Jelentősen emelkedtek a fizetések idén: a bruttó átlagbér márciusban 511 400 forint volt, ami 17,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez többek között a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji növelésének, valamint a közszférában előre tervezett béremeléseknek, illetve annak köszönhető, hogy visszatért a járvány előtti munkaerő-hiányos helyzet, ami felfelé húzza a fizetéseket. 

Az első negyedévben a kedvezmények nélküli nettó fizetések átlagosan 338 ezer forintra rúgtak, ez nagyon jelentős, 18,1 százalékos meghaladó növekedésnek felel meg éves szinten. Itt azonban hangsúlyosan átlagról beszélünk, amit a magasabb fizetések erőteljesen felfelé terelnek. Érdemes éppen ezért a mediánbéreket is megnézni.

A nettó fizetések mediánértéke közel 274 ezer forint volt az idei első negyedévben, ami 16 százalékos emelkedést jelent. Ez azt jelenti, hogy az emberek fele kapott ennél magasabb fizetést, ám másik felük ennél kevesebbet vitt haza, azaz fizetésük jóval, legalább 19 százalékkal elmarad az átlagos – 338 ezer forintos – összegtől. 

Mi történt a pénztárcákban? 

A fizetések emelkedése ellenére a mindennapi kiadások is növekedtek, elég csak arra gondolni, hogy az infláció évtizedes magasságba nőtt, májusban 10,7 százalékos volt, és a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint júniusban 11-12 százalékos lesz a pénzromlás. Ráadásul az, hogy az MNB éves szinten 11-12,6 százalékos inflációt vár, azt jelzi, hogy őszig még ennél is keményebb számokkal kell megismerkednünk.

Persze akadnak kiadások, amelyeken lehet spórolni, de az élelmiszerek nem ilyenek. Több élelmiszernél (csirkemell, csirke far-hát, sertéscomb, 2,8 százalékos tartós tej, kristálycukor, étolaj) árstop van érvényben, ami miatt ezeknek nem szaladt el az ára. Ennek ellenére az élelmiszerek csoportjában már májusban is közel 19 százalékos volt az áremelkedés. Ebből az aspektusból szemlélve átértékelendő az egyébként komoly mértékű béremelkedés.

Hol laksz? Meghatározza a béred…

Fontos azt is látni, hogy nemcsak az átlagos és mediánfizetések között van jelentős eltérés, hanem az országon belül is. Bár az első negyedéves megyei bontású statisztika nem áll még rendelkezésre, a 2021-es évre vonatkozó adatok jó alapot adnak az összehasonlításra. Ezekből pedig az látszik, hogy tavaly az országos –kedvezmények nélkül számolt – átlagos nettó kereset 292 ezer forintot tett ki. Ugyanakkor ezt az összeget csak a fővárosi és Győr-Moson-Sopron megyei bérek tudták meghaladni, előbbiek 360 ezer, utóbbiak 309 ezer forintot tettek ki. A leggyengébben „fizető” megyékben, Nógrádban, Békésben és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 202-220 ezer forint volt a nettó átlagkereset.

Ha – szigorúan elvi alapon – a 2021-es arányok alapján nézzük az első negyedévre jutó 338 ezer forintos országos átlagos nettó fizetést, akkor a fővárosban 428 ezer forint, Győr-Moson-Sopron megyében 358 ezer forint lehetett a pénztárcában fizetésként. Ezzel szemben Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 234-255 ezer forint lehetett az átlagos nettó bér. 

Mi újság hitelfronton? 

A fizetések alakulása alapvetően meghatározza a hitelfelvételi lehetőségeket, hiszen a nettó jövedelem határozza meg azt, milyen törlesztési terhet vállalhatunk. Bár a béremelkedés kedvező ebből a szempontból, de a hitelkamatok pont az infláció visszaszorítása érdekében tett jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően emelkedőben vannak.

A money.hu szakemberei szerint azonban akinek biztos a munkája és hosszú távon tudja fizetni a törlesztést, az belevághat egy hitelbe.

Ahogy szó volt róla, a kamatok felfelé kúsznak, de a bankok között verseny van, igyekeznek minél kedvezőbb ajánlatokkal előrukkolni. 

Húszszázalékos különbség

Egy, például autóvásárlás finanszírozására is alkalmas – egyébként szabadon felhasználható – 5 millió forintos, 60 hónapra igényelt személyi kölcsön esetében a 274 ezer forintos medián átlagbérrel számolva a money.hu személykölcsön-kalkulátora szerint a banki kamatok 10,45 és 18 százalék között szóródnak.

Ez a havi törlesztőrészletben azt jelenti, hogy a legjobb bank kiválasztásával 107 345 forintból megúszható a példánkban szereplő 5 milliós hitel törlesztése, ám ha a listán legrosszabb ajánlatot választjuk, akkor 18 százalékkal magasabb összeget, 126 967 forintot kell havonta visszautalnunk a banknak.

A közel 20 százalékos különbség a teljes visszafizetendő összegben is meglátszik: a legoptimálisabb hitelajánlatnál 6,4 millió forintot,