Index Vakbarát Hírportál

Nem okozott komoly gondot a bankrendszernek a régióban a koronavírus-válság. A gazdaság megtorpanásával a banki eszközök GDP-arányos növekedése komolyabb lett tavaly, meghaladta a nyolc százalékot. A kelet-közép-európai régióban a hitelállományok a pandémia alatt nagyjából fennmaradtak.

A Covid a bankok átlagos tőkeellátottságán nemhogy rontott, de javított is. Ehhez persze az emelkedő nyereség mellett az is kellett, hogy a jegybankok szinte mindenhol osztalékfizetési tilalmat vezettek be – értékelték az elmúlt hónapok eseményeit a Deloitte szakemberei.

Már 2020-ban is növekvő forgalmat mutatott a hazai játékpiac,

s a piaci szereplők felmérései szerint magasan a társasjátékok kategóriája nyerte a 2020-as évet – megelőzve a kreatív játékokat és a Legót.

Már a járvány előtt megkezdődött a társasjátékok reneszánsza, de a kezdeti szigorú korlátozások adták meg az igazi nagy lökést a népszerűségük ismételt szárnyalásához. Rengetegen fedezték fel (ismét) a falak közé szorított időtöltés ezen módját, és mivel sokan újra realizálták, hogy ez egy rendkívül szórakoztató elfoglaltság, minden korosztályban óriásit nőtt a társasjátékok iránti kereslet – mondta lapunknak Szlávecz Boglárka, a Regio Játék sajtómanagere.

Egyre feljebb kapaszkodnak a lakáshitelkamatok a jegybanki kamatemelések eredményeként. A szigorítások hatását a bankok közötti verseny ugyan visszafogja, de a kamatemeléseket részben azért muszáj érvényesíteniük a bankoknak. Ez pedig új helyzetet teremt az ingatlanpiacon is.

Ha az év végére a kiszélesített kamatsáv felső széléhez, 4,1 százalékhoz ér majd az irányadó kamat és idővel az emelést a bankok is beépítik a hitelkamatokba, akkor az átlagbérből élők 20 százalékkal alacsonyabb árú lakásokra nevezhetnek be, mint azt szeptemberben tehették.

A várakozások szerint kedden ismét alapkamatot emel majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de a piac számára fontosabb üzenet lehet, hogy tovább emelkedik-e majd a kamatfolyosó jelenlegi 4,1 százalékon meghúzott felső szintje, hiszen ez a sáv az, amely meghatározhatja, meddig emelkedhet majd az immár irányadónak tekintett egyhetes betét kamata. Ez utóbbi a várakozások szerint 20-30 bázisponttal ezen a héten is emelkedni fog a jelenlegi 3,3 százalékos szintről.

ennek fényében a pénzügyi szakportál szakértői szerint akár dicséretesnek is tűnhet, hogy a kereskedelmi bankok ennek a drágulásnak csak töredékét érvényesítik továbbra is a hitelkamataikban. Ugyanakkor a helyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy a legjobb lakáshitel kamat ajánlatok immár 3 százalékkal vannak a KSH által novemberre jelzett 7,4 százalékos inflációs szint alatt.

Példátlan időszak zárult a magyarországi hitel-, ezen belül lakáshiteltörténelemben idén nyáron, amikor az egyre gyorsuló infláció letörése miatt a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a kamatemelési – másként fogalmazva – szigorítási ciklusát, amelynek eredményeként  a hitelkamatok emelkedőre kerültek .  A kamatemelések megkezdéséig szuperalacsony kamatokkal lehetett lakáshiteleket és egyéb kölcsönöket igényelni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb egyhetes betéti tenderét a múlt hetinél 20 bázisponttal magasabb, 3,3 százalékos kamatszint mellett hirdette meg, így november 17-e óta, amióta az alapkamat helyett immár az egyhetes betét számít irányadó kamatnak, 1,2 százalékpontos volt az emelkedés. Ahogy az várható volt, a bankok az immár folyamatosan emelkedő piaci kamatkörnyezetben feledték korábbi szelektív kamatemelési stratégiáikat, így a lakáshitel-kamatcunami egyre teljesebb a piacon. Ráadásul új elem, hogy immár a hitelhez kapcsolódó díjak és szolgáltatások is drágulnak, az azokra adott kedvezményeket is szépen kurtítják a bankok.

A Money.hu szakértői szerint ugyanakkor egyes bankok néhány soron azért még mindig inkább a versenyt helyezik előtérbe, s mivel a kamatemelés sem egy időben történik, a hitelt tervezőknek érdemes összehasonlítaniuk több bank ajánlatát is ahhoz, hogy kiválasszák az adott pillanatban nekik leginkább megfelelő lakáshitelt. Ahogy azt korábban már jelezték, a pénzpiaci kamatok változása nyomán a következő hetekben a hosszan, akár húsz évre fix kamatozású, így azonos törlesztőrészlettel bíró lakáshitelek választása lehet a legkifizetődőbb, mivel az elmúlt évekhez képest rendkívüli mértékben összeszűkült a kamatszintek közötti különbség a hosszan fix és a csak öt–tíz évre fixált törlesztőrészlettel bíró hitelek között.

Fokozatosan gömbölyödik a múlt év márciusában elindított azonnali fizetési rendszer, amely a maximum 10 millió forintos lakossági utalásokat juttatja legfeljebb 5 másodpercen belül célba a hét minden napján, napi 24 órában. Lássuk a bizonyítványt számokban!

Miközben a bankkártyás fizetés is nagyot ugrott a pandémiás időben, az indulás óta az idei év második negyedévének végéig tartó időszakban 191 millió tranzakció történt az afr-rendszerben, s összesen több mint 37 billió forint (37 ezer milliárd forint) jutott pillanatok alatt a jogosultak számlájára.

Kedvenc karácsonyi édességünk nem mindig bejgli néven futott, és nem is mindig volt ilyen tekercselt, korábban ugyanis hajlított, patkó alakban tetszelgett az ünnepi asztalon. A német–osztrák régióból átvett édességet aztán saját képünkre formáltuk „posonyi mákos kaláts” elnevezéssel. A végül bejgliként befutott karácsonyi sztárdesszert örökzöld fogás lett a magyar háztartásokban, s mivel elkészíteni még a gyakorlott háziasszonyoknak sem sétagalopp, sokan inkább vásárlásra adják a fejüket.

Akár 3500 forint is lehet egy rúd bejgli az infláció miatt

Mostanra azonban olyan áron jutunk hozzá a karácsonyi bejglihez, hogy az ember kétszer is meggondolja, vegyen-e egyáltalán, és ha igen, akkor hol.

A magyarok több mint 37 százaléka már a karácsonyi kínálat megjelenésétől elkezdi a vásárlást, ami meglehetősen korainak tűnik, tekintve, hogy számos kereskedelmi hálózat már szeptember végén kipakolja a polcokra a karácsonyi termékeket – derül ki az Offerista felméréséből. A vásárlók 12 százaléka már a novemberi Black Friday akciók során is a karácsonyra készült, ám mintegy 7 százalék az ünnep előtti utolsó héten indul last minute túrára.

A válaszadók 62 százalékának a vásárláskor az ár-érték arány a lefontosabb, és 66 százalékuk tervezi, hogy nagyjából ugyanannyit fog költeni, mint tavaly. Ebből kitűnik, hogy a pandémiás nehezítő körülmények ellenére sem hajlandók lemondani a „gazdag Jézuska” gyakorlatról. Közel 19 százalék azonban az akciókra hajt, tehát a legfőbb szempont, hogy kedvezményes áron tudja megvásárolni a kiszemelt terméket. Nagyon kevés olyan ajándékozó van, aki a legjobb minőséget tartja szem előtt, mindössze 6,3 százalék mondta azt, hogy az ár nem számít, a piacon kapható legjobb terméket keresi.

Éveken át nem kellett foglalkozni vele, ám az idei év második felében fókuszba került az infláció. Az elmúlt öt évben, 2016-tól 2020-ig 0,4–3,4 százalékos volt az éves átlagos infláció. Az idei év első tíz hónapjában viszont már 4,6 százalékot tett ki, ami még problémásabb, hogy július óta nagy sebességgel kezdett el gyorsulni:

• a hetedik hónapban 4,6 százalékos,
• augusztusban már 4,9 százalékos volt,
• majd jött a szeptemberi 5,5 százalékos,
• utána pedig az októberi 6,5 százalékos infláció,
• novemberre pedig már minden elemző, sőt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is 7 százalék feletti pénzromlást vár.

Az infláció felfutása betett az eddigi alacsony kamatkörnyezetnek is, az MNB júniusban megkezdte a kamatemeléseket, amelyek a hiteleknél is előbb-utóbb megjelennek. Különösen igaz ez az elmúlt napokra, amikor alig több mint egy hét alatt 1,1 százalékkal 2,9 százalékra emelkedett az irányadó kamat szintje. A money.hu szakértői már korábban is figyelmeztettek arra, hogy példa nélküli drágulás jöhet a lakáshitelpiacon , a most csütörtöki újabb, 40 bázispontos jegybanki kamatemelés után pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendkívül gyors jegybanki kamatemelés után – ha az irányadó kamat emelkedése beépül a hitelkamatokba – egy 20 millió forintos, 20 évre felvett lakáshitel törlesztőrészlete 15 százalékkal, 20 ezer forinttal is drágulhat majd ahhoz képest, ha az ügyfél a kölcsönt november elején fel tudta venni. Épp ezért a hitelközvetítő szakemberei szerint a kölcsönfelvételt tervezőknek minden egyes hét tolódás akár milliókkal is megdobhatja majd a hitel visszafizetendő teljes költségét, hiszen a hitelkamatok szinte napról napra drágulnak.

Jogszabály mondja ki, hogy 2021. januárjától minden online pénztárgépet üzemeltető kereskedőnek biztosítania kell vásárlói felé valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget. A jelek szerint a szabályozástól megrettentek a kereskedők, s ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az országban a kereskedőknél működő bankkártya elfogadó, POS-terminálok száma az elmúlt egy évben közel negyedével nőtt, s megközelítette a 226 ezret, miközben a NAV legfrissebb adatbázisában a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint csak 214,5 ezer üzemelő online pénztárgép szerepel.

A hazai bankkártya szakma legnagyobb rendezvényén, az IIR bankkártya konferenciáján ugyanakkor sokan úgy vélekedtek, nem a szigor, hanem a józan kereskedői érdek az, amely miatt a kereskedők bekötik a POS-készülékeket. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint ugyanis a lakosság 80 százaléka már használ valamilyen elektronikus fizetési módot, közel harmaduk, 31 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné mindig elektronikusan fizetne.

Miután a labdarúgás (az amerikainak csak soccer) népszerűsége óriásit emelkedett az Egyesült Államokban, az NBC Universalnak (NBCU) nagy tervei vannak, így megtartotta közvetítési jogait a világ legnépszerűbb futball bajnokságára.

Az NBCU és a Premier League egy heves licitharcban további hat évvel meghosszabbította a jogokról szóló megállapodását, ezzel megelőzve az olyan riválisokat, mint például az ESPN vagy a ViacomCBS. Az NBC Sports állítólag 2,6 milliárd dollárt fizetett a liga megtartásáért, bár az NBC Sports elnöke, Pete Bevacqua a sajtó felé nem hajlandó részletezni a szerződés pénzügyi feltételeit.

Miközben a hivatalos statisztikák szerint csúcson van a lakosság megtakarítása, továbbra is a mindenkori legalacsonyabb értéknek számító negyven százalékon áll azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen pénzpiaci megtakarítással – derült ki az immár évtizedes múltra visszatekintő OTP Öngondoskodási Index-felmérésből.

Beszédes a vagyonkoncentráció mértéke, hogy miközben a lakossági vagyon fele a kimutatások szerint állampapírokban van, csak a lakosság hetede rendelkezik értékpapírszámlával.

A füstmentes világnap ötlete egészen 1971-re nyúlik vissza, amikor Arthur P. Mullaney, Massachusetts állam kormányzója arra kérte a lakosságot, hogy egy teljes napig ne gyújtsanak rá, és abból a pénzből, amelyet aznap cigarettára vagy egyéb dohányárura költöttek volna, támogassanak egy helyi iskolát.

Az ötlet sikeres volt, és 1976-ban már az Amerikai Rákellenes Társaság tolta a kezdeményezés szekerét, így több mint egymillió embert sikerült rávenni egy dohányzásmentes napra. Egy évvel később már valamennyi amerikai állam csatlakozott a kezdeményezéshez.

Az infláció hosszabban és magasabb szinteken marad velünk – novemberben bizonyosan 7 százalék feletti pénzromlással számolhatunk –, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorításra készül – derült ki a Monetáris Tanács tegnapi ülését követően.

Az MNB a korábban beharangozott 15 bázispont helyett 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, ám az így 2,1 százalékra szökő mutató még nem elégítette ki a piacot, amit jól mutatott, hogy a forint a bejelentést követően röviddel átmenetileg két forintot meghaladó mértékben gyengült az euróval szemben. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás ugyanakkor a döntés hátteréről tartott tájékoztatón jelezte: már csütörtöktől ismét elválik egymástól az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértéke, így az MNB lényegében komolyabb kamatemelést hajt majd végre. A csütörtöki döntés szerint az egyhetes betét kamata 2,5 százalék lett. Az MNB hetente tart majd tendereket egyhetes betétre, és amíg minden ajánlatot elfogad, ez lesz az irányadó kamat – csütörtökön több mint 7700 milliárd forintnyi ajánlatot fogadtak be. Ezzel a tényleges alapkamat-emelés nem 0,3, hanem 0,7 százalékpont lett. A forint a döntés meghozatala után a keddivel ellentétes irányba mozdult: 363 forint alá is benézett, majd 364 forint környékére gyengült vissza.

Kapitulálnak a bankok a magas kamatok előtt

A mostani emeléssel már 1,5 százalékponttal magasabb szinten jár az alapkamat, mint júniusban. A jegybank Lakáspiaci jelentésének bemutatóján Nagy Tamás, az MNB igazgatója a money.hu kérdésére arról beszélt, hogy a forrásköltségek 150-170 bázispontos emelkedésének eddig csak mintegy harmada jelent meg a piaci lakáshitelkamatokban a bankok egymás közötti versenyének köszönhetően. Ugyanakkor az elmúlt hetekben már jól látszott: miután az alapkamat-emelés még egy jó ideig nem áll meg, a bankok kénytelenek saját kamataikban is érvényesíteni a jegybanki kamatemelés hatását. A money.hu adatai szerint

A hétfői bejelentés szerint a Magyar Bankholding Zrt. két tagbankja, a Budapest Bank (BB) és az MKB Bank 2022. március 31-ével egyesül majd. A Bankholding harmadik tagja, a Takarékbank csak további egy évvel később olvad majd be, s a három hitelintézet teljes működési fúziója 2023 végéig valósul meg. A hármas fúzióból létrejövő új egységes pénzintézet végleges márkaneve és arculata a tervek szerint 2023 elején kerül bevezetésre.

Ugyanakkor a tagbankok bizonyos üzleti döntéseit már eddig is összehangolták, s ez a folyamat minden bizonnyal felgyorsul majd november 15-től, amikortól a Magyar Bankholding vezérigazgató-helyettesei és ügyvezető igazgatói a tagbankokban átvették a szakmai irányítást.

Az Erste Banknál a lakossági hitelállomány öt, a mikrocégek hiteleseinek négy százaléka maradt a törlesztési moratóriumban. A lakossági ügyfelek 51 százaléka azzal az indokkal folytatta a moratóriumot, hogy gyereket nevel, 15 százalékuk pedig azzal indokolta, hogy nyugdíjas.

Kevesen maradtak, azon belül is kevés az igazi rászoruló

Harmati László, a bank lakossági vezérigazgató-helyettese szerint azon ügyfelek aránya, akiknél jó eséllyel valóban érdemi segítséget jelent a törlesztési szünet folytatása, a bennmaradók harmadát jelenti. A moratórium folytatását kérők 21 százaléka indokolta a család csökkenő jövedelmével, miért nem akarja jövő júniusig folytatni hitele törlesztését. A moratóriumban maradást választó ügyfelek tíz százaléka munkanélküliséggel, két százalékuk pedig a közfoglalkoztatotti státusszal indokolta bejelentkezését a moratórium harmadik szakaszába.

Közel egymillió ügyfél került ki a moratóriumból a hét elején. A jogszabály értelmében nekik a moratórium alatt felgyűlt törlesztőrészleteket és kamattartozást az eredeti futamidő végét kitolva kell kifizetniük azért, hogy a visszatérést követően a törlesztőrészletük ne emelkedjen. Ez a money.hu kalkulációi szerint (a lentebb látható táblázatokban) azt jelenti, hogy egy 10 milliós, 2018 márciusában 15 éves futamidőre felvett, 6 százalékos kamatozású lakáshitelt az ügyfélnek nem 2033 márciusáig, hanem 2036. áprilisáig kellene fizetnie. Egy 3 millió forintos, 2018 novemberében 12 százalékos kamatozással 5 évre felvett személyi hitel utolsó törlesztőrészletét 2023. márciusa helyett 2025 júliusában törleszthetné az ügyfél.

Kinek van másfél milliója?

Sokak számára a legnagyobb gond az, hogy miként kezdje újra a törlesztést. Nekik a hitelcsere ajánlható, hiszen akár 30 százalékkal is mérsékelhető a havi törlesztőrészlet. Mások azonban nem kezdenének bele új hiteligénylésbe, inkább a régi hitelüket szeretnék minél hamarabb lezárni. A Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra szólította fel a pénzintézeteket, hogy tegyék lehetővé azoknak az ügyfeleknek, akiknek arra módja van, hogy mindenféle banki díj és költség mentesen törleszthessék a moratórium alatt felgyűlt tartozásokat.

Csakhogy a 19 hónapnyi nemfizetés miatt az érintett személyi hitel esetében közel 1,4, a lakáshitelnél pedig 1,6 millió forintot kellene egy összegben befizetni. Érthető, hogy erre kevesen vállalkoznának. Fontos ugyanakkor látni, hogy 2022. december végéig az ügyfelek bármekkora összeg előtörlesztését vállalhatják költségmentesen.

Nézzük, hogy az Eurostat szerint mi a jellemző az egyes nemzetekre! 2020-ban a Spanyolországban élők közel tizede tartotta túl sötétnek a lakását (10,6 százalék), ami a legmagasabb arány az EU-tagállamok között, tekintve, hogy egyedül csak ők tudhatnak magukénak kétszámjegyű adatot. A spanyoloknál ráadásul egy év alatt duplájára emelkedett a sötétben élők száma, 2019-ben még csak 5,9 százalékuk panaszkodott a körülményekre.

Második helyen Franciaország (9,5 százalék) áll – náluk is romló tendencia mutatkozik –, a harmadik lerosszabb helyzetben pedig Málta van (9,4 százalék), azonban náluk jobb a helyzet, mint egy évvel korábban.

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Szlovákiában (2,6 százalék), Cipruson (2,8 százalék) és Csehországban (3,1 százalék) jegyezték.

Idén május és június után minden idők harmadik legnagyobb hitelkihelyezését hozta 2021 szeptembere. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 125,4 milliárd forint lakáshitelt vettünk fel a bankoktól. Ez 56 százalékkal magasabb érték, mint 2020-ban, és 83 százalékkal haladja meg a 2019. szeptemberi értéket.

A Money.hu elemzői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy hamarosan megtörhet a trend, mivel a hitelek drágulása miatt csökkenhet a hitelkereslet. Az MNB szeptemberben még csak visszafogott, 11 bázispontos kamatemelkedést mért a folyósított lakáshitelek átlagkamatában, s így 4,29 százalékon kapott kölcsönt egy átlagos adós, ám a hitel-összehasonlító oldal adatai szerint ennek októberben már leáldozott. Az MNB június óta folyamatosan emel az alapkamaton, és ez drágítja a forrásokat. Ennek következtében egyre több bank hagy fel azzal a gyakorlattal, hogy a banki verseny miatt csak szelektíven emeli hiteleinek kamatát, egyre gyakoribb az általános drágítás. Ennek köszönhetően lényegében napról napra változnak a banki kondíciók, az épp aktuális legjobb ajánlatot a Money.hu szerint csak a hitelajánlatok összehasonlításával lehet kiválasztani, amelyet akár hetente nem árt frissíteni. A változatosságot jól szemlélteti az utolsó két hét kamatváltozásainak összefoglalója.

A vártnál kisebb, 9,9 százalékos csökkenést mutatott 2020-ban a globális jogdíjak visszaesése; ez több mint egymilliárd eurós mínuszt jelent. A világ 123 országában tevékenykedő jogkezelők tavaly ősszel még 20-35 százalékos eséssel számoltak.

Világszerte Európában tapasztalták a legnagyobb zuhanást, az európai alkotók 16,9 százalékos jogdíjkieséssel szembesülhettek, a magyar piacon azonban még ennél is nagyobb, 17,7 százalékos csökkenés ment végbe – derül ki az Artisjus jelentéséből.

Magyarországon az idei első félév végén 7478,6 milliárd forint volt a forgalomban lévő készpénz állománya, fél év alatt közel 150 milliárd forintos volt a növekedés. Mindez azt okozza, hogy a GDP-arányos készpénzállomány nemzetközi szinten is kimagasló szinten áll, ráadásul évtizedes összevetésben az itthoni növekedés is párját ritkítja, hiszen a 2010-es 8,6 százalékról 2020 végére 15 százalék fölé sikerült emelni a mutatót.

Költséges, ha nem forog a pénz

Ez két oldalról is probléma.

• Egyfelől az állomány fenntartása méregdrága. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint a tárolás, az előállítás, a készpénz szállítása komoly kiadást jelent, s ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a készpénzes forgalom hathatósan erősíti a szürke gazdaságot is. A Pénzügyminisztérium 2019-ben – amikor még „csak” 6300-6600 milliárd forintot tett ki a készpénzállomány – a 400-450 milliárd forintra becsülte a készpénzhasználat éves társadalmi költségét.
• A másik – nagyobb – gondot ugyanakkor az jelenti, hogy a forgalomban lévő készpénz jelentős része nem vesz részt a mindennapi forgalomban vesz részt, így a parkoltatott pénzek hiányoznak a gazdaságból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, a háztartások megtakarításairól szóló tanulmánykötete szerint a hazai lakosság pénzügyi befektetéseit tekintve általánosan konzervatív, kockázatkerülő magatartást tanúsít. A megtakarítások oroszlánrésze ezért készpénzben van, emellett a lakossági átlagügyfél a látra szóló bankbetétet és – egyetlen komolyabb megtakarítási formaként – az állampapírt preferálja.

Durván drágultak a lakásárak az elmúlt években, aminek köszönhetően a vásárolni akarók egyre kisebb része képes már kigazdálkodni a vásárlást saját megtakarításaiból – az ügyletek hatvan százalékához már hitelt vesznek fel.

Nem az adósok lettek kockázatvállalóbbak

A magasabb vételár automatikusan húzza magával az átlagos hitelösszeg növekedését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben egy új lakás megvásárlására idén már kétszer magasabb, 15,5 millió forintos hitelt vett fel egy átlagadós, mint amennyit – 7,7 milliót – 2017-ben kellett a lakás megvásárlásához. Használt lakás esetében csak hetven százalékkal, 6,4 millióról 11 millióra nőtt az átlagos hitelösszeg. Azt, hogy az emelkedést az ingatlan árának emelkedése és nem a hitelfelvevők túlzott kockázatvállalása okozta, jól mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakás piaci értékének hetven százalékát meghaladó mértékű hitelek aránya 2017-hez képest lényegében nem változott, 19,8 százalékról 20,2 százalékra emelkedett.

A lakásvásárlóknak a KSH által kimutatott, 7,7 milliós átlagos hitelösszeg felvételekor és a felvételkor számított átlagos, 5,82 százalékos hitelkamattal számolva 2017. júniusi hitelfelvételkor elég volt havi 54 500 forintos törlesztőrészletet vállalniuk egy tíz évre fixált törlesztéssel bíró, húszéves hitel esetében. Aki idén júniusban már 15,5 milliós átlagos összegű lakáshitelt volt kénytelen felvenni, az havonta 92 128 forintot fizet.