Estek a Tesla részvényei, pedig Musk ismét grandiózus tervekkel állt elő. A minap megtartott befektetői napról szóló jelentések között szinte elsikkadt az a hír, hogy a Tesla kalkulációi szerint akár 10-20 éven belül megugorhatjuk a fenntarthatóságot itt a Földön, és eljöhet a bőség ideje.

Musk már többször gondolt nagyot, és mivel rendre meg is csinálta, amit megálmodott, a terveire érdemes odafigyelni, akkor is, ha figyelemvadász személyiségéből sokaknak lett elegük mostanság.

Élhető Földet vizionált Musk

Ezúttal nem a Mars kolonizálására koncentrált, hanem egy élhető, sokkal olcsóbban és hatékonyabban működő Földet vizionált, amely jóval több mint 8 milliárd embert is képes eltartani. A Tesla csapata számításokkal támasztotta alá a tervet. Ezek szerint, ha abból indulunk ki, hogy

Az 1 százalék invesztíció 20 éves távlatban gondolkodva már csak fél százalék, ami abszolút kivitelezhető Musk szerint. Tervei szerint ennyi idő alatt az összes fosszilis (olaj, gáz, szén) energiaforrást nap- és szélenergiára tudjuk cserélni. Számításaik szerint ebből 30 terawatt mennyiségre lenne szükség, amihez a Föld felszínének csak 0,2 százalékát kellene igénybe venni, és mindez kevesebb nyersanyag kiaknázásával járna, mint a mostani fosszilisenergia-alapú gazdaság.

A teljesen elektromos gazdaság a Tesla szakértői szerint

hatalmas hatékonyságbeli ugrást jelentene a belső égésű motorokkal szemben, és csak 60 százalékába kerülne annak a pénznek, amit jelenleg a „piszkos és pazarló” fosszilis forrásokba fektetünk.

A kalkulációk 2022-es árakon 10 év alatt 14 billió dollár befektetéssel számolnak, ha folytatjuk a fosszilisenergia-alapú termelést, szemben a 10 billió dollárral, amit a „fenntartható energia gazdaság” megkíván.

Hatékonyságjavulás terén az átállás azt jelentené, hogy – szemben a világ állandóan emelkedő energiaigényével – feleannyi energiával is elműködnénk, mint most. A kalkulációk szerint a 30 000 gigawatt kapacitás egyharmada szolgálná a hálózatok teljesen megújuló forrásokra történő átállítását, 21 százalék biztosítaná az önvezető elektromos autók töltését, további 22 százalékból lecserélnék a gázfűtést hőszivattyúkra, 17 százaléknyi távhőre menne, és mintegy 5 százalék a tengeri és légi szállítás ellátására fenntartható üzemanyaggal.

A nap süt, a szél fúj, ugye?

Közismert, hogy mivel a nap nem süt folyamatosan, a szél pedig nem mindig fúj, szükség lesz okos megoldásokra. A Tesla úgy kalkulált, hogy több helyen kombináltan telepítenék a szél- és naperőművi kapacitásokat, pontosan a termelési egyenetlenségek kiküszöbölésére. Számoltak továbbá egy 240 terawattórás energiatároló-kapacitás kiépítésének szükségességével, amelynek egytizede állna a hálózat rendelkezésére, de – és itt jön az érdekesség – a többsége abból adódna, hogy a jövő elektromos autói szintén tárolóegységként működnének, ellátva a hálózatot. A tavaly legyártott mintegy 8 millió elektromos autó és az évi 60 százalékos növekedés ehhez nem lesz elég. Évente meg kell tizenegyszerezni a gyártást. A tároláshoz szükséges akkumulátorgyártó-kapacitásnak pedig éves szinten 29-szeresére kell nőnie.

Hogy az optimizmusuk indokolt lehet, azt az támaszthatja alá, hogy éppen tavaly érte utol az energiaátmenetbe áramló befektetés a fosszilis szektor invesztícióit, meghaladva az 1,1 billió dollárt. A Bloomberg NEF adatai szerint Kína állt az élre 546 milliárd dollár befektetéssel, míg az USA 141 milliárd dollárral lett a második. A világ teljes megújulóenergia-kapacitása 2021-ben elérte a 3 terawattot, de ebben benne van a víz és a biomassza is. Muskék 2 terawatt már létező szél- és napenergia-kapacitásból indultak ki.

Tény, hogy a nap „felemelkedése” nyílegyenes görbét mutat, meghaladva minden előrejelzést, amit eddig a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közölt. Ugyancsak az IEA jelezte előre, hogy 2030-ig 600 millió hőszivattyút fogunk telepíteni. A Bloomberg Green adatai szerint Európában tavaly 3 millió ilyen berendezést értékesítettek. Elkelt 3 millió elektromos autó. Létrejött 40 gigawatt naperőművi és 6 ezer megawattnyi tárolókapacitás.

Keveseket foglalkoztat az alapprobléma

Musk ellen szólhat, hogy egyelőre még a vállalati elitből is keveseket foglalkoztat az alapprobléma. Az pedig a klímaváltozás. A NYU – Stern School of Business adatai szerint a Fortune 100 vállalatvezetői körében 29 százalék bír valamiféle ESG-képesítéssel, de a klímaváltozás kérdéséhez alig 0,2 százalék ért. A Tesla terveiből az látszik, hogy

Óvatosan kell fogalmazni, mivel Musk csapata nem publikálta az átállás környezeti árát. Ingyenebéd pedig nincs. A megújulóenergia-átállás is jár kibocsátással, véges nyersanyag- és erőforráskészleteink további kiaknázásával. Sokan éppen a Twitteren kritizálják az új tervet, és kétségbe vonják, hogy valóban rendelkezésre áll-e elegendő nyersanyag az átmenethez. Néhányan pedig emlékeztetik Muskot, hogy Ukrajna orosz inváziója kezdetén még több olajtermelésért emelte fel a szavát. Majd arra biztatta Európát, hogy indítsa újra régi atomerőműveit.

A mesterterv azonban nem rövid távú intézkedésekről szól, hanem egy olyan zöld gazdasági átállásról, amely win-win lehet a Teslának és a bolygónak. Mi lesz, ha mégsem ez történik? Musk egész biztosan jól ellesz a Marson.

A szerző ESG-szakértő, az ESGCore.com alapítója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.