A világ egyik vezető fejvadász cége, a Russell Reynolds Associates 2022-es tanulmányában arra figyelmeztet, hogy a közelgő jogszabályi fenntarthatósági követelmények és a zöldebb működésben rejlő üzleti lehetőségek miatt a társaságok vezető testületeinek a menedzsmenttel együttműködve aktiválniuk kell a fenntarthatósági átalakulást.

• Japántól
• Új-Zélandon keresztül
• az Európai Unióig

az idén életbe léptek vagy születőben vannak olyan szabályok, amelyek kötelezővé teszik a vállalatoknak, hogy nagyon konkrétan meghatározott keretek között és mérőszámok alapján évente közöljék fenntarthatósági tevékenységük legfontosabb mutatóit jelentések formájában.

Hasonló ambíciókat fogalmazott meg az amerikai tőkepiaci felügyelet is. A SEC várhatóan idén tavasszal publikálja azon szabályait, amelyek alapján az amerikai tőzsdén jelen lévő vállalatoknak kötelező lesz részletesen riportolni a klímastratégiájukról és üvegházhatásúgáz-kibocsátásukról.

A teljes értékláncban kezelni kell a kockázatokat

Mind az EU, mind az USA olyan szabályozást tervez, amely rászorítja a társaságokat arra, hogy a klímaváltozás kockázatait a teljes beszállítói értékláncukban mérjék fel és kezeljék. Kiterjednek ezek a szabályozások arra is, hogy a vállalat hogyan integrálja kockázatkezelési rendszerébe és folyamataiba a fenntarthatósági kockázatok kezelését. Az egyre több vállalatnál alkalmazott Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási keretrendszeren belül emiatt jelentősen meg kell erősíteni a „G” (governance), azaz vállalatirányítási lábat. Részletesen be kell majd mutatni, hogy egy vállalat igazgatóságának az összetétele, szakértelme és működése mennyire teszi alkalmassá a vezető testületet az új követelményeknek megfelelő irányításra és kockázatkezelésre.

Az új szabályozások nyomán a fenntarthatóság nem maradhat kozmetika szintjén, hanem be kell integrálódni a vállalatok DNS-ébe. A genetika megváltoztatásához pedig nem lesz elegendő az ESG-ről beszélni. Most már lépni kell.

Az Amerikai Inflációcsökkentő Törvény (IRA) jelentősége éppen abban rejlik, hogy rendszer szinten lép. Óriási összegekkel támogatja a zöldgazdasági átmenetet és ezen belül is a megújuló energiára átállást. Az Egyesült Államok Energia Információs Ügynöksége (EIA) adatai szerint a 2023-ban létesülő új villamosáram-termelő kapacitások 65 százalékát teszi majd ki a szél- és napenergia.

Beérték a fosszilis befektetéseket

Tavaly volt az első olyan év, amikor ugyanannyi befektetés történt az energiaátmenetbe, mint fosszilis forrásokba, több mint egytrillió dollár. Azt, hogy a verseny hol tart, jól mutatja, hogy a BloombergNEF adatai szerint ebből

• Kína 546 milliárd dollárral,
• az USA 142 milliárddal,
• míg a harmadik helyezett Németország 55-tel vette ki részét.

Ezek az óriási összegek magukban foglalják a közlekedés elektronizációjára költött summákat is. Ennek keretében az észak-amerikai elektromos autó (EV) akkumulátorgyártó kapacitások a dallasi Federal Reserve Bank jelentése szerint a 2021-es éves 55 gigawattórás szintről 2030-ra megközelítik majd az 1000 gigawattórát. Mindennek Georgia, Kentucky és Michigan államok lesznek az elsődleges haszonélvezői.

A hasonló befektetések meglódulásában katalizáló szerepe van az IRA-nak, de nyilván annak is, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint egy elektromos autó teljes élettartamra vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátása nagyjából fele a hagyományos belső égésű motoroknak. Ha pedig teljesíteni akarjuk a Párizsi Egyezményben vállaltakat, akkor a káros kibocsátást csökkenteni kell. Európa a „Fitfor55” klímacsomag keretében 55 százalékos csökkentést célzott meg 2030-ra. Az pedig igen közel van.

Az idő nem nekünk dolgozik

Az átmenet felgyorsításához sok-sok szakértő munkaerőre van szükségünk. Egy egyszerű LinkedIn-keresés 33 ezer munkahelyet ad ki csak az ESG területén. Assaad Razzouk, a „Klíma Megmentése a Mellébeszélés Nélkül” című könyv szerzője által a Twitteren publikált nemzetközi adatok szerint a megújuló energia területén 2012-ben 7,3 millió munkahely létezett, míg az előrejelzés 42 millió ilyen pozíció 2050-re. Ezzel szemben ma a globális olaj-, gáz- és szénipar 10,7 millió főt foglalkoztat, de 2050-ben már csak 2,5 millió főt fog.

A Moore Global könyvvizsgáló cég és a londoni Centre for Economics and Business Research 1262 vállalati döntéshozóra kiterjedő felmérése szerint azok a cégek, amelyek hangsúlyt fektetnek az ESG-re, átlag 9,1 százalékkal növelték profitjukat, 9,7 százalékkal bevételeiket az elmúlt három év során. Összegszerűen 3,1 trillió dollár volt a bevételnövekedés. A tökéletes vihar akkor jön, amikor a vállalatvezetők fejében összekapcsolódik az új üzleti lehetőség és a jogszabályi kötelezettség. Hajózni pedig muszáj lesz.

A szerző ESG-szakértő, az ESGCore.com alapítója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.