNB adatai szerint a változó kamatozással bíró mintegy 1520 milliárd forintnyi hitellel rendelkező 330 ezer adós 25 százaléka, 83 ezer szerződés esetében növekedne 15 százalékot meghaladó mértékben és legalább 15 ezer forinttal a havi törlesztőrészlet, míg 30 százalékot meghaladó, 30 ezer forintnál komolyabb törlesztőrészlet-emelkedést mindössze a szerződések 7 százaléka, 24 ezer szerződés esetében mutatott ki az MNB. Ezek a hitelek ráadásul viszonylag új kölcsönök, medián hátralévő futamidejük 15,4, illetve 20,2 év. A változó kamatozású kölcsönök jelentős része régóta törlesztett, medián hátralévő futamidejük kevesebb mint 8 év. Ráadásul a viszonylag csekély fennálló tőketartozásnál sokkal komolyabb, 4-5-szer magasabb a hitel mögé fedezetként bevont ingatlan értéke. 

Ha baj lenne, veszteséges működés mellett, de bírnák a bankok

A bankrendszerben lévő bőséges likviditási tartalékok erős védelmet biztosítanak a fellépő sokkokkal szemben. Az MNB szerint a háborús bizonytalanság nem okozott pénzkiáramlást a szektorban. A jegybank megítélése szerint egy jelentős, összetett sokk – együtt jelentkező hitelkereslet-visszaesés, betétkivonás és a kamatok emelkedése miatt fellépő gondok –sem okoznának komoly likviditási problémát a bankrendszernek. A szektor tőkemegfelelési mutatója 20,9 (konszolidáltan 18,6) százalék volt az elmúlt év végén. Az osztalékfizetési tervek és tőkekövetelmények visszaépítésével számolva is kielégítők lehetnek a tőketartalékok – a számítások szerint a szektor 98 százalékának 4 százalékot meghaladó szabad tőke áll rendelkezésére. A jegybank szerint a fent vázolt sokk esetén a bankszektor mindössze 0,5 százalékánál keletkezhet tőkehiány, ugyanakkor a bankok nagy része ebben a helyzetben az első évében veszteségessé válik majd.



  • Hírek
  • Lakáshitel

Rovatok