A múlt év egészében honfitársaink 13,3 millió alkalommal utaztak külföldre, ami ugyan több mint 4 százalékos emelkedést jelentett a 2020-as szinthez képest, de a bázisév adatait alaposan lerontotta, hogy a koronavírus-járvány akkori szakaszában az év jelentős részében lényegében megállt a határon átnyúló idegenforgalom.

A külföldi látogatások során a múlt évben az utazók 512 milliárd forint értékben költöttek határainkon túl, ez szintén durván a fele a 2019-es adatnak. Vagyis a járvány előtti évben durván 1000 milliárd forintra rúgtak a külföldi kiadások a hivatalos KSH-adatok szerint. 

A legtöbb pénzt, mi magyarok hagyományosan Ausztriában költjük, a 2020-as 106 milliárd forint után tavaly 99 milliárdot hagytunk az osztrák boltok, szolgáltatók pénztáraiban. Ez ugyanakkor csak harmadával kisebb összeg, mint amennyit 2019-ben hagytunk a sógoroknál, ami jelzi – a „kiutazásnak” álcázott kinti munkavállalás mellett – azt is, hogy az egynapos parndorfi utak még a vírusválság idején is hozzátartoztak az életünkhöz.

A 2019-es adatokhoz képest a legkomolyabb visszaesést Németországban láthattuk Európán belül. Míg 2019-ben még 113 milliárd forintot hagytunk a németeknél, addig tavaly már csak 65,6 milliárd forintot a KSH szerint. A legnagyobb visszatérő cím 2021-ben Horvátországé: 2020-ban mindössze 29 milliárdot költöttek a magyarok a legkeresettebb tengeri üdülős országunkban, ehhez képest 2021-ben már 46 milliárd forint fölé emelkedett a költésünk. Ez persze még mindig 11 milliárddal volt alacsonyabb, mint a 2019-es 57 milliárdos csúcs, ám az idén ez a csúcs jó eséllyel megdől – már csak az infláció és a gyenge forint miatt is. (A money.hu a horvátországi utazásokkal és bankkártyás költésekkel egy korábbi, itt elérhető cikkében részletesen foglalkozott.) 

A külföldi kiadások egyre nagyobb részét bankkártyával fizetik az érintettek. Miután a pandémia miatt visszaesett a külföldi utazások száma, természetesen a magyar bankkártyákkal külföldön, fizikai kereskedőknél lebonyolított tranzakciók is bezuhantak. (A teljes külföldi kereskedőknél történő költésben ugyanakkor a járvány idején is növekedést mért az MNB, ám ez a külföldről rendelt áruk internetes vásárlásának drasztikus megugrásának volt köszönhető.) 

Ami a tényleges külföldi bankkártyás forgalmat illeti, honfitársaink 

• 2019-ben 23 milliószor fizettek kártyával és 4 millió alkalommal vettek fel pénzt automatákból, 273 és 61 milliárd forint értékben.
• 2020-ban a kártyás vásárlások száma megfeleződött, a készpénzfelvételek összege 70 százalékkal zuhant. Külföldi boltokban 11,5, az ATM-eknél 1,2 millió alkalommal kerültek elő magyar bankkártyák 141 és 19 milliárd forint értékben – vagyis a költés összegét tekintve mindkét kártyás tranzakciótípusban 70 százalék körüli volt a visszaesés. 
• Miután a pandémia itthon is megnövelte az érdeklődést a biztonságos, fizikai érintkezést nem igénylő elektronikus fizetés iránt, nem lepődhetünk meg azon, hogy a kiutazások számának 4 százalékos növekedésével szemben a külföldi bankkártyás vásárlások tavaly számosságukat tekintve 43, értékben 50 százalékos növekedést mutattak 2020-hoz képest. Honfitársaink 16,5 millió alkalommal húzták elő a bankkártyájukat (vagy érintették telefonjukat, óráikat a terminálokhoz), összesen 211 milliárd forint értékben. 
• Miután itthon is rákaptunk a kártyás fizetésre, ezért nem meglepő, hogy a bankkártyás pénzfelvételek összege a vásárlásoktól elmaradva, darabszámban alig több mint harmadával, értékében pedig csak 27 százalékkal nőtt: 1,6 millió készpénzfelvétel során 24,2 milliárd forintnyi külföldi fizetőeszközt vettünk ki az ATM-ekből.
• Miután külföldön nem érvényesíthető a havi kétszeri készpénzfelvétel, nem lepődhetünk meg azon, hogy a magyarok a határainkon túl már valóban csak annyi készpénzt vesznek fel az automatákból, amit úgy gondolnak, hogy el is költenek. Miközben tavaly a IV. negyedévben egy-egy hazai ATM-látogatáskor már átlagosan 99 ezer forintot vett ki a magyar az automatákból, a külföldi átlagos pénzfelvétel összege 15 ezer forint alá esett. 

Összességében tehát arra lehet számítani, hogy az idén jelentősebb összeg landol majd külföldön, amelynek jelentős része bankkártyás tranzakcióhoz kötődhet. A money.hu szakértői szerint ezért nem árt átismételni, hogy mire érdemes figyelni a külföldi kártyázásnál. 

• Magyarországon ugyan kötelesek a boltok elfogadni a bankkártyát, akármilyen alacsony értékű vásárlásról van szó. Külföldön azonban erre nincs garancia, nagyon kis összeg esetén elutasíthatják, vagy – ahol erre a jogszabály Magyarországgal ellentétben lehetőséget ad – külön díj ellenében tehetik csak lehetővé a kártyás fizetést. 
• Amennyiben a kártyaelfogadó terminál lehetőséget ad arra, hogy forintban vagy a helyi valutában történő fizetésről döntsünk, akkor érdemes az utóbbi választani. Mégpedig azért, mert a „forintos” fizetésnél az úgynevezett „Dinamikus valutaváltás” (Dynamic Currency Conversion – DCC) szolgáltatás belép a képbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terminált működtető bank árfolyamán történik a tranzakció, ami rosszabb, mint a saját bank és a kártyatársaság váltási árfolyama, mivel a külföldi bank már eleve olyan árfolyammal számol, amely neki megfelelő fedezet nyújt az „egzotikus” valuta, a magyar forint visszaváltására.
• Érdemes a külföldi utazáskor, de amúgy is kártyalimiteket beállítani. Ha esetleg nagyobb összeget kell mégis kifizetni a kártyával, akkor a limitet a netbankon vagy a mobilbankban is meg lehet változtatni.