Stabil, biztonságos és tőkeerős szektorokról beszélünk, így bár a kedvezőtlen inflációs adatok, a változó hozamkörnyezet és a gazdasági helyzet alakulása megváltoztathatja az ügyfelek döntéseit, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkenő jövedelmezőséggel számol a biztosítási, pénztári és tőkepiaci társaságok esetében – mondta Szeniczey Gergő. A jegybank érintett szektorok felügyeletért felelős ügyvezető igazgatója a money.hu kérdésére arról is beszélt, hogy a most bevezetett különadók sem szektorszinten, sem egyedi piaci szereplőknél nem okozhatnak majd tőkeellátottsági problémát – bár bizonyosan kedvezőtlenek lesznek a vizsgált intézmények adataira.

A háztartások vagyona a pandémia alatt is dinamikusan bővült, sőt némileg fel is gyorsult: a 2016–19 közötti időszakban az éves átlagos bővülés 10,2 százalék volt, míg az elmúlt 2 évben 12,7 százalék volt átlagosan,

Biztosítók: egészségesebb profitszerkezet

A biztosítók száma változatlan 32, a piac mérete ugyanakkor komoly mértékben nőtt. A szektor díjbevétele a jegybank korábban publikált jövőképében előrevetített 1300 milliárd forint fölé, 1329 milliárd forint fölé emelkedett. Ugyanakkor a GDP vártnál gyorsabb növekedése miatt a GDP-arányos díjbevétel nem tud elmozdulni a 2,5 százalékos mértékről, miközben az MNB 3 százalékos szintet tartana kívánatosnak.

A jegybank megítélése szerint a piaci verseny mellett annak is köszönhető, hogy újra szűkül az olló a kgfb-díjak és károk között, annak köszönhetően, hogy a pandémia múltával az autósok visszatértek az utakra és – sajnos – ütköznek is.

A biztosítók 80,2 milliárd forintos adózott eredménye ugyan némileg csökkent 2021-ben – a tőkearányos nyereség (ROE) a 2020-as 23,9 százalékról 20,7 százalékra csökkent –, ám még így is magasabb, mint amit az MNB középtávú célokat megfogalmazó jövőképe előrevetített. Az átalakulásban kedvező, hogy a profit egyre inkább a klasszikus biztosítástechnikai bevételeken képződik.

A biztosítási szektorban az orosz–ukrán háború inkább az eszközleértékelésnek köszönhetően jelenik meg, a szektor átlagos tőkeszintje az idei első negyedévre 186 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi 222 milliárd forintról, ám ez még mindig robusztus tőkét jelez.

Közvetítők: koncentrálódó profit

Míg 2008-ban 42 ezer biztosításközvetítő volt bejegyezve a regiszterbe, ez a szám komolyan csökkent, amit a pandémia fel is erősített. Az elmúlt év végén 26 185 személy végezhetett valamilyen formában biztosításközvetítést. A rendszerből legkevésbé az alkuszokkal dolgozó ügynökök potyogtak ki, ennek köszönhetően az egyébként komoly mértékben növekvő piacon koncentrálódnak a jutalékbevételek.

Pénztárak – itt van reálhozam

A pénztári szektor éves átlagos reálhozama 10 éves időtávban 3,86, 15 éves sávban 2,82 százalékos volt, azaz a hosszú távú befektetések valóban képesek áthidalni egyes évek volatilitás és gyengébb hozamot hozó teljesítményét. 

Ennek ellenére a szektor lényegében helyben jár: mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztáraknál 1 millió körül stagnál a létszám. A befizetéseket a pénztári szektorban egyértelműen az egyéni befizetések hajtják, nagyjából 1 millió aktív befizetővel lehet jelenleg számolni. Az MNB szerint ennél sokkal több öngondoskodóra volna szükség. A befizetések összege a pandémia idején óvatos növekedésnek indult, de a pénztárak nem tudták kiheverni a cafeteria-változások kellemetlen hatását – továbbra is nagyon hiányoznak a munkáltatói befizetések.

Ugyanakkor, miközben 2020-ban mind a nyugdíj-, mind az egészségpénztárak működési eredménye negatív volt, tavaly újra pozitív eredményességet tudott felmutatni a szektor.

Az OTP a magyar tőzsde

A tőkepiaci forgalom 30 százalékot meghaladó mértékben növekedett, ám ezek jó része intézményi változásokhoz köthető, azokat leszámítva is 18 százalékos volt a bővülés. Továbbra is magas szinten áll az azonnali tőzsdei forgalom, értéke a 2019-es adatait 40-45 százalékkal haladja meg. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma ugyan tavaly nem tudta elérni a 2020-as közel 20 százalékos növekedést, de így is 10 százalék körüli mértékről beszélhetünk.

A részvénypiaci koncentráció továbbra is erős: a 4 blue chip immár a teljes tőzsdei forgalom 93 százalékot meghaladó forgalmát bonyolítja – 2019-ben ennél 10 százalékkal alacsonyabb volt a koncentráció. Még érdekesebbé teszi a képet, ha azt látjuk, hogy tavaly a blue chipek növekedése kizárólag az OTP-nek volt köszönhető. 

Öt év alatt a befektetési vállalkozások eredménye megnégyszereződött, csak tavaly 58 százalékos volt az emelkedés, az adózott profit meghaladta a 20 milliárd forintot. A szektorszintű tőkeellátottság rendkívül magas.

Sztárok az alapok

A befektetési alapkezelők 11 875 milliárd forintnyi vagyont kezeltek, a 2020-as 4 százalékos növekedést követően 11 százalékot meghaladó bővülés történt. Közel 700 milliárd forint új pénzek beáramlásából keletkezett, míg a hozamok egyharmados részt adtak hozzá a vagyonnövekedéshez. Tavaly a vegyes és részvényalapok tudták arányaikban a legnagyobb növekedést felmutatni. 

A szektor adózott eredménye évek óta 45-46 milliárd forint körüli mértékben stagnál – tavaly 45,955 milliárd forint volt –, ám ezen belül 42-ből 27 cégnél nőtt az adózott eredmény. A nettó profit mediánja 453 millió forint volt. Májusig az orosz–ukrán háború és az értékpapírpiaci változások nyomán mindössze 48 milliárd forint áramlott ki a befektetési alapokból – hangzott el az MNB tájékoztatóján.