Hogyan vegyek okoseszközt streameléshez, ha nincs rá pénzem?
További Pénz beszél cikkek
- A Századvég teljesen mást vár jövőre a magyar gazdaságban, mint a kormány
- Szintet léphetnek a vállalkozások a digitalizáció terén – itt a DIMOP Plusz hitelprogram
- Hasít a bitcoin, Donald Trump másfélszeres árfolyamra repítette a kriptovalutát
- Lesújtott a központi bank, 51 millió forintos bírságot kapott a Groupama Biztosító
- Módosította a kormány a SZÉP-kártya felhasználását
A blogról
Padlógázzal hajtottak bele életünkbe a különböző streamingplatformok, a Disney+ elindulásával pedig valóságos streamelési mánia robbant ki hazánkban. Ám adódik a kérdés: mennyit vállalunk be az itthon is elérhető platformok közül, és mennyit kell költenünk a különböző eszközökre, hogy nagy képernyőn vagy telefonról kitükrözve élvezhessük a jobbnál jobb filmes élményeket? És mi van akkor, ha filmezni akarunk – és nem kis képernyőn akarjuk nézni, így készüléket vásárolnánk –, de nincs rá pénzünk?
Mennyit költünk streamingre?
- Netflix
A díjcsomagok ára 2490 és 4490 között mozog, így toronymagasan ez a legdrágább szolgáltató.
- HBO Max
Az HBO Go helyére érkező Maxot havonta 2390 forintért érhetjük el.
- Amazon Prime Video
Messze a legkedvezményesebb előfizetési konstrukciót kínálja, az előfizetés ugyanis mindössze 899 forintot kóstál havonta – cserébe viszont egyelőre nem találunk a kínálatában magyar nyelvű filmeket.
- Disney+
A nem sokkal ezelőtt megjelenő, új platformért 2490 forintot kell fizetnünk.
- Apple TV+
Az egyhetes ingyenes próbaidőszak után havonta 1890 forintért érjük el az „almás” szolgáltatást. A magyar nyelvű tartalmat ők sem preferálják.
Amennyiben az összes platformra előfizetünk (és a Netflixtől a legdrágább csomagot választjuk), úgy 12 150 forintot kell elkülöníteni a családi költségvetésből.
Milyen készüléket vegyünk?
A legtöbben az egyes szolgáltatók tartalmát nem kis képernyőn – telefonon, tableten – szeretnék megnézni, hanem csúcstechnológiás, de legalábbis középkategóriás tévékészülékeken. De milyen árral számoljunk, ha egy középkategóriás televízión szeretnénk bejelentkezni streamingfiókjainkba?
Ha megnézzük a nagyobb műszaki webáruházak weboldalait, azt láthatjuk, hogy a középkategóriás – 108 centis 4K UHD – okostévéket körülbelül 125 ezer forinttól tudjuk megvásárolni. Aki viszont igazán nagy képernyőre vágyik – mondjuk egy 138 centis készülékre –, annak már alsó hangon is félmillió feletti összegben kell gondolkodnia. Főként, ha egy strapabíró, megbízható márkát szeretne. Az egyéb extrákkal felszerelt gépek ára pedig konkrétan a csillagos égig kúszik.
Aki pedig még ennél is nagyobb méretben gondolkodik, annak ott a projektor. Ezek a készülékek nagyjából 150 ezer forintnál kezdődnek, de lehet kapni 2 millióért lézerprojektort is.
Az a felhasználó viszont, aki keverné a lehetőségeket, és mondjuk a telefonjáról tükrözné ki tévére vagy projektorra a tartalmakat, annak érdemes a Google Chromecastet megvennie. A 15–20 ezer forintért kapható kütyüt be kell dugni a televízióba, összepárosítani a telefonnal, és máris küldhetjük kis képernyőről nagy képernyőre a filmet.
Nincs rá pénzem! Hogy vegyek hitelre okoseszközt?
A különféle, nagyobb összegű híradástechnikai termékeket korábban előszeretettel vette áruhitelre a lakosság. Az akkori hitelezési gyakorlathoz képest extra gyors, 20-30 perces hitelbírálati idővel a boltokban elérhető hitelajánlatok forradalminak számítottak. Más kérdés, hogy az igénylést nem lehetett impulzusvásárlásként intézni, hiszen munkáltatói jövedelemigazolás és közüzemi számla bemutatása kellett hozzá. A konstrukció alapjaiban ma sem változott, ám például a közüzemi számla már kikopott az igazolási körből, és sok esetben a bankszámlakivonat is elég a jövedelemigazolásra, ha látszik a munkabér beérkezése.
Az áruvásárlási hitel „sajátja” a 0 százalékos THM-es ajánlat: ilyenkor a bank költségeit részben vagy egészében a kereskedő állja, mi kamatmentesen és költségmentesen kaphatunk hitelt. (Ennek árnyoldala, hogy a kereskedő megemelheti az akcióban szereplő termékek árát, hogy az ügyfélre költött pénz legalább részben visszajöjjön.)
Ennek ellenére a klasszikus áruhitelezésnek leáldozóban van. Igaz ez még akkor is, ha az idei év első 4 hónapjában folyósított áruhitelek mennyisége rég nem látott mértékű volt. A 11,3 milliárdos kihelyezés 50 százalékkal felülmúlta 2021 – igaz, pandémiával terhelt – első 4 hónapjának folyósítását. Ugyanakkor látható, hogy
2022 áprilisában mindössze 2,66 milliárd forint összegű áruhitel-szerződés köttetett, miközben például személyi hitelből 43,7 milliárd forintot folyósítottak.
A személyi kölcsön ma már könnyebben hozzáférhető, mint az áruhitel, hiszen számlavezető bankunk online hiteligénylés esetén akár 10-20 percen belül rendelkezésünkre bocsátja az igényelt összeget, amivel utána egyből megvehetjük a családi moziélményhez szükséges nagy képernyős tévét vagy épp projektort.
Személyi kölcsön – ha nagyobbat álmodnánk
Fontos ugyanakkor tudni, hogy személyi kölcsönt – egyes, jellemzően éven belüli konstrukciókat kínáló pénzügyi szolgáltatókon kívül – jellemzően 1 millió forintos összegtől kínálnak a bankok. Ez persze meghaladja a házimozi-beszerzés értékét, így a hitelfelvételnél érdemes mérlegelni, van-e egyéb olyan eszköz, amelyet szeretnénk beszerezni. Pusztán azért, mert adják, nem érdemes eladósodni – sokak szemében a házi mozi sem olyan hitelcél, amiért érdemes hónapokig törleszteni.
Fontos az összehasonlítás
Emellett fontos azzal is tisztában lenni – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői –, hogy a banki ajánlatok rendkívül eltérőek. A hitelfelvétel előtt érdemes összehasonlítani a bankunktól kapott ajánlatot a piaci lehetőségekkel. Bár lehet, hogy macerásabb más banknál kölcsönt igényelni – hiszen az a bank nem „ismer” minket, nem tud a számlaforgalmunk alapján ajánlatot adni –, ám a kamatokban és a költségekben megtérülhet az időráfordítás.
A money.hu kalkulátora szerint 1 millió forintos kölcsönt 2 éves futamidőre 8,99 és 18 százalékos kamatszint között ajánlanak jelenleg a bankok. A hitel havi törlesztőrészletében ez azt jelenti, hogy havi 45 800 forintból is megúszhatjuk a törlesztést, ám ha nem figyelünk oda a megfelelő ajánlatra, 10 százalékkal is ugorhat a havonta a bank által elkért pénz, és alig marad 50 ezer forint alatt a havi törlesztés.
Hitelkártya – drága mulatság lehet
Az okoseszköz-beszerzés számláját fizethetjük hitelkártyával is. Ezt azonban csak akkor érdemes vállalnunk, ha az eszköz értékét a hitelkártyához kapcsolt türelmi idő végéig ki tudjuk fizetni. A hitelkártya-tartozás ugyanis az egyik legmagasabb kamatozással bíró tartozás – a havi kamat mértéke 2 százalék felett mozog, éves szinten 25-30 százalékos kamattal számolhatunk.
Egy érdekes új út: a részletfizetés
E tekintetben egyre több bank kínál átmeneti megoldásként részletfizetést a nagyobb összegű hitelkártyás vásárlásokra. Ekkor sok esetben már a kártyás fizetés esetén, a banki terminálnál választhatjuk a részletfizetés opciót. Más bankoknál pedig a vásárlást követően például az internetbankban kérhetjük, hogy az adott tételt részletekben fizessük meg, illetve sok helyen telefonon hívnak bennünket nagy összegű fizetés esetén felkínálva a lehetőséget.
Az így elkülönített összeggel ugyan csökken a hitelkeretünk, ám a vételárat így 4-6-12 hónap alatt fizethetjük ki. A részletfizetés szolgáltatásának kamata valamivel magasabb, mint a standard személyi hiteleké, ám messze alatta marad a hitelkártya kamatának. A termék ismertsége egyelőre alacsony (kevés bank is kínálja), s a terminálokon zajló igénylés nem is megy mindig zökkenőmentesen.