A 400 már nem akadály…

Egyre gyengébb a forint. Az euró hivatalos jegybanki árfolyama június 27-én a reggeli órákban már a 401 forintos szintet tesztelte, így, ami márciusban nem történt meg – a 400 forintos szint áttörése –, ma már nem újdonság… A hivatalos jegybanki árfolyam június 24-én törte át a határt: a hátunk mögött hagyott hétvégén a hivatalos MNB-árfolyamon történő váltáskor 400,8 forintot ért egy euró. 

Nem a gazdasági teljesítmény az ok

A forint jellemzően azonos irányba megy a régiós társaival, elsősorban a cseh koronával és a lengyel zlotyval, de ez most nincs így. A Hold Alapkezelő véleménye szerint a gazdasági mutatók nem indokolják, hogy a forint elszakadjon tőlük. Leszámítva a GDP-arányos államadósságot, a magyar gazdaság az egyik legjobban teljesítő ország lehet a régióban. Az egyik legmagasabb GDP-növekedéshez a relatíve alacsonyabb infláció társul. Mindemellett a forintot védi a leginkább a jegybank, mert várhatóan Magyarországon lesz év végére a legmagasabb az irányadó kamat.

A magyar gazdaság makro szempontból egy kis, nyitott gazdaságnak számít. Ez azt jelenti, hogy nagy a külkereskedelem szerepe, fontos a fizetési mérleg egyenlege, és az infláció szempontjából kiemelt szerepe van a devizaárfolyam stabilitásának. Amennyiben egy kis, nyitott gazdaság fizetőeszköze túlzottan leértékelődik a devizapiacokon, akkor az ország inflációt importál. 

Az EU-megállapodás lehet a kulcs

A magyar gazdaság fejlettségi szintjéhez és struktúrájához a lengyel áll az egyik legközelebb. Az utóbbi hónapban mégis ellenkező irányba ment a magyar és a lengyel deviza. Május elején a lengyelek megegyeztek az EU-val a helyreállítási alapról, így Varsó közel 24 milliárd euró értékben jut vissza nem térítendő támogatásokhoz és kedvezményes hitelhez. Ekkor kezdődött a forint és a zloty teljesítménye közötti divergencia, azaz ekkor indultak eltérő irányba. Az év eleje óta a magyar fizetőeszköz 7 százalékkal gyengült az euróval szemben, míg a zloty csak 1,5 százalékot veszített értékéből. 

Magyarország még mindig nem jutott hozzá a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alaphoz. Ezek a források a globális gazdasági problémák miatt meglehetősen hiányoznak a magyar adatokból. Önmagában az euróban érkező támogatások átváltásával erősödni tudna a forint, ami mérsékelné az inflációt is. A szakemberek jó része bizonyosra veszi, hogy – akár komoly engedmények árán is, de – a magyar kormány az ősszel kiegyezik Brüsszellel a helyreállítási alap források felszabadításáról, ám a pénzpiac a vélekedésekre csak mérsékelten ad, az ottani befektetőket jobbára csak a tények érdeklik. Már csak azért is, mert időről időre napvilágot látnak olyan vélemények, amelyek szerint az EU döntéshozói nem sietnek majd az elmúlt hónapokban az egységes álláspont kialakítását több kérdésben – oroszországi szankciók, globális minimumadó – megcsáklyázó Magyarországgal való kiegyezésre. 

450-es euró?

Így gyakorlatilag lehetetlen megmondani, merre mozoghat a forint a következő időszakban, ám a magyar jegybank lépései, kamatemelései kiemelten fontosak lesznek. Különösen most, hogy májusban húszéves csúcsra, 10,7 százalékra ugrott az infláció. Az Equilor elemzői május végén jelezték, hogy érdemi MNB-lépések nélkül akár 420-450 forintig is elszaladhat az euróárfolyam. Ettől még messze van a kurzus, ám fontos, hogy az úgynevezett technikai elemzések szerint a gyengülés irányában nincsenek gátak, amelyek könnyen meg tudnának állítani egy leértékelődést. A jegybank két hete érzékelte a veszélyt, és rendkívüli, 50 bázispontos emelést hajtott végre az irányadó kamaton, ám ezt a múlt héten nem követte újabb lépés – a 7,25 százalékon maradó irányadó kamat is oka lehetett a 400-as szint átvitelének.

A szakemberek szerint egy hirtelen forinterősödésnek most komolyabb gátjai vannak 382,5 forintos euróárfolyamnál, mint a gyengülés irányába – a forint lényegében addig nyitott a pálya, amíg az emelkedő trendvonal nem törik lefele. „A 398 feletti árfolyamszinteken komoly veszély leselkedik a forintra, mert képbe kerülhet a 420 környéke” – írták heti technikai elemzésükben az OTP szakértői. Lényeges kérdés lesz az is, hogy milyen hatással lesz a magyar devizára az Európai Központi Bank irányváltása. Christine Lagarde, az EKB elnöke bejelentette, júliustól az inflációs veszélyek miatt kamatemelési ciklus kezdődik, de ennek konkrét hatásait egyelőre nehéz előre jelezni, sok függ ugyanis a magyar kamatlépésektől is. 

Nem segített a magyar fizetőeszköznek az sem, hogy drasztikusan rontotta a múlt héten a forintárfolyamra vonatkozó prognózisát a Societé Generale (SocGen). A francia bankház szerint az év végén akár 430 forintot is kell majd adni egy euróért. A cég elemzői szerint jelenleg a magyar deviza a legkevésbé vonzó a régióban, sőt a teljes feltörekvő piacon is az egyik leggyengébb láncszem lehet. A SocGen az egyike azon elemzőházaknak,  amelyek azt várják, hogy az év végéig sem lesz megállapodás az Európai Bizottsággal. Márpedig az uniós forrásoktól való további elzárás nyomás alatt tarthatja a forintot.

Nem csak minket ütnek – de minket leginkább

Fontos ugyanakkor látni, hogy a mostani forintgyengülésnek nem kizárólag egyedi okai vannak. A SocGen szerint ha ismét felerősödik a kockázatkerülés, akkor az rossz hír lehet az összes feltörekvő piaci devizára nézve, amely hatást nem tudják majd ellensúlyozni a helyi jegybankok sem a folyamatos kamatemeléseikkel. Ez a régióban amúgy is legmagasabb szinteken járó MNB további kamatlépései szempontjából nem túl biztató. 

Az sem túl jó hír, hogy a francia elemzőház szerint ha a feltörekvő piacok a következő hetekben-hónapokban levegőhöz jutnak, akkor a befektetők az érintett piacok országai között keresnek majd markánsabb eltéréseket. Ez pedig kiváltképp rossz lehet a forintra nézve. A várakozások szerint a forint akár 10 százalékot meghaladó mértékben veszíthet majd értékéből a zlotyval szemben, a SocGen szerint így a jelenlegi 85 forint körüli szintről akár 94 forintig felmehet a jegyzés. 

Szezonális okokból is drágul a nyaralás

Fontos azt is megemlíteni, hogy a magyar fizetőeszköz hagyományosan rosszul teljesít a naptári negyedévek végén. Erre emlékezhetünk abból, hogy rendre június környékén lesz tele a sajtó azokkal a cikkekkel, amelyek szerint rekorddrága lesz a nyaralás az elszálló árfolyamok miatt. A gondot most az jelenti, hogy ez a „bevett” negyedéves időszakos gyengülés olyankor éri a forintot, amikor egyébként is komoly nyomás alatt áll. Aligha véletlen, hogy az MNB a múlt héten közel 900 millió eurót helyezett ki egy swaptenderen. 

A piac számára a fentiek miatt felértékelődik a jegybank keddi ülése. Az elemzők szerint a piac megnyugtatására az irányadó kamat újabb, 50 bázispontos emelésére lesz szükség, és 7,75 százalékon állhat a kamat.

Nem lesz ritka holló a 10 százalékos lakáshitelkamat

A fentiek miatt egyre több elemzőház teszi feljebb a jegybanktól elvárt maximális kamatszintet. Míg egy hónapja a konszenzus 8 százalék körüli csúcsról szólt, ma már mind több elemző 8,5 százalékos kamatplafont vár. Ez pedig természetesen kihat majd a pénzpiaci kamatszintekre is. A SoCGen szerint a tízéves referenciahozam a harmadik negyedévben 9,5 százalékon tetőzhet, majd az év végéig is csak 9,3 százalékos szintig csökkenhet. Ilyen referenciakamat mellett jó eséllyel az ősszel eljöhet az az idő, amikor a ma még inkább elborzasztásul mutogatott 10 százalék feletti lakáshitelkamatok elfogadottá válnak, és keresni kell a 8-9 százalékos ajánlatokat. 

A fentiek miatt a következő hónapokban még inkább fontossá válik a hitelfelvétel előtt az ajánlatok feltérképezése, az, hogy a hitelfelvételben gondolkodók át tudják tekinteni a piaci ajánlatokat, akár tanácsadók segítségével keressék a számukra legmegfelelőbb konstrukciókat. A bankok hitelajánlatai ugyanis továbbra is jelentős eltérést mutatnak. A money.hu kalkulátora szerint ma egy 20 milliós, 20 évre felvett, 10 évre fixált törlesztőrészlettel bíró kölcsön esetében a havi törlesztőrészlet tekintetében a banki ajánlatok 148 és 182 ezer forint között szóródnak. Ez a teljes visszafizetendő összeg esetében már több mint 20 százalékos különbséget takar.