Fejenként 85 333, összesen 832 milliárd forintjába került 2019-ben a 9,75 millió magyarnak a fizetési forgalom: ekkora társadalmi költséget mutatott ki legújabb felmérésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fizetési módok társadalmi költsége 2019-ben a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget tett ki, ami reálértékben 20 százalékos társadalmiköltség-növekedést jelent. 

A felmérés szerint a hazai fizetéseken belül továbbra is a készpénzes fizetés a leggyakoribb, az 5,34 milliárd fizetési tranzakció közel 70 százaléka készpénzben bonyolódott, azaz 3,7 milliárd alkalommal készpénzt használtunk a fizetéshez. A fentiek okán a legnagyobb társadalmi költsége is a készpénzes fizetésnek volt,

A bankkártyás fizetések esetében ez a költség 232 milliárd forintot jelentett, a teljes társadalmi ráfordítás 28 százalékát tette ki. Az átutalásokhoz a fizetésforgalom költségeinek 15, a sárga csekkekhez 8, a csoportos beszedésekhez a ráfordítások 2 százaléka köthető a tanulmány szerint.

A legutóbbi, 2009-es felméréshez képest a fizetési módok társadalmi költsége több mint a duplájára emelkedett – az akkori felmérés 387 milliárdos költséget mutatott ki. 

A bankkártya évtizede jön, a sárga csekket ki kellene nyírni

Egy készpénzes tranzakció költsége 50, egy kártyás tranzakció költsége 14, egy átutalás költsége 30 százalékkal nőtt 10 év alatt. A jegybank szakértői szerint a vizsgált évtizedben, 2009–2019 között az átlagbér közel kétszeresére nőtt, míg az infláció 1,3-szeresére növelte az árakat. Ha az egy tranzakcióra jutó költségeket a 10 év alatt bekövetkező bérnövekedéssel és inflációval korrigáljuk, akkor jól látható, hogy míg a készpénzforgalomban és az átutalásoknál a társadalmi költségek 10-20 százalékkal csökkentek a hatékonyság növelésének köszönhetően, addig a bankkártyás tranzakciók fajlagos költsége közel felére, 109 forintra esett a 2009-es 201 forintos költségnek.

Mindezt annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a legkomolyabb beruházások épp a bankkártya-elfogadás területén voltak. Ám a kártyás fizetési forgalom drasztikus növekedése ezt messze ellensúlyozni tudta. A kártya esetében az infrastruktúra háromszorosára növekedése mellett a tranzakciószám az ötszörösére nőtt az elmúlt évtizedben. Mindez az MNB szakértői szerint azt vetíti előre, hogy a további tranzakciószám-növekedéshez már nincs szükség nagyobb mértékű beruházásra a kártyás infrastruktúrában. Ennek köszönhetően a területen a fajlagos költségek drasztikusan csökkenhetnek a következő években, és így a legkisebb társadalmi költséggel járó fizetési megoldássá válhat a bankkártyás fizetés. Ha így lesz, drasztikusan csökkenhet a fenti, fejenként 85 ezer forintos egy főre jutó össztársadalmi költség is. 

Az átutalások 95 százaléka ma már elektronikus csatornán kerül benyújtásra, a papíralapú átutalások visszaszorulásából és az elmúlt tíz évben számottevően leépített banki fiókhálózatból fakadó hatékonyságnövekedés okozhatja az átutalás reálköltségének a csökkentését. Nem feledhető el, hogy az azonnali átutalási rendszer (afr) 2020-as bevezetésével és napirenden lévő reformjával a tranzakciószámok itt is komoly mértékben emelkedni fognak – igaz, az afr fejlesztési költségei is megjelennek. 

Fontos látni, hogy a sokak szerint ingyenes sárga csekk esetében az egy tranzakcióra jutó társadalmi költségek még a bérnövekedéssel és az inflációval korrigáltan is 80 százalékkal növekedtek – messze nem hatékony fizetési módról beszélünk tehát. 

A húszezresek 60 százaléka nem látott még pénztárgépet

A készpénzhasználathoz kapcsolódó költségek számításánál  arra is figyelemmel kell lenni, hogy a készpénz nem csupán fizetési, hanem biztonsági tartalék és felhalmozás szerepet is betölt. A párnacihában őrzött pénzek arányának felfutását jól mutatja, hogy a forgalomban lévő készpénzállomány bővülése messze nagyobb ütemű volt, mint a készpénzes tranzakciószámok emelkedéséé. Az MNB becslése szerint a 20 000 forintosoknak csak mintegy 40 százaléka, míg a 10 000 forintosok mintegy 75 százaléka vesz részt a készpénzforgalomban, a Deák Ferenc arcmásával ékesített bankjegyek 60 százaléka, míg a Szent Istvánt ábrázoló bankjegyek 25 százaléka a családok (vállalatok) tartalékaként lapul valahol. Miután a készpénz jelentékeny része így nem vesz részt a fizetési forgalomban, az egyre több kinyomtatott bankjegy ellenére sem nőttek drasztikusan a készpénzhasználathoz kapcsolódó társadalmi költségek. 

A fizetési módok társadalmi költsége milliárd forintban és a tranzakciók száma 2019-ben
	Készpénz	Kártya	Átutalás	Csoportos beszedés	Sárga csekk	Nyugellátás	Összesen
MNB	10,28	0,18	0,12	–	–	–	10,58
Készpénzlogisztikai cégek	17,23	–		–	–	–	17,23
Pénzforgalmi szolgáltatók, Posta, Államkincstár	44,94	97,86	55,91	6,64	27,81	4,18	237,34
Vállalkozások	276,23	120,54	66,25	4,45	2,91	–	470,39
Lakosság	37,59	13,04	6,27	1,59	37,09	–	95,58
Állam	0,35	0,26	0,29	0,03	0,06	–	0,99
Összes társadalmi költség	386,62	231,88	128,85	12,7	67,87	4,18	832,1
Tranzakciószám (m db)	3 702	995	358	77	193	14	5 339
Forrás: MNB