Index Vakbarát Hírportál

Március 18-án, pénteken lejár a Sberbank ügyfelek kártalanítására az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) számára rendelkezésre álló 10 munkanap – hívja fel a figyelmet a money.hu. A fenti határidőig – a jogilag vitatott esetek kivételével – az OBA tájékoztatása szerint 65 158 betétesnek 146,8 milliárd forint kártalanítási összeget fizetnek ki. Azon betétek kifizetése történik meg most, amelyek összege nem haladja meg a 100 ezer eurót, ami a felszámolás elrendelésekor 38,047 millió forintot.

A legtöbb ügyfél – 41 292 ember – postai úton kapja meg a Sberbankban lévő kis összegű betétjét. Ezen ügyfelek esetében ugyanakkor a kifizetendő átlagösszeg 278 500 forint.

Összesen 1691 ügyfél esetében nyílt lehetőség arra, hogy az ügyfél egy másik banknál lévő számlájára utalják az összeget, ami összesen 8,8 milliárdos tételt jelentett. A többi 12 714 ügyfél átlagosan 7,897 milliós betétjéről a Takarékbank fiókhálózatában rendelkezhet. Az OBA erre a célra 100,4 milliárd forintot utalt a Takarékbankba.

A felszámolót a jogszabályok kötik

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése alapján a Sberbank Magyarország Zrt. felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a hitelezői érdekek védelme érdekében azonnal megkezdte a portfólió átvilágítását és az értékesítési stratégia felállítását – jelezte a money.hu kérdésére a szervezet. 

Mindazonáltal a jogszabályok kötik a felszámolót – hívta fel a figyelmet a PSFN. A végelszámolás szabályait tartalmazó kormányrendelet szerint a Sberbank tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni. Ennek alapján készítheti el a végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleget, amelyet ugyanakkor a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján szükség szerint korrigál. 

A pandémia okozta válság végét jelzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb bankkártya-statisztikájának azon adata, amely szerint 2017 negyedik negyedéve után az elmúlt év utolsó három hónapjában ismét nőtt a forgalomban lévő hitelkártyák száma.

Az MNB szerint ezek száma az év végén meghaladta az 1,246 millió darabot, azaz az év utolsó három hónapjában több mint 41 ezer új hitelkártyát bocsátottak ki a bankok. A forgalomban lévő hitelplasztikok száma 2,3 százalékkal haladja meg a 2020. végén forgalomban lévő hitelkártyák számát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten újabb 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot. Az 5,85 százalékos szint azt jelenti, hogy 2 hét alatt 1,25 százalékponttal drágult a jegybank irányadó mutatója. Ezzel a régióban a legmagasabb kamatszintet Budapest kínálja.

A döntés láthatóan jótékonyan hatott a forint árfolyamára, az emelkedő kamat miatt egyre kevésbé éri meg a forintgyengülésére játszó (short) pozíciókat felvenni a piacon. Ezt a versenyt tehát – egyelőre – nyeri a jegybank.

2020-ban a becslések szerint az Európai Unióban csaknem 28 százalék volt a túlzsúfolt háztartásokban élő, 15–29 éves fiatalok aránya. Az Eurostat adatai szerint ez csaknem tíz százalékkal magasabb, mint 2019-ben – a lakosság egészére vonatkozó túlzsúfoltsági ráta egyébként 18 százalék.

Életkor szerinti bontásban a 20–24 évesek körében volt legmagasabb a túlzsúfoltság uniós szinten (elérte a harminc százalékot), őket követi a 15–19 évesek kategóriája (29 százalék). A statisztika szerint ahogy az emberek öregszenek, a túlzsúfoltság csökken.

A tavaly szeptemberi 284 656 forintos nettó átlagbérből abban a hónapban még 23,3 millió forintos hitelt tudott felvenni egy adós. Ez a bér a banki kamatok emelkedése miatt egy negyedévvel később, decemberben már csak 22,2 milliós hitel felvételére jogosította fel azt, aki 10 éves kamatperiódusú piaci hitelt vett fel a jegybank által kimutatott átlagkamaton 20 évre. 

Ha pedig azóta sem emelkedett a bére, akkor idén márciusban a money.hu kalkulátorában szereplő legjobb kamatajánlat mellett is már csak 21,4 millió forintos kölcsönt tud felvenni a banktól. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfékszabályait figyelembe véve (amely szerint a nettó bér maximum 50 százaléka mehet törlesztésre, és minimum 20 százalékos önerő kell a lakásvásárláshoz) a szeptemberi átlagbérből az akkori 29,125 millió forintos lakás helyett most a legjobb esetben is már csak 8,2 százalékkal kisebb, 26,75 millió forintos lakásra tud alkudni az érintett ügyfél. 

Az elmúlt év utolsó negyedévében kihelyezett lakossági hitelek 647 milliárd forintos volumene elérte a pandémia előtt jellemző szintet, amiben a rendkívül élénk lakáshitelezés érdemi szerepet játszott – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési jelentéséből. A lakáshitel-szerződéseken belül az októbertől elindult NHP Zöld Otthon Program hatására 26,7 százalékra emelkedett az új lakások vásárlására és építésére felvett hitelek aránya, ilyen magas szinten utoljára 2019 végén álltak az új lakások.

A Zöld Otthon program keretében tavaly októbertől idén február végéig 2519 szerződést kötöttek a bankok 77 milliárd forint összegben

– mondta el Nagy Tamás igazgató. Az MNB adatai szerint a negyedik negyedéves lakáshitel-kihelyezések 29 százaléka, 95 milliárd forint kötődött a CSOK-hoz, amelynek fele államilag kamattámogatott hitel volt. A money.hu korábbi elemzésében már kimutatta, hogy idén januárban a folyósított hiteleken belül egy év alatt 10-ről 36 százalékra nőtt a támogatott hitelek részaránya, s a piaci hitelek kamatainak folyamatos emelkedése miatt ez az térnyerés a következő hónapokban még komolyabb lehet. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén az egynapos hitelkamat 100 bázispontos, 6,4 százalékra való emeléséről döntött. A döntés mögött az egyre magasabb infláció – a februári pénzromlás mértéke 8,3 százalék volt – és a forint orosz–ukrán háború miatti drasztikus leértékelődése áll. 

A jegybanki döntés a kamatfolyosó kiszélesítését jelenti, amivel az MNB megágyazott annak, hogy csütörtökön az egynapos betéti kamat a múlt heti 75 bázispont után akár újabb 100 bázisponttal is emelkedjen a jelenlegi 5,35 százalékról. 

A pénzpiacokon a hét eleje óta árazzák az emelkedést, a drágulás ugyanakkor havi összevetésben kifejezetten rég látott mértékű. A pénzpiaci referenciakamatok közül az ötéves mutató (ötéves BIRS) egyetlen hónap alatt 4,75 százalékról 6,1 százalékra ugrott, az 5,6 százalékon álló tízéves bankközi kamatpont 100 bázisponttal magasabb volt március 9-én, mint egy hónappal ezelőtt, s hasonló a helyzet a húszéves BIRS esetében is, ahol 4,68 százalékról 5,67 százalékra futott fel a mutató.

A nők és férfiak közötti egyenlőtlenség számos területen tapasztalható, és az egyik olyan terület, ahol ez a legvitatottabb problémát jelenti, a keresetek. Ennek az aránytalanságnak az egyik mérési módja a nemek közti kiigazítatlan bérszakadék, amely a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbséget mutatja a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában. Ezt a mutatót a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kapcsán számítják ki.

2020-ban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint nyolc év leforgása alatt – 2012 és 2020 között – a nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékról 13 százalékra csökkent. A javuló tendencia akkor még plasztikusabb, ha azt látjuk, hogy egy évvel korábban, 2019-ben a bérkülönbség uniós szinten még 14,1 százalék volt. Azaz a pandémia alatt nagyot hajráztak a nők az érvényesülés útján.

Több mint 80 százalékkal több lakáshitelt vettek fel a magyar családok 2022 januárjában, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A januárban folyósított 108,3 milliárd forint több mint 35 százalékkal felülmúlja 2020-as, még a koronavírus-járvány előtti kihelyezési szintet is. 

Nyugtalanító jelek a soha nem látott januári adat után

Persze ez nem annyira meglepő annak fényében, hogy tavaly március óta minden hónapban százmilliárd forint felett vettek föl lakáshitelt a családok. A hitelvolumen bővülése kapcsán a money.hu szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a hitelfelvételi kedvet egyelőre a lakások áremelkedése is hajtja, hiszen a használt lakások piacán a fővárosi árak 9, a megyeszékhelyeken lévő ingatlanok 15 százalékkal drágultak az elmúlt évben, s az új lakások árában is hasonló, 10-13 százalékos éves áremelkedést mértek.

Ezért a jövőre nézve figyelmeztető lehet, hogy a folyósított lakáshitel-volumen immár negyedik hónapja nem tud kitörni a 105–112 milliárd forintos sávból, miközben szeptemberben közel 130 milliárd forintot sikerült kihelyezniük a bankoknak az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a januárban bejelentett módon 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte az alapkamatot – a kamatemelési ciklus így már kilenc hónapja tart. Csütörtökön az is kiderült, hogy a jegybank a korábban közöltek szerint elkezdi az alapkamat és az irányadó, egyhetes betéti kamat közötti különbség ledolgozását: az aktuális betéti tenderen az MNB csak 30 bázisponttal emelte az ajánlatát, a bankoktól 4,6 százalékos kamat mellett fogadott el betéteket.

A fenti hír akár kedvező is lenne a hitelfelvevők számára, ám a money.hu szakértői szerint a múlt héten megjelenő többi információ az ő szempontjukból nagyon nem jó irányba mutató változásról szólt.

Sokan jelezték, hogy a korábban megszokottnál többen vannak a magyarországi bankfiókokban. A Money.hu több bankot is megkeresett ezzel kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy a megnövekedett érdeklődést a végelszámolás sorsára jutott Sberbank volt ügyfelei okozzák, akik számlanyitási szándékkal keresik fel a bankokat.

Hétfőtől érezhető volt a számlanyitások emelkedése

A CIB Banknál arról beszéltek, hogy a számlanyitások száma már hétfőtől számottevően emelkedett, amikor kiderült, hogy a csődveszélybe került Sberbank két rendkívüli bankszünnapot tart. A bank tájékoztatása szerint korábbi sberbankos lakossági és vállalati ügyfelek egyaránt megkeresték a bankot, a számlanyitás után érdeklődők száma szerdán még komolyabb mértékben emelkedett.

A legnagyobb durranás eddig az UEFA-tól érkezett: az Európai Labdarúgó-szövetség irányítótestülete úgy döntött, hogy Párizsba helyezi át a Bajnokok Ligája idei döntőjét, amelyet május 28-án a Gazprom Stadionban, Szentpétervárott rendeztek volna. Időközben a FIFA is megszólalt: úgy fest, hogy felfüggesztik az oroszok tagságát, ami egyben azt is jelenti, hogy a márciusi vb-selejtezőtől függetlenül lemaradnak a világbajnokságról.

A Forma–1 követte a példát, és a FIA bejelentette, hogy  törölték  a szeptemberre tervezett Szocsi Nagydíjat. A négyszeres F1-bajnok Sebastian Vettel már korábban kijelentette, hogy nem vesz részt az orosz versenyen, ha lesz -, és szélesebb körű bojkottra szólított fel társait.

A Revolut ügyfelei bánhatják, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek. Ha mégis így volna, az ügyfelek számára majdhogynem észrevehetetlen maradt volna az, hogy – amiként arról elsőként az Index adott hírt – az elektronikuspénz-kibocsátó magyarországi számlavezetője, a Raiffeisen Bank saját kockázatértékelése alapján úgy döntött, hogy a társaság nála vezetett speciális, úgynevezett nostro számláját bezárja, és megszünteti üzleti kapcsolatait a társasággal. Ezen a számlán helyezhette el a Revolut a nála forintban nyilvántartott ügyfélpénzeket.

A Raiffeisen döntése következtében április 1-től a Revolut már fér hozzá a magyarországi forintfizetési rendszerekhez, s így ügyfelei nem tudnak magyar IBAN-bankszámlaszámot sem használni átutalásaikhoz. A Revolut egyébként közvetlenül sohasem fért hozzá a hazai fizetési rendszerekhez, csupán egy olyan speciális, nostro számlával rendelkezett a Raiffeisennél, amelyen elhelyezhette a forintban nyilvántartott ügyfélpénzeket.

Ez leginkább azokat érinti, akik munkáltatójuktól rendszeresen Revolut-kártyájukra kérték a fizetésüket. Azzal ugyanis, hogy a Revolut elvesztette a HU kezdődéssel bíró IBAN-bankszámlaszámokat, a magyar ügyfeleknek is a tavaly alapított litvániai leánybankja LT-vel kezdődő ottani számlaszámát kell használniuk, a számlákra történő forintutalás határon átnyúló utalásnak számít.

Sokak számára jól indult az év: akik ugyanis februárban kapták meg a januári munkájukra szóló minimálbért vagy garantált bérminimumot, nagyobb összeggel találkozhattak. 2022-től jelentősen, 19,5 százalékkal nőtt mindkettő, a minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra. A jegybank inflációs jelentése szerint ez rengeteg embert érint, mivel a foglalkoztatottak 8 százaléka minimálbért keres, 13 százalékuknak pedig a garantált bérminimum jár.

Az emelés 325 milliárd forinttal nagyobb összeget hagy az érintettek pénztárcájában, ami növeli a pénzügyi mozgásterüket, a többletet fogyasztásra, megtakarításra is fordíthatják. Mindez kedvező számukra, és gazdasági szempontból a fogyasztás élénkülése is jó – szólnak a hivatalos állásfoglalások. Ugyanakkor a bérinfláció problémát jelenthet, különösen a mostani inflációs környezetben. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt jóval magasabb béreket kell kifizetniük a munkáltatóknak, cégeknek, a jelentős emelés miatt nagyobb összeget kell bérre fordítaniuk. Ahhoz, hogy ezt finanszírozni tudják, árat kell emelniük.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

A ma hajnalban elindult háború ellenére csütörtök délelőtt 10 órakor Ukrajna még nem szerepelt a külügyminisztérium konzuli szolgálata által működtetett „Utazásra nem javasolt országok listáján”.

Egyelőre nincs tiltólistán Ukrajna

A honlapon lévő külön tájékoztatás szerint „az Ukrajna és Oroszország között az utóbbi napokban kialakult feszültségre tekintettel kérjük, hogy utazásuk szükségességét fontolják meg, és lehetőség szerint halasszák későbbre. Ismét felhívjuk az állampolgárok figyelmét, hogy ha mégis az utazás mellett döntenek, vagy a térségben tartózkodnak, kérjük, regisztráljanak konzuli védelemre”.

A korábbi tájékoztatások szerint az Oroszország által korábban annektált Krím félszigeten és a szeparatisták által ellenőrzött keleti régiókban eddig sem tudták garantálni a konzuli érdekvédelmet, ezért felszólították a magyar állampolgárokat, hogy a szeparatisták által ellenőrzött térségekbe és azok közelébe ne utazzanak be, mert életük és testi épségük veszélybe kerülhet, és konzuli segítség nyújtására sem nyílik lehetőség.

A farsangi szezon kellős közepén felmerül a kérdés, vajon a vírushelyzet miatt elmaradt karácsonyi partikat pótolják-e az évnek ennek a szakaszában, amikor már a koronavírus-fertőzöttek száma is meredeken csökken. A jelentések szerint tavaly karácsonykor a céges ünnepi rendezvények alig 20 százalékát tudták megtartani.

A nemzetközi hátterű és multinacionális cégek többsége a vírushelyzetre való tekintettel szigorú – a kormányzati intézkedéseknél jellemzően szigorúbb – intézkedéseket vezetett be. A rendezvények megtartását a legtöbb cég ezekben a hetekben vizsgálja felül – nyilatkozta lapunknak a Hello Agency ügyvezetője. Erdős Ákos hozzátette, hogy tapasztalataik szerint az óvatos nyitás megkezdődött. Várhatóan – ha marad a javuló vírushelyzet – tavasszal elindulhatnak a hagyományos rendezvények. Tematikus (így farsangi) rendezvényeket az év első felében ritkábban szerveznek a cégek, az első igazi „felpattanásra” a májusi konferenciaszezonban számítanak.

A lízingtársaságok tavaly 726,1 milliárd forint értékű finanszírozást valósítottak meg, ami 1029,3 milliárd forint értékű eszköz megvásárlását tette lehetővé a partnereknek. A növekedés 14 százalékos a 2020-as évhez képest, s 2 százalékkal maradt el a 2019-es évi 742 milliárdtól.

A lízingcégek kihelyezéseinek 70-75 százaléka a kis- és középvállalkozásokat támogatja, ami azt jelenti, hogy évi 750 milliárd forintnyi kkv-beruházást támogattak tavaly a lízingcégek.

Áprilistól nemcsak a változó, de már a hosszan fix kamatozású hitelek tulajdonosai sem ússzák meg, hogy szembesüljenek az infláció okozta hatásokkal, minden hitelesnek nagyot drágulhat majd a hitele, emelkedhet a törlesztőrészlete – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

Ennek oka, hogy a bankok a termékeikhez kapcsolódó díjak és költségek esetében évente jogosultak arra, hogy azok értékét a mindenkori fogyasztóiár-változáshoz igazítsák, indexálják. A hatályos jogszabályok szerint erre minden év áprilisban van lehetőségük a bankoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évben a fogyasztói árindex mértéke 5,1 százalék volt, vagyis maximum ilyen mértékben növelhetik a bankok az ügyfelektől kérhető díjakat. Ez már jelentős díjemelést jelent majd.

A korábbi évhez képest 4,5 százalékkal estek vissza a régiós biztosítási piaci díjbevételek 2020-ban. Fontos ugyanakkor látni, hogy a visszaesés jó részét a gyengülő régiós devizák okozták: Csehországban euróban csökkenő, koronában számolva növekvő díjbevételt realizáltak a biztosítók, s a lengyel mínusz is inkább nullszaldó, ha złotyban számoljuk. Magyarországon hasonló a helyzet, a biztosítók forintban számolt díjbevétele 4,8 százalékkal haladta meg 2020-ban a 2019-es adatot, 1242 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, euróban kifejezve ugyanakkor visszaesést mér a díjelőírásban a Deloitte piaci tükre. A szerződésszámok tekintetében ugyanakkor nem volt visszaesés.

A szektornak jót tett, hogy a koronavírus-járvány első és második hullámában a komoly lezárások miatt jelentősen lecsökkent a károk száma is, e tekintetben tehát a biztosítók összességében jó évet zártak 2020-ban.

A K&H Bank sikeres évet zárt, a bankcsoport nettó nyeresége 75 milliárd forintot tett ki. Ez a tavalyi évhez képest 78 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a bank továbbra is inkább a rendkívüli tételektől megtisztított csoportszintű nyereségről szeret beszélni, az így számított 73,9 milliárd forintos eredmény „csak” 26 százalékos növekedést mutat a 2020-as 58,4 milliárd forinthoz képest – mondta el Guy Libot, a K&H Csoport vezérigazgatója. Gombás Attila pénzügyi vezető emlékeztetett: a koronavírus járvány kezdetekor a bank igen konzervatívan, közel 20 milliárd forint céltartalékot képzett a várható veszteségekre. Ebből tavaly mintegy 6,2 milliárd forintot mér vissza lehetett írni, mivel láthatóvá vált, hogy a pandémia mégsem viseli meg annyira az embereket és a vállalatokat.

Milliárdokba fáj a moratórium hosszabbítás és a kamatstop is

Ugyanakkor tavaly is kellett rendkívüli tételekre tartalékot képezni, veszteséget leírni. A moratórium őszi hosszabbítása újabb 1,4 milliárd forintos veszteséget okoz a banknak, míg a kamatstop miatt 2,3 milliárd forint vesztesége lesz a banknak – ezeket az összegeket már tavaly leírták. A meghosszabbított moratóriumban mintegy 40 milliárd forintnyi állomány van, aminek háromnegyede lakossági ügyfélhez köthető. A változó kamatozású hitelek terén a bank nagyjából 8 százalékos piaci részesedéssel bír, ennek figyelembevételével képezte meg a bank a várható veszteség leírást. Ennek mértéke ugyanakkor nagyban függ attól, mekkora szintre emelkedik az idei első félévben a kamatbázis, a 3 havi Bubor mértéke.

Az infláció hatására gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás ára felkúszott az egekbe, ennek alapján pedig a Picodi megvizsgálta, hogy a világ egyes országaiban mennyibe kerül 2022-ben egy randevú. A világ 56 országát érintő kutatásban egységes képet néztek, azaz mennyibe kerül, ha egy pár elmegy vacsorázni, iszik hozzá egy üveg bort, és még moziba is elmennek.

Svájcban egy vagyonba kerül a szerelem

A felmérés szerint Svájcban a legdrágább a randi, egy pár átlagosan 199 eurót, azaz 71 ezer forintot fizet egy estéért. Tőlük nem sokkal maradnak el a norvégok a 171 (61 ezer), valamint a finnek a 162 (57 ezer forint) eurós Valentin-napjukkal.

Idén a régiónkra mérséklődő, ám még mindig magas gazdasági növekedés és a korábban vártnál lassabban csökkenő infláció lesz jellemző az Amundi szerint. Ez azt hozza magával, hogy a korábban vártnál is szigorúbban kell a jegybankoknak lépniük – egyfajta kamatemelési versenyt érezhetünk majd a régión belül. Aradi Ernő, az Amundi Alapkezelő Zrt. kötvényportfólió-menedzsere szerint Magyarországon az irányadó kamat öt százalék körüli szintre emelkedhet az első félévben. A kamatemelési ciklus addig folytatódhat, amíg nem mutatkozik fordulat az infláció alakulásában. E tekintetben nem jó hír, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve várható kamatemelései szintén további monetáris szigorítást vetítenek előre a régióban. Ez egyértelműsíti, hogy a banki hitelkamatok emelkedésében az első félévben nem lesz megállás.

Jövő év második felére csillapodhat három százalékra a pénzromlás

Az Amundi szerint 2022. végére a magyar inflációs ráta 4–4,5 százalék közötti szinten lesz, az éves inflációt ugyanakkor az első félév magas értékei miatt 4,7–5,1 százalékos sávban látja valószínűnek a befektetési cég elemzői csapata. A pénzromlás mértéke 2023-ban és ’24-ben is a 2,5–3,5 százalékos sávban várható.

Miután a bankok tavaly év végén nem tudták kamatemeléseikkel pontosan követni a jegybank kamatlépéseit, az év végére historikus mélypontra, bőven 1 százalék alá süllyedt a lakáshitelek referenciakamathoz viszonyított kamatfelára. A felzárkózás ugyan az elmúlt hetekben elindult, de még most is olyan alacsony szinten állunk, hogy akár egy öt évvel ezelőtt felvett hitel esetében is milliókat spórolhatunk, ha az akkori magasabb kamatfelár mellett felvett hitelünket most – akár végig fix törlesztést biztosító – új hitelre cseréljük. 

Negatív lett a kamatfelár

Miután tavaly novemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépést váltott, a bankok árazása a hetente bekövetkező emeléseket nem tudta lekövetni. Ennek köszönhetően a banki hitelkamatok kamatfelára historikus mélypontra süllyedt. A money.hu számításai szerint egy 10 éves kamatperiódussal bíró lakáshitelnél a jegybanki referenciakamat (a hitellel megfelelő hosszúságú BIRS) és az MNB folyósítási adatokból számított átlagkamata közötti különbség a 2019. decemberi 2,67 százalékról tavaly szeptemberre 0,2 százalékra csökkent.

A hetente emelkedő irányadó kamattal a referenciakamat emelkedett, ám a banki kamatdöntések lassabbak voltak, így a decemberben folyósított hitelek 4,33 százalékos átlagkamata 17 bázisponttal már alulmúlta a december végi 4,5 százalékos, 10 éves BIRS értékét – negatív lett tehát a kamatfelár. Az ötéves kamatperiódusú hiteleknél a 2019. decemberi 2,89 százalék helyett már csak 0,64 százalékpontos kamatfelárat mutatott decemberre a money.hu számítása.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai boltok a pandémia előtti szintű forgalmat tudtak felmutatni tavaly decemberben. A naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal, a nyers adat szerint 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Ehhez képest az év 3. leggyengébb adatát produkálta a személyihitel-kihelyezés az év utolsó hónapjában.

Az adatokat nem igazán érdemes a 2020-as év adataival összevetni – az akkori 22 milliárd forintnál közel 50 százalékkal bővült a kihelyezés – hiszen a koronavírus-járvány 2. hulláma miatt bekövetkezett zárás hónapja mellett a személyi hitelek maximális kamatának állami korlátozása miatt összevetésre alkalmatlan a bázisév adata. 

Két évvel korábban, 2019 decemberében 35,4 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok. Azok a pénzintézetek, akik annak ellenére nem emelték a személyihitel-kamatot, hogy a jegybank tavaly júniusban indult kamatemelési ciklusa lépést váltott tavaly novembertől. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021 decemberében a magyarok átlagosan 11,84 százalékos kamatszint mellett kaptak személyi kölcsönt a bankoktól. Az átlagkamat mindössze 10 bázisponttal emelkedett novemberhez képest, miközben a hónap során az irányadó kamat 110 bázisponttal nőtt.

Azt ma már mindenki a pénztárcáján érzi, hogy a világban, de nálunk is alaposan felpörgött az infláció. Az árak emelkedése szinte minden területet érint, az élelmiszerektől kezdve az különböző háztartási gépeken és bútorokon át az autókig, igaz, eltérő mértékben. 

A hitelkamatok rakétára ültek

A banki területen az infláció (pontosabban az azt kísérő jegybanki kamatemelések) elsődlegesen a hitelkamatok emelkedésében érhetők utol. A folyamat mára odáig jutott, hogy a money.hu adatai szerint alig több mint 2 hét alatt egy 20 évre felvett 20 milliós hitelnél a legkedvezőbb konstrukció törlesztőrészlete 4 százalékkal növekedett.  De ugyanígy komoly kamatemelkedés indult be az elmúlt hetekben a személyi kölcsönöknél is, ahol a bankoknak nem jött be az a számításuk, hogy a komolyabb karácsonyi hiteldömping érdekében decemberig nem vettek tudomást a jegybanki kamatemelésekről. 

A labdarúgás hatalmas üzlet, óriási pénzek forognak a sportágban, a játékosok ára horribilis értékeket ér el, nem csoda, hogy a focisták a privát bankok kedvencei. Ugyanakkor – épp a hatalmas pénzek miatt – már a befektetői oldalról is csak a legnagyobbak szállhatnak be a buliba, ahol ráadásul a pandémia új lehetőségeket hozott. A profi futballklubok Európában olyan gyorsan váltanak tulajdonost mostanában, hogy az ember már követni sem tudja a rengeteg adásvételt. Azonban csak néhány európai ország próbálja szabályozni a klubtulajdonlást – ráadásul szinte csak pénzügyi szempontból. Pedig más aspektusból is fontos lenne a dolog.

A népszerű Monopoly társasjáték mintájára egyre nagyobb rendszerességgel vásárolják meg és adják el az európai futballklubokat. A 2021–2022-es szezon kezdete után alig egy hét telt el anélkül, hogy egy profi klub tulajdonjoga ne cserélt volna gazdát.

A 2021-es felmérést megelőző 12 hónapban az Európai Unióban a 16 és 74 év közöttiek 90 százaléka használta az internetet, 74 százalékuk személyes használatra vásárolt vagy rendelt árut, illetve szolgáltatást. Az online vásárlások száma 1 százalékponttal nőtt 2020-hoz képest (az internetezők 73 százaléka), 2016-hoz képest pedig 11 százalékponttal (63 százalék).

A legmagasabb arányt Hollandiában (94 százalék), Dániában (92 százalék) és Svédországban (89 százalék) regisztrálták, ezekben az országokban vásárolnak a legtöbben a netezők közül. Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában meglehetősen kevesen – előbbiben csak 44, utóbbiban pedig 42 százalék – rendelnek az internetről.

Az év első két hónapja hagyományosan nem a fogyasztási hitelek, a személyi kölcsönök csúcshónapja. A karácsony ajándékozás és kiköltekezés után az emberek az év elején általában összébb húzzák magukat, s a téli időszakban nem is nagyon lehet és kell olyan beruházásba kezdeni, amihez kölcsön felvételére lenne szükség. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2019-ben januárban 50, februárban 58 milliárd forint fogyasztási hitelt folyósítottak a bankok ügyfeleiknek, márciustól 69 milliárd volt a legkisebb havi kibocsátás. Egy évvel ezt követően, 2020 elején 110-130 milliárdra esett vissza a 2019 végi közel 200 milliárd forintos forgalom – pedig az első két hónapba még nem szólt bele a pandémia. Tavaly a január 23, a február 31 milliárd forintos forgalmat hozott a szűken vett személyihitel-piacon, s bár a személyi kölcsönök piaca tavaly a várakozások alatt teljesített, a következő hónapokban minimum 20 százalékkal nagyobb összegű hitelt vettek fel az emberek. 

Nem figyeltek a drágulásra

Az idei év azonban más lehet, mint a korábbi évek. A bankok a tavalyi év végéig nem érvényesítették személyikölcsön-kamataikban a jegybank tavaly júniusban elindított és novemberben lépést váltó kamatemelési ciklusának hatásait – emlékeztettek a money.hu szakértői. Mindennek eredményeképp az a furcsa helyzet állt elő, hogy – miközben például a lakáshitelpiacon folyamatos volt a banki ajánlatok drágulása – augusztushoz képest 16 bázisponttal alacsonyabb, 11,74 százalékos átlagkamaton folyósították novemberben a személyi kölcsönöket a bankok. 

Összejött az 1300-as csúcs a lakáshitelpiacon. A pénzintézetek az elmúlt évben 1302,8 milliárd forint értékben folyósítottak lakáscélú hitelt az ügyfeleiknek. Ez 40 százalékkal, 375 milliárd forinttal múlja felül a 2020-as 1155 és közel 400 milliárd forinttal a 2019-es adatokat, amikor 1167 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a családok. 

A money.hu szakértői szerint ugyanakkor figyelmeztető jelként kezelhető, hogy a lakáshitelpiac tovább lassult. Míg tavaly április és szeptember között a havi kihelyezések rendre meghaladták a 120 milliárd forintot (a csúcsot a májusi 136,7 milliárd forint jelentette), addig az év utolsó negyedévében a piacot a teljesen új termék, a zöldhitel katalizáló hatása sem tudta 112 milliárd forint fölé emelni. A magyarok decemberben 105,2 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel. 

Éveken át minden rendben volt, ám az infláció novemberben másfél évtizedes csúcsra gyorsult. Ezt azt jelentette, hogy 7,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Majd decemberben ugyanott maradt, azaz nem jött lassulás. Mindez a fő inflációs mutatóra vonatkozott, ez már önmagában nem túl jó hír, de van még további két tényező, amely kedvezőtlen helyzetre utal.