Az Economx információi szerint a kormány új lakáspolitikája ezentúl elsősorban nem a keresleti oldalt támogatná, hanem a kínálatot fejlesztené, azaz a lakásállomány bővülését és a hazai építőipar fejlesztését mozdítaná előre.

Ezzel az újfajta lakhatási támogatások mellett úgynevezett megfizethető lakhatási körzeteket hoznának létre. A kamattámogatások pedig célzott társadalmi csoportoknak szólnának, de új, lakhatási célú béren kívüli juttatások, kollégiumi férőhelyek és megtakarítási formák is elérhetővé válnának.

A kormányzat szerint ugyanis az ingatlanárak és a lakhatási költségek emelkedése meghaladta a reálbér növekedési ütemét, amely jelentős társadalmi problémát okoz.

Folynak az egyeztetések a szereplőkkel

Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár a lapnak kihangsúlyozta: az építőipari termékek drágulása, a magas infláció és a beszállítói láncok repedezése miatt jelentősen drágultak az építkezések. Ez azt eredményezte, hogy 15-18 ezerre esett vissza az új lakásépítések száma Magyarországon, ezért a következő 5-10 évben célként tűzték ki, hogy visszatérnek az évi 25-30 ezres újlakás-építési sávba. Ezt azonban nem ugrásszerűen tervezik elérni, hanem évi 2-3 ezres növekménnyel, kikerülve, hogy ismét elszálljanak az árak. 

A helyettes államtitkár szerint a kormány már meg is kezdte az egyeztetéseket a szereplőkkel, hogy feltérképezzék a szakágazatok felszabaduló kapacitásait, illetve a kínálati oldali ösztönzők csatlakozási pontjait. A kalkulációk alapján tízezer új lakás építése körülbelül 0,8-0,9 százalékkal emeli a GDP-t, de fontos szempontnak tartják, hogy ne csak Budapesten épüljenek új ingatlanok, hanem vidéken is, és nem feltétlenül csak városokban.

Emellett az olyan iparosodó nagyvárosokban, mint Debrecen, Kecskemét vagy Szeged, megjelent egy komolyabb lakhatási igény is, amiért az államtitkár-helyettes szerint 

szükség lesz a fehérgallérosok, a kékgallérosok, a köztisztviselők és a diákok számára is komfortos lakhatást biztosítani.

Csepeti Ádám kifejtette, a nagy fejlesztők eddig óvakodtak vidékre menni, mert azt gondolták, hogy a keresleti feltételek nem megfelelőek, miközben a fejlesztési-építési költségek nem sokkal alacsonyabbak a fővárosinál. Ezért egy több minisztérium szakértőiből álló munkacsoport megalkotta az egyik új szakpolitikai eszközt, a szabályozott, megfizethető lakhatási övezetek koncepcióját. 

Megfizethető lakhatási övezetek koncepciója

A koncepció szerinta nagyvárosokban, a nagyvárosok vonzáskörzetében, valamely funkcionális földrajzi egységében kialakított szabályozott lakhatási övezetekben az állam a meghatározott ingatlanfejlesztőknek különböző csatornákon, vegyes tulajdonú tőkealapokon vagy projektfinanszírozási hitelen, adópolitikán keresztül ösztönzőket nyújtana, hogy az érintett cégek meghatározott kondíciók mellett fejlesztéseket hajtsanak végre. A kondíciókhoz tartozik például, hogyvállalnak egy maximális eladási árat a tulajdonosi céllal hasznosított új építésű ingatlanok esetében, vagy vállalnak egy maximális bérleti díjat a bérleti céllal hasznosított lakások esetében.

A megfizethető lakhatási projektekben adott társadalmi célcsoportokat kell előtérbe helyezni, például fiatalok, 40 év alatti családosok, dolgozó, de szociálisan mégis rászoruló emberek, vagy épp köztisztviselők számára kell előnyt biztosítani

– hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Emellett a lap úgy tudja, a kezdeményezésre van kormányzati hajlandóság és költségvetési forrás is, így a pilot projektek hamarosan elindulhatnak.