A fiataloknak már nem szitokszó a hitelfelvétel
További Pénz beszél cikkek
- A Századvég teljesen mást vár jövőre a magyar gazdaságban, mint a kormány
- Szintet léphetnek a vállalkozások a digitalizáció terén – itt a DIMOP Plusz hitelprogram
- Hasít a bitcoin, Donald Trump másfélszeres árfolyamra repítette a kriptovalutát
- Lesújtott a központi bank, 51 millió forintos bírságot kapott a Groupama Biztosító
- Módosította a kormány a SZÉP-kártya felhasználását
A blogról
Bár szüleik számára akár évtizedes problémát jelentett a devizaalapú hitel felvétele, a mai fiatalok idősebb kortársaikhoz képest nyitottabban állnak hozzá a hitelfelvételi lehetőségekhez. A tagságában hétezer, külföldön tanuló magyar diákot számláló Hungarian Youth Association és a Blochamps Capital több száz, jelenleg külföldön tanuló diák bevonásával készült mélyinterjús felmérése szerint a megkérdezett magyar diákok 68 százaléka venne fel hitelt, és csak kevesebb mint harmaduk zárkózna el ettől. A kölcsönigénylést a fiatalok jelentős része olyan, szükséges dologként kezeli, ami nélkül nem engedhetnek meg maguknak például ingatlanvásárlást.
Édes otthon – de nem biztos, hogy Magyarországon
A válaszadók 57 százaléka egyértelműen az ingatlanvásárlás finanszírozására venne fel hitelt, 11 százalékuk szabad felhasználásra igényelne valamilyen kölcsönt. Érdekes ugyanakkor, hogy az új otthon közel sem biztos, hogy Magyarországon lenne: a felmérésben részt vevők alig több mint negyede,
- 26 százaléka jelezte azt, hogy öt–tíz éves időtávban visszatérne Magyarországra,
- 14 százalékuk már egyértelműsítette, hogy abban az országban fontolgatja a letelepedést, ahol jelenleg a tanulmányait végzi.
- Fontos kiemelni, hogy a maradék hatvan százalék kifejezetten a hazai munkalehetőségektől és munkakörnyezettől teszi függővé, hogy visszatér-e munkavállalóként, ami komoly felelősséget ró a hazai vállalati szférára és a mindenkori kormányzatra egyaránt.
Komoly az ismerethiány
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója szerint bár a felmérésben megkérdezett külföldön tanuló magyar diákok általánosságban érthetően átlag feletti pénzügyi ismeretekről adtak tanúságot, a hitel kérdésében ebben a körben is visszaköszön némi ismerethiány. A felmérésben részt vevők nyolcvan százaléka jelezte, hogy nincs tisztában a hitelfelvételi lehetőségekkel.
Ugyanakkor azt, hogy nyitott szemmel járnak, jelzi – még ha teljesen objektív véleményként nehezen értékelhető –, hogy a válaszadók közel húsz százaléka szerint külföldön kedvezőbbek a hitelfeltételek. A hitelkamatok tekintetében a magyar jegybank lépéseit követő itthoni hitelkamat-emelkedéssel a válaszadók jó része tisztában van.
Jól látható, hogy a korosztály a saját feje után megy: a megkérdezettek ötöde sohasem beszélt szüleivel pénzügyekről. Ez persze a másik oldalra nézve is figyelmeztető: a külföldi tanulást gyermekeinek megteremteni tudó közép- és felsőosztályba sorolható szülők sem tesznek túl sokat, hogy gyermekeik pénzügyi tudatosságát növeljék, hogy ne kövessék el a saját hibáikat.
A továbbtanulásra is költenének
Az ismeretek hiányára vagy a megnövekedett kockázatvállalási hajlandóságra figyelmeztető jel lehet, hogy
a válaszadók harmada befektetési célból venne fel kölcsönt
– miközben a kétezres évek első évtizedében a legjobban azok égették meg magukat, akik kölcsönt vettek fel valamilyen kecsegető befektetés finanszírozására. Legutóbb a szuper állampapír-vásárlásokat lombardhitelből finanszírozóknak okozhatott veszteséget a mohóságuk. Itt persze sok dolog csúszhat egymásra, nem biztos, hogy klasszikus befektetésben gondolkodnak az így válaszolók – figyelmeztet a szakember.
Az egyértelműen jó befektetés lehet, ha valaki az ismeretei bővítését tekinti befektetésnek – márpedig a továbbtanulásra, például mesterképzésre 11 százalék fordítaná a hitelből felvett összeget. Az már véleményesebb, hogy a válaszadók több mint ötöde, 21 százalékuk a diploma megszerzése utáni cégalapításra, vállalkozás indítására venne fel kölcsönt. E tekintetben érezhető, hogy nem különül el még megfelelően az egyéni és a vállalkozói hitelfelvételi attitűd – mondja Karagich István.
A megkérdezettek között szép számmal találni olyat, aki külföldi tanulmányai során igénybe vette a célországbeli diákhitel-konstrukciókat akár a magyar diákhitel mellett, hiszen ez is segíti a tanulmányok finanszírozását.
Bíznak a fizetőképes tudásban
Miután egy speciális célcsoportról, a külföldön főiskolát, egyetemet végző diákokról van szó, érthető, hogy a megkérdezettek kilencven százaléka úgy véli, hogy a megszerzett, minőségi diploma után elhelyezkedve kényelmesen vissza tudja fizetni a korábban felvett hitelt.