A magyar gazdaságban nagyon nehéz időszak lesz az ősz – nem véletlen, hogy a kormány az energiaválság kapcsán szerdán rendkívüli ülést tartott és 7 pontos intézkedési tervet fogadott el. Fel kell készülni rossz és még rosszabb forgatókönyvekre is – könnyen előfordulhat, hogy Európa több más országához hasonlóan olyan helyzetbe kerül Magyarország is, hogy nem tudja biztosítani maga számára a megfelelő energiaellátást. Az energiaszűke nálunk sem elsősorban a lakosságot fogja érinteni, hanem a nagyfogyasztókat. 

„Ugyanakkor a korlátozások nélkül is nagyon gyors fordulat jön a magyar gazdasági növekedési számaiban a következő hónapokban” – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az első negyedéves 8 százalék feletti számot már a második negyedév sem fogja tudni megközelíteni, de még mindig 5,5 százalék körül lehet a Raiffeisen várakozásai szerint éves alapon. A 4 százalékos bővülés a III. negyedévben már biztosan nem lesz meg, azután viszont a IV. negyedévben mind negyedéves, mind éves alapon visszaesés lesz, nem növekedés. A recesszió bekövetkeztét az energiaárak mellett a külső kereslet visszaesése is elősegíti hiszen fő exportpiacaink, egész Európa bajban van. 

Az infláció 14 százalék fölé kúszhat és sokáig ott is marad

A másik probléma az, hogy továbbra is emelkedő pályán van infláció. Az elemző szerint az árstopokkal és azok fenntartásával csapdahelyzetet állított magának a kormány, miután az emelkedő inflációs pályán ezekből az intézkedésekből egyre nehezebb kijönni, hiszen komoly társadalmi-politikai költsége van. Ugyanakkor a fenntartásuk egyre inkább nehézkesebbé válik vagy el is lehetetlenülhet. A Raiffeisen elemzői most úgy számolnak, hogy szeptember környékén 14 százalék körüli értéken érhetjük el a az infláció tetejét. Ugyanakkor innen nem lesz visszafordulás, a tetőzés igen hosszan tarthat. 

Ezt Török Zoltán szerint hamarosan a kiskereskedelmi adatokban is látni fogjuk. 

Miután a munkaerőpiacunk kifeszített, s számos helyen a munkaerőhiány hajtja az inflációt is az emelkedő béreknek köszönhetően, néhány területet leszámítva a recesszió a Raiffeisen szerint nem hoz majd komoly munkanélküliséget – bár lesznek olyan ágazatok, ahol elbocsátásokkal fog járni.  A banknál most úgy számolnak, hogy a koronavírus-járvány idején megtapasztalt 4,5-5 százalékos szintig futhat majd csak fel ebben a válságban a munkanélküliség. 

A munkahelyek elvesztésének veszélye a feldolgozóipar mellett a lakossági fogyasztás visszaesése miatt az idegenforgalom és a vendéglátás terén okozhat gondokat. 

Drágul a hitel, visszaesik a lakáspiac, beruházások maradnak el

A beruházások visszafogása azonban az építőipart sújthatja a leginkább. A vállalati és a kormányzati beruházások is megtorpannak majd, így bizonyosan az építőipar lesz a recesszió egyik legnagyobb vesztese. Ezt tetézi majd az is, hogy a lakosság fő beruházása a lakásvásárlás. Ilyen szinten megemelkedett jelzáloghitel-kamatok mellett nagyon jelentős lassulás lesz az új hitelkihelyezésben, s a fizetőképes kereslet visszaesése miatt pedig kevesebb projekt indulhat.

Így a hitelkamatok döntő része bizonyosan kétszámjegyű lesz a lakáshiteleknél, a személyi kölcsönök esetében pedig visszatérhet a korábbi, alig 20 százalék körüli ajánlatok kora.

A romló exportlehetőségek miatt a külkereskedelmi mérleg további drámai romlása várható, s a folyó fizetési mérleg is romlik majd. Nem lehetetlen, hogy a külkereskedelmi és az áruforgalmi hiány megközelíti a 10 milliárd eurót 2022-ben, ami a GDP 6 százaléka feletti külkereskedelmi hiányt jelentene és a folyó fizetési mérlegben ennél nagyobb, tízmilliárd euró fölötti el hiányra számítunk – mondta Török Zoltán, aki emlékeztetett, a fizetési mérleg hiánya idén a tavalyinak akár a háromszorosa is lehet. 

Négyszáz forint felett marad az euró?

A forintárfolyam tekintetében sem optimisták a Raiffeisennél. Ameddig tart a háború, a kereskedelmi szankciók és ebből következően az energiabizonytalanság, sok mindenre nem lehet számítani. A magyar energiafüggőség jóval nagyobb, mint a környező országok döntő részében, ezt pedig a piacok is látják és ez is beépül a forint árfolyamába. 

A magyar államadósság a Covid után visszatért a korábbi évek extra magas szintjéhez, a 76-77 százalékos adósságarány nagyon magas, főleg, ha összehasonlítjuk, hogy Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában sokkal alacsonyabb államadósság-mutatókkal rendelkező országokkal versenyzünk a régióban. Ez is hozzájárulhatott a forint árfolyamának régiós szinten is látható mélyrepüléséhez. A piac azt sem értékelte jól, hogy akkor, amikor jelentősebb hiánycsökkentést kellett volna végrehajtani, Magyarország tovább lazított. Az új kormány által meghozott intézkedések, az extraprofitadó és a kiadáscsökkentések közül az utóbbiak nem elég részletesen tárgyaltak – csak a napokban találkoztunk először a felfüggesztett beruházások első listájával. Az extraprofitadó esetében azok befizetése pedig növekedési költséggel jár majd. 

Az EU pénzekkel kapcsolatos problémák szintén komoly támaszt adtak a forintgyengülésnek. A gond az Török Zoltán szerint, hogy ha lesz is megállapodás az EU-val az ősszel, annak kedvező hatása nem tudja majd érdemben erősíteni a fenti többi ok miatt továbbra is gyengélkedő forintot.

Ezért lett hangosabb a Mol

Az olajárban a háborús felár csökkenésére nem lehet számítani. Miután azonban Oroszország komoly piacot talált magának Indiában az Ural és a Brent olajár közötti árkülönbség rendkívül mértékben csökkent – ez rendkívül kellemetlen hír a Molnak, amely sokkal nehezebben tudja innentől finanszírozni az árstopot. Ugyanakkor 120 dolláros olajár a Raiffeisen elemzői szerint nem várható – ehhez persze kell az extraerős, ma már az euróval megegyező szintű dollár. Azt egyébként, hogy az euró és a dollár paritáson van, azaz árfolyamuk megegyezik, az Európai Központi Bank (EKB) megkésett lépéseire adott egyik figyelmeztető piaci válasznak tudják be a bank elemzői. Az elmúlt hónapokban 12-13 százalékot gyengült az euró, éves viszonylatban ugyanakkor már 18 százalékot meghaladó az európai fizetőeszköz gyengülése a dollárhoz képest. 

Európa szerintük nem sok dologban lépett jól. Az infláció a kontinensen 7,5 százalékos lehet, ám már nemcsak az energiaár húzza fel a mutatót, már komoly másodkörös hatások érezhetők. Az Európai Központi Bank megkésve, a jövő héten minimum 25 bázispontos emelést hajthat végre, összességében 1,25 százalékon tetőzhet majd az eurózónában a kamatszint a szigorítási ciklus végére. De emellett az EKB részéről jóval hitelesebb kamatpolitikára, vagy legalábbis bizalomépítésre alkalmas előretekintő iránymutatásra van szükség a piaci várakozások szerint.