Optimista megközelítés szerint júliusban hitelügyintézés helyett inkább nyaraltak az emberek, a pesszimista értékelés szerint azonban összezuhant a lakáshitelezés. A pénzintézetek mindössze 89,8 milliárd forint értékű lakáshitelt tudtak kihelyezni az ügyfeleknek, ami közel harminc százalékkal alacsonyabb érték, mint a júniusi 128,2 milliárd forint volt. Egy évvel ezelőtt, 2021 júliusában még 132,6 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a magyar polgárok – itt a visszaesés tehát meghaladja a 30 százalékot.

Bár összegszerűen csak másfél éves negatív csúcsot döntött a folyósított hitelek összege – 2021. februárban 70 milliárd forint alatt marad a lakáshitel-felvétel –, a lakáshitelpiac történetében 2015 januárjáig kell visszamennünk, amikor egyik hónapról a másikra nagyobb arányú visszaesés volt a folyósított összegben, ám akkor 33 milliárd forintról 23 milliárd forintra csökkent csak a havi kihelyezett hitelösszeg. Ha éves összevetésben próbálunk a mostani összecsúszáshoz hasonló időszakot találni, akkor közel egy évtizedet kell visszapörgetni a naptárban: 2013 tavaszán volt hasonlóan komoly arányú csökkenés a lakáshitelpiacon a kihelyezésekben éves szinten, mint amit az idén nyáron tapasztalhattunk.

Adieu, zöldhitel!

A hitelkiáramlás csökkenésének egyik legfőbb oka a money.hu szakértői szerint az, hogy a támogatott hitelek folyósításán belül a piac végérvényesen maga mögött hagyta a zöldhitel időszakát. Idén júliusban 27,7 milliárd forint értékű támogatott hitelt tudtak folyósítani a bankok ügyfeleiknek.

Egy hónappal korábban – a zöldhitel-folyósításoknak köszönhetően – ez az összeg még 44,7 milliárd forint volt, áprilisban és májusban pedig 75, illetve 73 milliárd forint fölött volt az ügyfeleknek juttatott, a piaci kamatozásnál lényegesen olcsóbb támogatott hitelek volumene. Mindez azt jelenti, hogy

Ez érthető is: a még elérhető támogatott konstrukciót az arra jogosult ügyfelek döntő része már felvette, a piacon csak a most közös életüket kezdő fiatalok hoznak új csok-szerződéseket. 

Ugrott a piaci kamat, de mihez képest?

Nekik ugyanakkor létszükséglet, hogy az állami kamattámogatás mellett kínált termékekkel (csok, de idevehetjük az elvben szabad felhasználású Babavárót is) éljenek, hiszen a piaci kamatok emelkedése továbbra is számottevő. Júliusban a piaci lakáshiteleket átlagosan 6,83 százalékos kamatszint mellett adták a bankok az ügyfeleiknek. A piaci átlagkamatszint egyetlen hónap alatt 44 bázisponttal emelkedett.

Éves viszonylatban pedig egy bázispont híján átlagosan 3 százalékponttal magasabb kamatot kell fizetniük a 2022 júliusában hitelt felvevő ügyfeleknek, mint azoknak, akik tavaly nyáron igényeltek egy piaci hitelt a banktól. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a jegybanki alapkamat a 2021. július végi 1,2 százalékról 10,75 százalékra emelkedett, végképp nem érheti a bankokat az a vád, hogy túlzott mértékben hárítják át a jegybanki kamatemelést az ügyfeleikre – csak június eleje és vége között a lakáshitelkamatok éves szintjével megegyező, 300 bázispontos emelkedés volt az irányadó kamatban. Persze, a kamatok emelését a bankok azért is megfontolják, mert egy bizonyos kamatszint felett komoly piacot veszíthetnek – épp ezért a következő hónapokban az emelések mellett akár kamatcsökkentésekkel is találkozhatunk majd. 

Megfontoltak a hitelfelvevők

Ám a visszafogott kamatemelkedés is komolyan fáj. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kimutatott teljes hitelköltség-mutatókkal (THM) számolva a money.hu adatai szerint

A fentiek miatt aligha lepődhetünk meg azon, hogy a piaci hitelek iránti kereslet is nagyot csökkent. Míg tavaly júliusban 82,8 milliárd forint értékű hitelt vettek fel piaci kamatozás mellett a magyar családok, idén a hetedik hónapban már csak 63,6 milliárd forint értékű hitelre szerződtek. Ennél kisebb összegű havi folyósításra utoljára 2021 februárjában volt példa a piaci lakáshitel-statisztikák szerint. Persze, a mostani mélypont egyik oka az előrehozott vásárlások lehetnek: a már említett zöldhitelprogramnak köszönhetően a tavasszal sokan vásároltak energiatakarékos új lakást.