Index Vakbarát Hírportál

A korábbi évhez képest 4,5 százalékkal estek vissza a régiós biztosítási piaci díjbevételek 2020-ban. Fontos ugyanakkor látni, hogy a visszaesés jó részét a gyengülő régiós devizák okozták: Csehországban euróban csökkenő, koronában számolva növekvő díjbevételt realizáltak a biztosítók, s a lengyel mínusz is inkább nullszaldó, ha złotyban számoljuk. Magyarországon hasonló a helyzet, a biztosítók forintban számolt díjbevétele 4,8 százalékkal haladta meg 2020-ban a 2019-es adatot, 1242 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, euróban kifejezve ugyanakkor visszaesést mér a díjelőírásban a Deloitte piaci tükre. A szerződésszámok tekintetében ugyanakkor nem volt visszaesés.

A szektornak jót tett, hogy a koronavírus-járvány első és második hullámában a komoly lezárások miatt jelentősen lecsökkent a károk száma is, e tekintetben tehát a biztosítók összességében jó évet zártak 2020-ban.

A K&H Bank sikeres évet zárt, a bankcsoport nettó nyeresége 75 milliárd forintot tett ki. Ez a tavalyi évhez képest 78 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor a bank továbbra is inkább a rendkívüli tételektől megtisztított csoportszintű nyereségről szeret beszélni, az így számított 73,9 milliárd forintos eredmény „csak” 26 százalékos növekedést mutat a 2020-as 58,4 milliárd forinthoz képest – mondta el Guy Libot, a K&H Csoport vezérigazgatója. Gombás Attila pénzügyi vezető emlékeztetett: a koronavírus járvány kezdetekor a bank igen konzervatívan, közel 20 milliárd forint céltartalékot képzett a várható veszteségekre. Ebből tavaly mintegy 6,2 milliárd forintot mér vissza lehetett írni, mivel láthatóvá vált, hogy a pandémia mégsem viseli meg annyira az embereket és a vállalatokat.

Milliárdokba fáj a moratórium hosszabbítás és a kamatstop is

Ugyanakkor tavaly is kellett rendkívüli tételekre tartalékot képezni, veszteséget leírni. A moratórium őszi hosszabbítása újabb 1,4 milliárd forintos veszteséget okoz a banknak, míg a kamatstop miatt 2,3 milliárd forint vesztesége lesz a banknak – ezeket az összegeket már tavaly leírták. A meghosszabbított moratóriumban mintegy 40 milliárd forintnyi állomány van, aminek háromnegyede lakossági ügyfélhez köthető. A változó kamatozású hitelek terén a bank nagyjából 8 százalékos piaci részesedéssel bír, ennek figyelembevételével képezte meg a bank a várható veszteség leírást. Ennek mértéke ugyanakkor nagyban függ attól, mekkora szintre emelkedik az idei első félévben a kamatbázis, a 3 havi Bubor mértéke.

Az infláció hatására gyakorlatilag minden termék és szolgáltatás ára felkúszott az egekbe, ennek alapján pedig a Picodi megvizsgálta, hogy a világ egyes országaiban mennyibe kerül 2022-ben egy randevú. A világ 56 országát érintő kutatásban egységes képet néztek, azaz mennyibe kerül, ha egy pár elmegy vacsorázni, iszik hozzá egy üveg bort, és még moziba is elmennek.

Svájcban egy vagyonba kerül a szerelem

A felmérés szerint Svájcban a legdrágább a randi, egy pár átlagosan 199 eurót, azaz 71 ezer forintot fizet egy estéért. Tőlük nem sokkal maradnak el a norvégok a 171 (61 ezer), valamint a finnek a 162 (57 ezer forint) eurós Valentin-napjukkal.

Idén a régiónkra mérséklődő, ám még mindig magas gazdasági növekedés és a korábban vártnál lassabban csökkenő infláció lesz jellemző az Amundi szerint. Ez azt hozza magával, hogy a korábban vártnál is szigorúbban kell a jegybankoknak lépniük – egyfajta kamatemelési versenyt érezhetünk majd a régión belül. Aradi Ernő, az Amundi Alapkezelő Zrt. kötvényportfólió-menedzsere szerint Magyarországon az irányadó kamat öt százalék körüli szintre emelkedhet az első félévben. A kamatemelési ciklus addig folytatódhat, amíg nem mutatkozik fordulat az infláció alakulásában. E tekintetben nem jó hír, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve várható kamatemelései szintén további monetáris szigorítást vetítenek előre a régióban. Ez egyértelműsíti, hogy a banki hitelkamatok emelkedésében az első félévben nem lesz megállás.

Jövő év második felére csillapodhat három százalékra a pénzromlás

Az Amundi szerint 2022. végére a magyar inflációs ráta 4–4,5 százalék közötti szinten lesz, az éves inflációt ugyanakkor az első félév magas értékei miatt 4,7–5,1 százalékos sávban látja valószínűnek a befektetési cég elemzői csapata. A pénzromlás mértéke 2023-ban és ’24-ben is a 2,5–3,5 százalékos sávban várható.

Miután a bankok tavaly év végén nem tudták kamatemeléseikkel pontosan követni a jegybank kamatlépéseit, az év végére historikus mélypontra, bőven 1 százalék alá süllyedt a lakáshitelek referenciakamathoz viszonyított kamatfelára. A felzárkózás ugyan az elmúlt hetekben elindult, de még most is olyan alacsony szinten állunk, hogy akár egy öt évvel ezelőtt felvett hitel esetében is milliókat spórolhatunk, ha az akkori magasabb kamatfelár mellett felvett hitelünket most – akár végig fix törlesztést biztosító – új hitelre cseréljük. 

Negatív lett a kamatfelár

Miután tavaly novemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépést váltott, a bankok árazása a hetente bekövetkező emeléseket nem tudta lekövetni. Ennek köszönhetően a banki hitelkamatok kamatfelára historikus mélypontra süllyedt. A money.hu számításai szerint egy 10 éves kamatperiódussal bíró lakáshitelnél a jegybanki referenciakamat (a hitellel megfelelő hosszúságú BIRS) és az MNB folyósítási adatokból számított átlagkamata közötti különbség a 2019. decemberi 2,67 százalékról tavaly szeptemberre 0,2 százalékra csökkent.

A hetente emelkedő irányadó kamattal a referenciakamat emelkedett, ám a banki kamatdöntések lassabbak voltak, így a decemberben folyósított hitelek 4,33 százalékos átlagkamata 17 bázisponttal már alulmúlta a december végi 4,5 százalékos, 10 éves BIRS értékét – negatív lett tehát a kamatfelár. Az ötéves kamatperiódusú hiteleknél a 2019. decemberi 2,89 százalék helyett már csak 0,64 százalékpontos kamatfelárat mutatott decemberre a money.hu számítása.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai boltok a pandémia előtti szintű forgalmat tudtak felmutatni tavaly decemberben. A naptárhatástól megtisztítva 6,2 százalékkal, a nyers adat szerint 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma. Ehhez képest az év 3. leggyengébb adatát produkálta a személyihitel-kihelyezés az év utolsó hónapjában.

Az adatokat nem igazán érdemes a 2020-as év adataival összevetni – az akkori 22 milliárd forintnál közel 50 százalékkal bővült a kihelyezés – hiszen a koronavírus-járvány 2. hulláma miatt bekövetkezett zárás hónapja mellett a személyi hitelek maximális kamatának állami korlátozása miatt összevetésre alkalmatlan a bázisév adata. 

Két évvel korábban, 2019 decemberében 35,4 milliárd forint személyi hitelt folyósítottak a bankok. Azok a pénzintézetek, akik annak ellenére nem emelték a személyihitel-kamatot, hogy a jegybank tavaly júniusban indult kamatemelési ciklusa lépést váltott tavaly novembertől. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021 decemberében a magyarok átlagosan 11,84 százalékos kamatszint mellett kaptak személyi kölcsönt a bankoktól. Az átlagkamat mindössze 10 bázisponttal emelkedett novemberhez képest, miközben a hónap során az irányadó kamat 110 bázisponttal nőtt.

Azt ma már mindenki a pénztárcáján érzi, hogy a világban, de nálunk is alaposan felpörgött az infláció. Az árak emelkedése szinte minden területet érint, az élelmiszerektől kezdve az különböző háztartási gépeken és bútorokon át az autókig, igaz, eltérő mértékben. 

A hitelkamatok rakétára ültek

A banki területen az infláció (pontosabban az azt kísérő jegybanki kamatemelések) elsődlegesen a hitelkamatok emelkedésében érhetők utol. A folyamat mára odáig jutott, hogy a money.hu adatai szerint alig több mint 2 hét alatt egy 20 évre felvett 20 milliós hitelnél a legkedvezőbb konstrukció törlesztőrészlete 4 százalékkal növekedett.  De ugyanígy komoly kamatemelkedés indult be az elmúlt hetekben a személyi kölcsönöknél is, ahol a bankoknak nem jött be az a számításuk, hogy a komolyabb karácsonyi hiteldömping érdekében decemberig nem vettek tudomást a jegybanki kamatemelésekről. 

A labdarúgás hatalmas üzlet, óriási pénzek forognak a sportágban, a játékosok ára horribilis értékeket ér el, nem csoda, hogy a focisták a privát bankok kedvencei. Ugyanakkor – épp a hatalmas pénzek miatt – már a befektetői oldalról is csak a legnagyobbak szállhatnak be a buliba, ahol ráadásul a pandémia új lehetőségeket hozott. A profi futballklubok Európában olyan gyorsan váltanak tulajdonost mostanában, hogy az ember már követni sem tudja a rengeteg adásvételt. Azonban csak néhány európai ország próbálja szabályozni a klubtulajdonlást – ráadásul szinte csak pénzügyi szempontból. Pedig más aspektusból is fontos lenne a dolog.

A népszerű Monopoly társasjáték mintájára egyre nagyobb rendszerességgel vásárolják meg és adják el az európai futballklubokat. A 2021–2022-es szezon kezdete után alig egy hét telt el anélkül, hogy egy profi klub tulajdonjoga ne cserélt volna gazdát.

A 2021-es felmérést megelőző 12 hónapban az Európai Unióban a 16 és 74 év közöttiek 90 százaléka használta az internetet, 74 százalékuk személyes használatra vásárolt vagy rendelt árut, illetve szolgáltatást. Az online vásárlások száma 1 százalékponttal nőtt 2020-hoz képest (az internetezők 73 százaléka), 2016-hoz képest pedig 11 százalékponttal (63 százalék).

A legmagasabb arányt Hollandiában (94 százalék), Dániában (92 százalék) és Svédországban (89 százalék) regisztrálták, ezekben az országokban vásárolnak a legtöbben a netezők közül. Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában meglehetősen kevesen – előbbiben csak 44, utóbbiban pedig 42 százalék – rendelnek az internetről.

Az év első két hónapja hagyományosan nem a fogyasztási hitelek, a személyi kölcsönök csúcshónapja. A karácsony ajándékozás és kiköltekezés után az emberek az év elején általában összébb húzzák magukat, s a téli időszakban nem is nagyon lehet és kell olyan beruházásba kezdeni, amihez kölcsön felvételére lenne szükség. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2019-ben januárban 50, februárban 58 milliárd forint fogyasztási hitelt folyósítottak a bankok ügyfeleiknek, márciustól 69 milliárd volt a legkisebb havi kibocsátás. Egy évvel ezt követően, 2020 elején 110-130 milliárdra esett vissza a 2019 végi közel 200 milliárd forintos forgalom – pedig az első két hónapba még nem szólt bele a pandémia. Tavaly a január 23, a február 31 milliárd forintos forgalmat hozott a szűken vett személyihitel-piacon, s bár a személyi kölcsönök piaca tavaly a várakozások alatt teljesített, a következő hónapokban minimum 20 százalékkal nagyobb összegű hitelt vettek fel az emberek. 

Nem figyeltek a drágulásra

Az idei év azonban más lehet, mint a korábbi évek. A bankok a tavalyi év végéig nem érvényesítették személyikölcsön-kamataikban a jegybank tavaly júniusban elindított és novemberben lépést váltó kamatemelési ciklusának hatásait – emlékeztettek a money.hu szakértői. Mindennek eredményeképp az a furcsa helyzet állt elő, hogy – miközben például a lakáshitelpiacon folyamatos volt a banki ajánlatok drágulása – augusztushoz képest 16 bázisponttal alacsonyabb, 11,74 százalékos átlagkamaton folyósították novemberben a személyi kölcsönöket a bankok. 

Összejött az 1300-as csúcs a lakáshitelpiacon. A pénzintézetek az elmúlt évben 1302,8 milliárd forint értékben folyósítottak lakáscélú hitelt az ügyfeleiknek. Ez 40 százalékkal, 375 milliárd forinttal múlja felül a 2020-as 1155 és közel 400 milliárd forinttal a 2019-es adatokat, amikor 1167 milliárd forintnyi jelzáloghitelt vettek fel a családok. 

A money.hu szakértői szerint ugyanakkor figyelmeztető jelként kezelhető, hogy a lakáshitelpiac tovább lassult. Míg tavaly április és szeptember között a havi kihelyezések rendre meghaladták a 120 milliárd forintot (a csúcsot a májusi 136,7 milliárd forint jelentette), addig az év utolsó negyedévében a piacot a teljesen új termék, a zöldhitel katalizáló hatása sem tudta 112 milliárd forint fölé emelni. A magyarok decemberben 105,2 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel. 

Éveken át minden rendben volt, ám az infláció novemberben másfél évtizedes csúcsra gyorsult. Ezt azt jelentette, hogy 7,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Majd decemberben ugyanott maradt, azaz nem jött lassulás. Mindez a fő inflációs mutatóra vonatkozott, ez már önmagában nem túl jó hír, de van még további két tényező, amely kedvezőtlen helyzetre utal.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az idei első kamatdöntő ülésén a várakozásokat meghaladó mértékben, 50 bázisponttal, 2,9 százalékra emelte az alapkamatot.

Virág Barnabás jegybanki alelnök tájékoztatása szerint az MNB a tartós inflációs hatások erősödése miatt arra kényszerült, hogy léptéket váltson. A mostani 50 bázispontos emelés lesz az irányadó a következő hónapokban is.

Nagyon rosszkor jöttek a koronavírus-járvány utóhatásaként jelentkező ellátási gondok, főleg a chiphiány, valamint az alapanyag-drágulás az európai, így a magyar autópiac számára is. 2021 elején még arra lehetett számítani, hogy a pandémia okozta sokk miatt 2020-ban gyenge számokat produkáló újautó-eladások emelkedőre kerülnek, ám az említett chiphiány miatt a gyártók nem tudták biztosítani a felfutó keresletnek megfelelő kínálatot. Emiatt és az új környezetvédelmi normák bevezetése nyomán feljebb ment az új autók ára. A hiányuk pedig a használt autók iránti keresletet is megdobta, ami szintén komoly drágulással járt.

Rengeteg autó „eltűnt”

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legfrissebb adatai alapján tavaly decemberben alig több mint 795 ezer új autó kelt el az EU-s piacokon, 23 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A múlt év utolsó hónapja sorrendben a hatodik hónap volt, amikor csökkentek az eladások. Ezek után nem meglepő, hogy

Plasztikusabban látszik az új autók piacának zsugorodása a 2019-es adatokhoz képest, akkor ugyanis 13 millió új autó kelt el. Vagyis tavaly lényegében eltűnt az újautó-piac negyede.

2020-ban a háztartások fogyasztási kiadásai 8,1 százalékkal csökkentek 2019-hez képest. Ez a statisztikai adat a legnagyobb éves csökkenés, mióta az Eurostatnál mérik ezt a kategóriát. Egészen nyilvánvaló, hogy a visszaesés a koronavírus-járványnak köszönhető, ugyanis a kontinenst 2020 februárjában, márciusában ejtette foglyul a Covid.

A társadalmi távolságtartó intézkedések és az utazási, valamint szolgáltatási szektorok igénybevételének korlátozása az otthonmaradásunkat eredményezte, ennek következtében pedig jóval kevesebbet költöttünk, mint egyébként szoktunk.

Január 31. Eddig kell a bankoknak elküldeniük minden lakossági ügyfelüknek a tavalyi kiadásokról szóló összesítést, az úgynevezett egységes díjkimutatást. Erre először 2020-ban került sor, egy uniós szabály ettől az időponttól tette kötelezővé az értesítést.

A díjkimutatás részletesen és fillérre pontosan megmutatja, hogy mennyi ment el tavaly a banki kiadásokra.

A 2020-as, koronavírus-járvány miatt félbevágott és a 2021-es, lényegében elmaradt sí-, illetve egzotikus nyaralási szezont sokan idén szeretnék pótolni. Bár a koronavírus omikron-változata sok helyen felülírhatja az utazási terveket, a közösségi oldalakra feltöltött képek a havas lejtőkről vagy a homokos tengerpartokról azt jelzik, hogy sokan indulnak útnak. Ilyenkor pedig állandó kérdésként jelentkezik, hogyan fizessünk külföldön.

„A gazdaságpolitikai döntéshozók hozzáállása a pandémiához bizonyosan változik az idén, egyre kevésbé élik majd meg krízisként a Covidot, így nem számítunk sem a magyar, sem a nemzetközi gazdaságban érdemi járványügyi szigorításra” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

A fentiek ellenére a szakember szerint továbbra is komoly kockázat, hogy az egyes járványhullámok a különböző gazdaságpolitikai centrumokban eltérő időpontban jelentkeznek, amikre a kormányok eltérő mértékű válaszokat adnak. Épp ez az összehangolatlanság volt a fő oka a globális beszállítói láncok eltömődésének. Idén azonban ezek az anomáliák megszűnhetnek. Ez Magyarország számára jó hír, hiszen komoly kitettségünk van az autóipar esetében, ahol elsősorban a félvezetőgyártók hiánya komoly problémaként jelentkezett.

A minap a New York-i gazdasági helyzetről írtunk, most Szlovéniában néztünk körül. Nem hétköznapi természeti csodák, borsos árak és elképesztő minőség jellemzi a szomszédos országot, amelyet 4 nap alatt igyekeztünk egy kicsit megismerni.

Ezek a Covid-játékszabályok Szlovéniában

A szlovén beutazási szabályok kevésbé tűntek komplikáltnak, mint az osztrákok, így, ha valaki télen szándékozna még szabadságra menni, mindenképp érdemes az előbbi országot választani. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint Magyarországról Szlovéniába kizárólag a beoltott vagy negatív teszteredménnyel rendelkező vagy fertőzésen igazoltan átesett személyek utazhatnak be karanténmentesen. A védettségi feltételeket igazoló dokumentum november 8-ától csak érvényes, személyazonosításra alkalmas dokumentummal együtt érvényes. Azt is fontos tudni, hogy a szlovén hatóságok 2021. december 24-étől kezdődően a gyorsteszteredményeket a mintavételtől számított 24 órán belül, a PCR-teszteket a mintavételtől számított 48 órán belül fogadják el.

Az év elejével véget ért a kegyelmi állapot a személyi kölcsönök piacán. A bankok a karácsonyi hitelfelvételi hullám kiszolgálására még kitartottak a korábbi kamatajánlataik mellett, ám januártól már nincs üzleti indok arra, hogy – a lakáshitelekhez hasonlóan – miért ne lépjenek az immár 4 százalékon járó irányadó kamat után saját kondícióikban. Már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó kamata és a novemberi személyi hitelek átlagkamata közötti marzs a múlt év 11. hónapjában történelmi mélypontra, 8,84 százalékra csökkent. Ez fedezetlen hitelek esetében már igen kockázatos szintet jelent.

A karácsonyi hajrá után elindult a kamatemelkedés. Az OTP és az Erste már decemberben hozzányúlt a személyi hitelek kamataihoz, utóbbi januárban újból emelt, de beállt a sorba a Cofidis is. Csak idő kérdése volt, hogy a többiek mikor lépnek.

Az Európai Unió lakosságának alig több mint fele, mindössze 52,9 százaléka élt családi házban, míg 46,2 százalék lakást választott otthonául – áll az Eurostat felmérésében. Írországban egészen megdöbbentő, az emberek 91,7 százaléka rendelkezik családi házzal – persze ez összefügghet a városokban is dívó sorházas beépítéssel. Ezután viszont egy nagy szakadék következik, ugyanis a holtversenyben második Horvátország és Belgium „csak” 77,2, míg a harmadik Hollandia 75,1 százaléka él kertes házban.

Magyarország ebben a rangsorban a hatodik, az Eurostat statisztikája szerint itthon 72,9 százalék él családi házban és 26,5 százalék lakásban, a maradék 0,6 százalék pedig alternatív otthonokban, így például lakóhajóban, lakókocsiban.

Az infláció leszorítása érdekében elindult kamatemelési ciklus ellenére rekordévet zárhat a magyar lakáshitelpiac a legfrissebb, novemberi eredmények szerint. A szerződéses összeg az év első tizenegy hónapjában megközelítette az 1200 milliárd forintot, erre korábban 12 hónap alatt sem volt példa.

Óriási, 60 százalékos bővülés

A csúcs felé haladó piacon az államilag támogatott konstrukciók is egyre nagyobb szerepet kapnak. Tavaly 11 hónap alatt több mint 229 milliárd forint támogatott hitelt vettek fel az emberek.

Közel másfél évnyi kihagyás után, tavaly november 8-ától ismét lehetőségük van európai turistáknak az Amerikai Egyesült Államokba utazni. Bár a koronavírus omikron-változata szigorításra késztette az USA döntéshozóit, újra nem zárták le a határokat.

„Mindössze” azt az új rendelkezést hozták, hogy 2021. december 6-ától az oltási igazoláson túl a beutazás időpontjától számítva nem 48, hanem 24 óránál nem régebbi PCR-teszt is kell a beutazás engedélyezéséhez. Az USA határőrizeti szervei ennek ellenőrzését nem bízzák a véletlenre: már a tranzitrepülőtéren sorba állítják az utazókat, és minden engedélyt tüzetesen átvizsgálnak – természetesen a vízumot, illetve az azt kiváltó ESTA-engedélyt is. A rendkívül rövid tesztelési határidőnek köszönhetően jelenleg talán a világ legbiztonságosabb járatainak számítanak az USA-ba tartó repülőgépek. Visszafelé ugyanakkor semmiféle ellenőrzés nincs – az Újhazából minden távozni szándékozót gyorsan, pusztán útlevél-ellenőrzés után elengednek.

Nem fogják megkapni a Zöld Otthon lakáshitelt azok az ügyfelek, akik olyan lakást választanak, amelyek jelenleg építés előtt/alatt állnak, és ahol az ingatlanfejlesztők adásvételi előszerződést kötnek a vásárlókkal adásvételi szerződés helyett. Az előszerződésben szereplő, jövőbeni adásvételre vonatkozó kölcsönös szándék ugyanis az NHP Zöld Otthon Hitel Program (ZOP) keretében finanszírozást nyújtó bankok által alkalmazott feltételrendszere szerint – más lakáshiteltermékekhez hasonlóan – nem elegendő a hitelszerződés létrejöttéhez – hívta fel a money.hu figyelmét a Magyar Nemzeti Bank.

Tekintettel a ZOP iránt tapasztalható jelentős érdeklődésre, valamint arra, hogy a hitel feltételeinek megfelelő ingatlanok jelentős hányada még építés alatt (vagy akár építés előtt) áll, fontos a lakásvásárlókban annak tudatosítása, hogy ha adásvételi előszerződéssel vásárolnak ingatlant, akkor számolniuk kell azzal a kockázattal, hogy mire az ingatlan készültségi foka (illetve a beruházó szerződéskötési gyakorlata) lehetővé teszi a végleges adásvételi szerződés, majd a bankkal a hitelszerződés megkötését, addigra esetleg a ZOP 200 milliárd forintos keretösszege kimerül. Ebben az esetben az NHP Zöld Otthon Hitel felvételének lehetősége, illetve az állami családi otthonteremtési kamattámogatás („zöld csok”) elérhetősége is megszűnik – figyelmeztetett a jegybank.

Az Egyesült Királyságban jelenleg több mint kétszáz elektronikuspénz-kibocsátó rendelkezik engedéllyel. Csak az Egyesült Királyságban minden nap 1,4 milliárd font (1,9 milliárd dollár) értékű pénzmozgás zajlik lazán szabályozott digitális fizetési vállalkozásokon keresztül. Ez persze csak a töredéke a brit pénzáramlásnak, ám szakértők arra figyelmeztetnek, a viszonylagos szabályozatlanság könnyen kaput nyit a piszkos pénzek számára.

A fentiek miatt most komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, érdemes volt-e London fintechközpontként történő hírnévnövelése érdekében az érintett hatóságnak (FCA) könnyelműen engedélyeznie e társaságok megjelenését. A Bloomberg által átvizsgált több száz szabályozási, jogi és vállalati bejelentés nyugtalanító képet vázol fel a város új szegletéről, emellett rámutat az Egyesült Királyság pénzügyi hatóságainak felügyeleti hiányosságaira.

Az Evergrande több mint 300 milliárd dolláros adóssággal rendelkezik, és arra törekszik, hogy készpénzt szerezzen eszközök és részvények eladásával, hogy vissza tudja fizetni ezt az elképesztő tételt a beszállítóknak és a hitelezőknek.

A cég ugyanis decemberben még azt ígérte befektetőinek, hogy mintegy 1275 dollárt (413 ezer forint) törleszt havonta mindenkinek, de hamarjában kiderült, hogy ezt nem képes teljesíteni, további tőkére lenne szükség ahhoz, hogy ezt az ütemet tartani tudja. Problémát jelent, hogy külföldi kötvényeiken nem tudnak kamatot fizetni, s tovább tetőzi a bajt – amit hétfőn későn este az Evergrande meg is erősített –, hogy december 30-án utasítást kaptak a Hainan tartománybeli Danzhou város hatóságaitól, amiben felszólították őket, hogy 10 napon belül bontsák le azt a 39 épületet, amelyek az Ocean Flower Island projektje során épültek. A bontási parancs okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de a helyi sajtó a hétvégén arról számolt be, hogy az épületeket illegálisan építették.