Az infláció már tavaly év végén is komoly aggályokat szült az európai polgárokban, pedig akkor még a háború és az energiaárakkal kapcsolatos ársokkja még nem igazán látszott – mondta Szabó Péter, a Magyar Cetelem elnök-vezérigazgatója a legfrissebb Cetelem Körkép adatai alapján, amelyet 14 uniós országban és az Egyesült Királyságban vettek fel tavaly év végén.

Bár a kelet-európai országok polgárai az országuk helyzetét jellemzően pesszimistábban értékelik, mint a nyugat-európaiak, tavaly novemberben a régióban megkérdezett emberek optimistábbak voltak, mint korábban. A magyarok tízes skálán 4,6 pontra értékelték az ország helyzetét, ami az elmúlt 15 év legmagasabb értéke.

A saját háztartásuk anyagi helyzetét szintén történelmileg borúlátóan értékelik a magyarok – az európai 6,2 pontos értékhez képest 5,1 pontot mért a Cetelem.

Tavaly év végén egyébként még optimista volt a kontinens. Egy év alatt 34-ről 41 százalékra nőtt azok aránya Európában, akik többet szeretnének költeni az elkövetkező 12 hónapban, ám a magyar fogyasztók a románokkal együtt messze a legpesszimistábbak. Azok aránya, akik az előttünk álló évben többet terveztek költeni, ugyan nálunk is 2 százalékponttal nőtt, de így is csak 24 százalékot sikerült elérni. 

Megfontoltabbak vagyunk

A háztartások megtakarítási rátája a koronavírus-válság idején a 2008-as gazdasági válság alattinál is jobban megugrott. Az ügyfelek megtakarítása egyrészt kényszer is volt, a lezárások miatt nem volt hol elkölteni a pénzt. A 2021-es felmérés ugyanakkor már visszaesést mér a megtakarítási hajlandóságban. Az előretekintő számok szerint az európaiak megtakarítási hajlandósága helyben járt, a válaszadók 54 százaléka tervezett félretenni. A magyarok esetében a 2020-as 57 százalékról 56 százalékra csökkent a megtakarítani akarók aránya. 

A magyarok költési kedve 2011-ben még 82 százalékon állt, ám a megtakarítási hajlandóság már a Covid előtt is emelkedő pályán volt. Ennek csak egyik oka lehet az, hogy jobb a háztartások anyagi helyzete, többet tudnak félretenni, ám a másik oldalon – miután a megtakarítási hajlandóságot méri az anyag – az, hogy a bizonytalanságok miatt erősödik a tartalékolási igény.

Kevesebbet ér a pénz

Az európaiak harmada már vásárlóereje csökkenését érezte tavaly év végén, Magyarország pedig Románia mellett e tekintetben a legrosszabb adatot produkálta: itthon a válaszadók 46 százaléka érezte a pénzromlást 2021 novemberében. Ugyanakkor igaz az is, hogy húsz százalékuk visszatekintve még vásárlóerejének erősödéséről számolt be.

Az inflációt a bolgárok, a portugálok, a csehek és a magyarok érezték legjobban – 95 százalékuk az árak emelkedéséről számolt be. Ezen belül a magyar válaszadók 73 százaléka jelentős áremelkedést érzékelt. A Cetelem a vizsgálatát idén májusban itthon kiegészítette. Ennek adatai szerint

Drasztikus drágulást várnak a magyarok

Előremutatóan az ügyfelek folyamatosan dráguló élettel számolnak. Ezen belül az élelmiszerek és az építőanyagok drágulását várja legkomolyabb, húsz százalék feletti mértékre az emberek döntő része következő egy évben. 

A növekvő inflációra a válaszadók döntő része, nyolcvan százaléka azzal válaszol, hogy megpróbál kevesebbet költeni. Ezen belül elsősorban az élelmiszerek és a higiéniai termékek vásárlására szánt összeg csökkenését várják. A megkérdezettek 24 százaléka úgy véli, a kellemetlen inflációs hatásokat több munka vállalásával, extrabevételek megszerzésével tudja majd orvosolni. Figyelmeztető, hogy az érintettek 12 százaléka már úgy nyilatkozott, hogy már májusig hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz a dráguló élet finanszírozására. A válaszadóknak mindössze öt százaléka látott vagy vár némi bérkompenzációt a munkaadójától. 

Visszaesést várnak a fogyasztásihitel-piacon – bár eddig ez nem látszik

A Cetelem kihelyezéseiben még nem látszik a válság, ami meglepő – kommentálta a hónapról hónapra (igaz, visszafogott) tervek feletti kihelyezési adatokat Szabó Péter. Az év eleji pénzeső – az szja-visszatérítés – hatására három-négy százalékkal csökkent az ügyfeleknél lévő hitelállomány a visszafizetések nyomán, az ügyfelek azóta is vesznek fel hiteleket. Az elnök-vezérigazgató szerint ugyanakkor vannak jelek a trendfordulóra, épp ezért ő úgy számol, hogy

Az átalakulásnak nem túl pozitív jele, hogy az elmúlt hónapokban növekedésnek indult azon ügyfelek aránya, akik annak ellenére készpénzt vesznek fel a hitelkártyájukról, hogy az ilyen tranzakciókra nem vonatkozik a kamatmentes időszak, azonnal számolódni kezdődik az igen magas, havi két százalékot meghaladó kamat. Azt még szerencsére nem érzik – mondta el a Money.hu kérdésére a Cetelem vezetője –, hogy növekedne azok aránya, akik a fennálló hitelkártya-tartozás után csak a minimális, a kinnlevőség öt százalékát kitevő összeget fizetik ki a kamatmentes fizetés határidejéig. 

Erre ugyanakkor – tanulva a 2008-as válságból – odafigyelnek a társaságnál. Ha visszatérően készpénzes tranzakciókat vagy rendszeres minimális törlesztést tapasztalnak, maguk keresik meg az ügyfeleket, és ajánlanak olcsóbb áthidaló megoldást. Ez kisebb összegnél lehet a hitelkártya-tartozás egy részének rövid időtávú, ám kedvezőbb kamatozással bíró részletfizetéses megoldásba csatornázása. Nagyobb likviditási probléma vagy komolyabb beruházás esetén ugyanakkor a Cetelem által kínált termékek legolcsóbbika, a személyi hitel lehet a megoldás. Ezt annak ellenére kínálja a bank, hogy a kölcsönből a legtöbben azonnal visszatörlesztik a magasabb kamatozással bíró kártyahitel összegét.