Index Vakbarát Hírportál

Az biztos, hogy az idén a hónapokkal ezelőtti várakozásokhoz képest sokkal bizonytalanabb gazdasági környezetre kell felkészülni, többek között az Ukrajnában zajló háború kedvezőtlen hatásai és a felgyorsuló és márciusban már 8,5 százalékra, 15 éves csúcsra jutó infláció miatt. Ilyen klímában a gazdaság szereplői óvatosabbá válnak, sok háztartásnál – ahol erre lehetőség van – a spórolás kerülhet előtérbe a fogyasztás, vásárlás helyett. 

A többség nem védekezik az infláció ellen

A magyar háztartások hagyományosan készpénzben, látra szóló és folyószámlabetétben takarékoskodnak – annak ellenére hogy ezeken egy forint kamat és hozam sem keletkezik, így semmi nem védi meg az érintetteket attól, hogy a pénzük az infláció mértékével megegyező mértékben veszítsen értékéből. 

Az egyre komolyabb szintekre jutó infláció és az annak mérséklését célzó jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően a bankok lakáshitelkamatai is meglódultak. Miután pedig a jegybanki drágítás folyamatos és ezt a referenciakamatok lekövetik, a bankoknak is hetente-havonta módosítaniuk kell lakáshitel-kondícióikon. 

A money.hu szakértői arra figyelmeztetnek, ez az ügyfelek számára nagyon komoly kockázatot jelent, hiszen egy-egy lakás adásvételének lebonyolítása akár több hónapot is igénybe vehet. A jelen piaci körülmények között ugyanakkor komoly annak a veszélye, hogy pár hónap múlva sokkal magasabb kamatról szól majd a banki hitelajánlat. Jobb esetben emiatt csak súlyos ezrekkel nőhet a törlesztőrészlet. Rosszabb esetben kiderülhet, hogy a magasabb törlesztőrészlet miatt az adós már nem fér bele a Hitelfék-szabályok jövedelemarányos törlesztőrészlet-előírásába, s így csak kisebb hitelösszegre jogosult. Ez pedig meghiúsíthatja az álomlakás megvásárlását, s akár még a foglalót is bukhatjuk. 

„Ha nem biztos abban, hogy bérelni vagy inkább vásárolni szeretne, jobb, ha személyes helyzete és személyes igényei alapján dönt” – mondta Lexie Holbert, a Realtor.com lakás- és életmódszakértője.

Az S&P CoreLogic Case-Shiller-index szerint Amerikában a lakásárak januárban 19,2 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Eközben a családi bérlakások rekordot jelentő 12,6 százalékkal erősödtek januárban az előző tizenkét hónaphoz viszonyítva. Az emelkedő árak mellett a jelzáloghitelek kamatai is szárnyalnak, a múlt héten több mint hároméves csúcsra futottak.

Ha a számokról van szó, az ATTOM ingatlan-adatelemző szolgáltatás adatai szerint általában megfizethetőbb egy lakást birtokolni, de a két lehetőség közötti különbség a kamatlábak emelkedésével csökken. Az ATTOM januári jelentése szerint az USA-ban 58 százalékkal megfizethetőbb egy átlagáras lakás birtoklása, mint egy három hálószobás ház átlagos bérleti díja.

Az infláció hosszabb távon marad velünk, 2022 egészére 7,5–9,8 százalékos pénzromlást vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A jegybank a korábbinál nagyobb léptékű alapkamat-emelésekkel igyekezett mérsékelni a kockázatokat, az alelnök szavaiból pedig kivehető volt, hogy addig folytatják a kamatemelést, amíg az infláció kezesebbé nem válik. 

Miután a jegybank így a következő hónapokban tovább emelheti az irányadó kamatot, a piaci hitelkamatok emelkedése is borítékolható. A magasabb hitelkamatok pedig egyre több hitelfelvevőt tántorítanak el vagy zárnak el attól, hogy felvegyeaz eredeti terveiben szereplő hitelt. Ebben a piaci környezetben felértékelődnek azok a konstrukciók, ahol állami vagy jegybanki támogatás mérsékli az ügyfél által fizetett kamatot. Ezek ugyanis ma már bőven a piaci szint alatti kamatokat biztosítanak. 

Az elmúlt években jelentősen növekedtek a fizetések Magyarországon, az inflációval együtt számolt reálbérek is tempósan növekedtek, egészen a múlt év közepéig, amikor viszont az infláció is meredeken emelkedő pályára került. A hivatalos adatok szerint idén januárban az országos átlagos bruttó bér meghaladta a 467 ezer forintot, míg a kedvezmények nélkül számol nettó kereset 322 ezer forintot tett ki.

Mindkettő közel 14 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben, ami részben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedésének, valamint a különböző szektorokat érintő fizetésemeléseknek köszönhető. Januárban az átlagos bruttó mediánkereset 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így közel 376 ezer forint volt. A mediánkereset azt mutatja meg, hogy az ország fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig nagyobb bruttót kapott. A kedvezmények nélküli nettó mediánkereset körülbelül 259 ezer forint lehetett januárban.

Az eddigi eredményeket látva a Zöld Otthon Program (ZOP) folytatására teszünk javaslatot a monetáris tanács következő ülésén – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek nyilatkozva.

A piac már napok óta várta a jegybank megszólalását, miután a feltételrendszer alapján mérföldkőhöz érkezett a program: az MNB által felajánlott kétszázmilliárd forintos keretből a jegybank legfrissebb számai szerint már 125 milliárd forintra leszerződtek a kereskedelmi bankok. Eddig összesen négyezer szerződés köttetett.

Az Európai Központi Bank (EKB) olyan program bevezetésén dolgozik, amely több millió ukrán menekült számára biztosítaná, hogy hrivnya valutájukat euróra váltsák. Ehhez arra van szükség, hogy az Európai Unió garanciát adjon az Európai Központi Banknak a kockázatok fedezésére – derült ki az EKB jelentéséből.

Csaknem 4 millió ukrán menekült el az orosz invázió elől az Unió különböző tagállamaiba, ám folyamatosan pénzváltási gondokkal szembesülnek, mert kevés bank akarja megvásárolni a háború sújtotta ország valutáját.

Egyes források a Reutersnek úgy nyilatkoztak, hogy az EKB valutakonverziós eszközön dolgozik, ám most először derültek ki részletek arról, hogy ezt miképp lehetne kivitelezni.

A háború kitörése előtt a magyar gazdaság gyors növekedési pályára állt. A tavalyi év végi 7,1 százalékos dinamika ugyan egy recessziót követő növekedés volt, ám az elmúlt 60 évben nem volt olyan recessziót követő visszapattanás, mint most, utoljára 1977-ben volt ilyen mértékű a gazdasági növekedés – mondta a jegybank inflációs jelentését ismertető tájékoztatón Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője.

A növekedés az idei év elején is folytatódott – az első két hónapban 8-9 százalék körüli mértékben bővült a gazdaság –, sőt a tavalyi növekedés áthúzódó hatásai önmagában 2,5 százalékos idei GDP-növekedést alapoztak meg 2022-re, arra az esetre, ha idén egyáltalán nem bővülne a magyar gazdaság. (Az EU-ban 1,9 százalékos az áthúzódó hatás.) 

Nagyon sokat halljuk, hogy Magyarországon drága a bankolás, összességében sokat fizetünk a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokért. A banki díjak jó része első ránézésre apró tételekből tevődik össze. A Money.hu szakértői ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy kevesen gondolnánk, de az egyik legnagyobb költséggel járó ilyen tétel a számlamozgások és bankkártyás fizetések után kapott sms-üzenetek díja. 

Csalást megelőző hungarikum

Az sms-kontroll magyar találmány, a világon először Magyarországon alkalmazták a kártyás fizetések biztonságának elősegítésére. A szolgáltatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Európában hazánk hagyományosan a dobogós helyek valamelyikén áll a legnevesebb, bankkártyás csalással bíró országok listáján. 

A folyamatos jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően üzenetértékű, hogy az OTP Banknál már megközelítette a kis összegű, standard lakáshitelek kamata a 10 százalékot, és az is, hogy eközben már a legjobb ügyfeleknek sincs egy számjegyű kamat a személyi hiteleknél a legnagyobb magyar banknál – derül ki a money.hu kamattükréből. 

Az OTP Banknál a 2022. március 15-től befogadott lakáshitelek kamata 5 éves kamatperiódusra 15, 10 éves kamatperiódusra 50 bázisponttal drágult, így utóbbinál a 10 évre fixált törlesztővel igényelt hitelek kamata már legalább 8,09 százalékos, és a 7 millió alatti kölcsönt igénylők már közel 10 százalékos (9,49 százalékos) kamatot kénytelenek fizetni. A Fix20 lakáshitelek esetében az emelés mértéke csak 0,3 százalékpont volt, ennek köszönhetően sikerült 5 bázisponttal a bűvös 10 százalékos kamatszint alatt, 9,95 százalékon tartani az ajánlott kamatot. 

A Fix5 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelnél 0,15 százalékpontos emelés után a 31 millió forintot meghaladó hitelek esetében már 7,45 százalék a legkedvezőbb kamatszint. Ennél a terméktípusnál a 10 és 20 éves konstrukcióban ugyanakkor egységesen 50 bázispontos volt az emelés, így 7,9 és 8,0 százalékos a maximális kamatszint. 

A legtöbb F1-es pilóta minden szezonban dollármilliókat keres, miközben bejárják a világot, hogy a rajongókat szórakoztassák. Az olyanok bajnokok, mint Lewis Hamilton és Max Verstappen, kanyarokkal előzik a fizetési ranglistán a rajtrács végén tanyázókat.

Gyakorlatilag a komplett tavalyi szezont egy flúgos futamként jellemezhetjük, ennek következtében rengeteg – főleg szabálybéli – változást hoz a 2022-es idény. A csapatoknál azonban nem történt túl nagy mozgás, így a tavalyi és az idei fizetések közötti ingadozás viszonylag kicsi.

Jelenleg a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton a legjobban fizetett pilóta az F1-ben évi 50 millió dollárra becsült fizetésével, őt érte most utol Max Verstappen, aki frissen kötött szerződése értelmében körülbelül ugyanannyit keres, mint a Mercedes pilótája.

Az egyik legnagyobb váltás Valtteri Bottas nevéhez fűződik, aki a Mercedestől az Alfa Romeóhoz igazolt, s ugyanannyit, 10 millió dollárt fog keresni, mint 2021-ben. George Russell ült Bottas helyére, az ex-williamses fiatal éves fizetése Toto Wolff istállójában évi 5 millió dollárra ugrott fel.

Március 18-án, pénteken lejár a Sberbank ügyfelek kártalanítására az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) számára rendelkezésre álló 10 munkanap – hívja fel a figyelmet a money.hu. A fenti határidőig – a jogilag vitatott esetek kivételével – az OBA tájékoztatása szerint 65 158 betétesnek 146,8 milliárd forint kártalanítási összeget fizetnek ki. Azon betétek kifizetése történik meg most, amelyek összege nem haladja meg a 100 ezer eurót, ami a felszámolás elrendelésekor 38,047 millió forintot.

A legtöbb ügyfél – 41 292 ember – postai úton kapja meg a Sberbankban lévő kis összegű betétjét. Ezen ügyfelek esetében ugyanakkor a kifizetendő átlagösszeg 278 500 forint.

Összesen 1691 ügyfél esetében nyílt lehetőség arra, hogy az ügyfél egy másik banknál lévő számlájára utalják az összeget, ami összesen 8,8 milliárdos tételt jelentett. A többi 12 714 ügyfél átlagosan 7,897 milliós betétjéről a Takarékbank fiókhálózatában rendelkezhet. Az OBA erre a célra 100,4 milliárd forintot utalt a Takarékbankba.

A felszámolót a jogszabályok kötik

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése alapján a Sberbank Magyarország Zrt. felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a hitelezői érdekek védelme érdekében azonnal megkezdte a portfólió átvilágítását és az értékesítési stratégia felállítását – jelezte a money.hu kérdésére a szervezet. 

Mindazonáltal a jogszabályok kötik a felszámolót – hívta fel a figyelmet a PSFN. A végelszámolás szabályait tartalmazó kormányrendelet szerint a Sberbank tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni. Ennek alapján készítheti el a végelszámoló a végelszámolási nyitó mérleget, amelyet ugyanakkor a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján szükség szerint korrigál. 

A pandémia okozta válság végét jelzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb bankkártya-statisztikájának azon adata, amely szerint 2017 negyedik negyedéve után az elmúlt év utolsó három hónapjában ismét nőtt a forgalomban lévő hitelkártyák száma.

Az MNB szerint ezek száma az év végén meghaladta az 1,246 millió darabot, azaz az év utolsó három hónapjában több mint 41 ezer új hitelkártyát bocsátottak ki a bankok. A forgalomban lévő hitelplasztikok száma 2,3 százalékkal haladja meg a 2020. végén forgalomban lévő hitelkártyák számát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten újabb 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot. Az 5,85 százalékos szint azt jelenti, hogy 2 hét alatt 1,25 százalékponttal drágult a jegybank irányadó mutatója. Ezzel a régióban a legmagasabb kamatszintet Budapest kínálja.

A döntés láthatóan jótékonyan hatott a forint árfolyamára, az emelkedő kamat miatt egyre kevésbé éri meg a forintgyengülésére játszó (short) pozíciókat felvenni a piacon. Ezt a versenyt tehát – egyelőre – nyeri a jegybank.

2020-ban a becslések szerint az Európai Unióban csaknem 28 százalék volt a túlzsúfolt háztartásokban élő, 15–29 éves fiatalok aránya. Az Eurostat adatai szerint ez csaknem tíz százalékkal magasabb, mint 2019-ben – a lakosság egészére vonatkozó túlzsúfoltsági ráta egyébként 18 százalék.

Életkor szerinti bontásban a 20–24 évesek körében volt legmagasabb a túlzsúfoltság uniós szinten (elérte a harminc százalékot), őket követi a 15–19 évesek kategóriája (29 százalék). A statisztika szerint ahogy az emberek öregszenek, a túlzsúfoltság csökken.

A tavaly szeptemberi 284 656 forintos nettó átlagbérből abban a hónapban még 23,3 millió forintos hitelt tudott felvenni egy adós. Ez a bér a banki kamatok emelkedése miatt egy negyedévvel később, decemberben már csak 22,2 milliós hitel felvételére jogosította fel azt, aki 10 éves kamatperiódusú piaci hitelt vett fel a jegybank által kimutatott átlagkamaton 20 évre. 

Ha pedig azóta sem emelkedett a bére, akkor idén márciusban a money.hu kalkulátorában szereplő legjobb kamatajánlat mellett is már csak 21,4 millió forintos kölcsönt tud felvenni a banktól. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfékszabályait figyelembe véve (amely szerint a nettó bér maximum 50 százaléka mehet törlesztésre, és minimum 20 százalékos önerő kell a lakásvásárláshoz) a szeptemberi átlagbérből az akkori 29,125 millió forintos lakás helyett most a legjobb esetben is már csak 8,2 százalékkal kisebb, 26,75 millió forintos lakásra tud alkudni az érintett ügyfél. 

Az elmúlt év utolsó negyedévében kihelyezett lakossági hitelek 647 milliárd forintos volumene elérte a pandémia előtt jellemző szintet, amiben a rendkívül élénk lakáshitelezés érdemi szerepet játszott – derült ki a Magyar Nemzeti Bank hitelezési jelentéséből. A lakáshitel-szerződéseken belül az októbertől elindult NHP Zöld Otthon Program hatására 26,7 százalékra emelkedett az új lakások vásárlására és építésére felvett hitelek aránya, ilyen magas szinten utoljára 2019 végén álltak az új lakások.

A Zöld Otthon program keretében tavaly októbertől idén február végéig 2519 szerződést kötöttek a bankok 77 milliárd forint összegben

– mondta el Nagy Tamás igazgató. Az MNB adatai szerint a negyedik negyedéves lakáshitel-kihelyezések 29 százaléka, 95 milliárd forint kötődött a CSOK-hoz, amelynek fele államilag kamattámogatott hitel volt. A money.hu korábbi elemzésében már kimutatta, hogy idén januárban a folyósított hiteleken belül egy év alatt 10-ről 36 százalékra nőtt a támogatott hitelek részaránya, s a piaci hitelek kamatainak folyamatos emelkedése miatt ez az térnyerés a következő hónapokban még komolyabb lehet. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén az egynapos hitelkamat 100 bázispontos, 6,4 százalékra való emeléséről döntött. A döntés mögött az egyre magasabb infláció – a februári pénzromlás mértéke 8,3 százalék volt – és a forint orosz–ukrán háború miatti drasztikus leértékelődése áll. 

A jegybanki döntés a kamatfolyosó kiszélesítését jelenti, amivel az MNB megágyazott annak, hogy csütörtökön az egynapos betéti kamat a múlt heti 75 bázispont után akár újabb 100 bázisponttal is emelkedjen a jelenlegi 5,35 százalékról. 

A pénzpiacokon a hét eleje óta árazzák az emelkedést, a drágulás ugyanakkor havi összevetésben kifejezetten rég látott mértékű. A pénzpiaci referenciakamatok közül az ötéves mutató (ötéves BIRS) egyetlen hónap alatt 4,75 százalékról 6,1 százalékra ugrott, az 5,6 százalékon álló tízéves bankközi kamatpont 100 bázisponttal magasabb volt március 9-én, mint egy hónappal ezelőtt, s hasonló a helyzet a húszéves BIRS esetében is, ahol 4,68 százalékról 5,67 százalékra futott fel a mutató.

A nők és férfiak közötti egyenlőtlenség számos területen tapasztalható, és az egyik olyan terület, ahol ez a legvitatottabb problémát jelenti, a keresetek. Ennek az aránytalanságnak az egyik mérési módja a nemek közti kiigazítatlan bérszakadék, amely a férfiak és nők átlagos bruttó órabére közötti különbséget mutatja a férfiak átlagos bruttó órabérének százalékában. Ezt a mutatót a 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kapcsán számítják ki.

2020-ban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál az EU-ban – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala szerint nyolc év leforgása alatt – 2012 és 2020 között – a nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékról 13 százalékra csökkent. A javuló tendencia akkor még plasztikusabb, ha azt látjuk, hogy egy évvel korábban, 2019-ben a bérkülönbség uniós szinten még 14,1 százalék volt. Azaz a pandémia alatt nagyot hajráztak a nők az érvényesülés útján.

Több mint 80 százalékkal több lakáshitelt vettek fel a magyar családok 2022 januárjában, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A januárban folyósított 108,3 milliárd forint több mint 35 százalékkal felülmúlja 2020-as, még a koronavírus-járvány előtti kihelyezési szintet is. 

Nyugtalanító jelek a soha nem látott januári adat után

Persze ez nem annyira meglepő annak fényében, hogy tavaly március óta minden hónapban százmilliárd forint felett vettek föl lakáshitelt a családok. A hitelvolumen bővülése kapcsán a money.hu szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a hitelfelvételi kedvet egyelőre a lakások áremelkedése is hajtja, hiszen a használt lakások piacán a fővárosi árak 9, a megyeszékhelyeken lévő ingatlanok 15 százalékkal drágultak az elmúlt évben, s az új lakások árában is hasonló, 10-13 százalékos éves áremelkedést mértek.

Ezért a jövőre nézve figyelmeztető lehet, hogy a folyósított lakáshitel-volumen immár negyedik hónapja nem tud kitörni a 105–112 milliárd forintos sávból, miközben szeptemberben közel 130 milliárd forintot sikerült kihelyezniük a bankoknak az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a januárban bejelentett módon 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte az alapkamatot – a kamatemelési ciklus így már kilenc hónapja tart. Csütörtökön az is kiderült, hogy a jegybank a korábban közöltek szerint elkezdi az alapkamat és az irányadó, egyhetes betéti kamat közötti különbség ledolgozását: az aktuális betéti tenderen az MNB csak 30 bázisponttal emelte az ajánlatát, a bankoktól 4,6 százalékos kamat mellett fogadott el betéteket.

A fenti hír akár kedvező is lenne a hitelfelvevők számára, ám a money.hu szakértői szerint a múlt héten megjelenő többi információ az ő szempontjukból nagyon nem jó irányba mutató változásról szólt.

Sokan jelezték, hogy a korábban megszokottnál többen vannak a magyarországi bankfiókokban. A Money.hu több bankot is megkeresett ezzel kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy a megnövekedett érdeklődést a végelszámolás sorsára jutott Sberbank volt ügyfelei okozzák, akik számlanyitási szándékkal keresik fel a bankokat.

Hétfőtől érezhető volt a számlanyitások emelkedése

A CIB Banknál arról beszéltek, hogy a számlanyitások száma már hétfőtől számottevően emelkedett, amikor kiderült, hogy a csődveszélybe került Sberbank két rendkívüli bankszünnapot tart. A bank tájékoztatása szerint korábbi sberbankos lakossági és vállalati ügyfelek egyaránt megkeresték a bankot, a számlanyitás után érdeklődők száma szerdán még komolyabb mértékben emelkedett.

A legnagyobb durranás eddig az UEFA-tól érkezett: az Európai Labdarúgó-szövetség irányítótestülete úgy döntött, hogy Párizsba helyezi át a Bajnokok Ligája idei döntőjét, amelyet május 28-án a Gazprom Stadionban, Szentpétervárott rendeztek volna. Időközben a FIFA is megszólalt: úgy fest, hogy felfüggesztik az oroszok tagságát, ami egyben azt is jelenti, hogy a márciusi vb-selejtezőtől függetlenül lemaradnak a világbajnokságról.

A Forma–1 követte a példát, és a FIA bejelentette, hogy  törölték  a szeptemberre tervezett Szocsi Nagydíjat. A négyszeres F1-bajnok Sebastian Vettel már korábban kijelentette, hogy nem vesz részt az orosz versenyen, ha lesz -, és szélesebb körű bojkottra szólított fel társait.

A Revolut ügyfelei bánhatják, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek. Ha mégis így volna, az ügyfelek számára majdhogynem észrevehetetlen maradt volna az, hogy – amiként arról elsőként az Index adott hírt – az elektronikuspénz-kibocsátó magyarországi számlavezetője, a Raiffeisen Bank saját kockázatértékelése alapján úgy döntött, hogy a társaság nála vezetett speciális, úgynevezett nostro számláját bezárja, és megszünteti üzleti kapcsolatait a társasággal. Ezen a számlán helyezhette el a Revolut a nála forintban nyilvántartott ügyfélpénzeket.

A Raiffeisen döntése következtében április 1-től a Revolut már fér hozzá a magyarországi forintfizetési rendszerekhez, s így ügyfelei nem tudnak magyar IBAN-bankszámlaszámot sem használni átutalásaikhoz. A Revolut egyébként közvetlenül sohasem fért hozzá a hazai fizetési rendszerekhez, csupán egy olyan speciális, nostro számlával rendelkezett a Raiffeisennél, amelyen elhelyezhette a forintban nyilvántartott ügyfélpénzeket.

Ez leginkább azokat érinti, akik munkáltatójuktól rendszeresen Revolut-kártyájukra kérték a fizetésüket. Azzal ugyanis, hogy a Revolut elvesztette a HU kezdődéssel bíró IBAN-bankszámlaszámokat, a magyar ügyfeleknek is a tavaly alapított litvániai leánybankja LT-vel kezdődő ottani számlaszámát kell használniuk, a számlákra történő forintutalás határon átnyúló utalásnak számít.

Sokak számára jól indult az év: akik ugyanis februárban kapták meg a januári munkájukra szóló minimálbért vagy garantált bérminimumot, nagyobb összeggel találkozhattak. 2022-től jelentősen, 19,5 százalékkal nőtt mindkettő, a minimálbér bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra. A jegybank inflációs jelentése szerint ez rengeteg embert érint, mivel a foglalkoztatottak 8 százaléka minimálbért keres, 13 százalékuknak pedig a garantált bérminimum jár.

Az emelés 325 milliárd forinttal nagyobb összeget hagy az érintettek pénztárcájában, ami növeli a pénzügyi mozgásterüket, a többletet fogyasztásra, megtakarításra is fordíthatják. Mindez kedvező számukra, és gazdasági szempontból a fogyasztás élénkülése is jó – szólnak a hivatalos állásfoglalások. Ugyanakkor a bérinfláció problémát jelenthet, különösen a mostani inflációs környezetben. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt jóval magasabb béreket kell kifizetniük a munkáltatóknak, cégeknek, a jelentős emelés miatt nagyobb összeget kell bérre fordítaniuk. Ahhoz, hogy ezt finanszírozni tudják, árat kell emelniük.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

A ma hajnalban elindult háború ellenére csütörtök délelőtt 10 órakor Ukrajna még nem szerepelt a külügyminisztérium konzuli szolgálata által működtetett „Utazásra nem javasolt országok listáján”.

Egyelőre nincs tiltólistán Ukrajna

A honlapon lévő külön tájékoztatás szerint „az Ukrajna és Oroszország között az utóbbi napokban kialakult feszültségre tekintettel kérjük, hogy utazásuk szükségességét fontolják meg, és lehetőség szerint halasszák későbbre. Ismét felhívjuk az állampolgárok figyelmét, hogy ha mégis az utazás mellett döntenek, vagy a térségben tartózkodnak, kérjük, regisztráljanak konzuli védelemre”.

A korábbi tájékoztatások szerint az Oroszország által korábban annektált Krím félszigeten és a szeparatisták által ellenőrzött keleti régiókban eddig sem tudták garantálni a konzuli érdekvédelmet, ezért felszólították a magyar állampolgárokat, hogy a szeparatisták által ellenőrzött térségekbe és azok közelébe ne utazzanak be, mert életük és testi épségük veszélybe kerülhet, és konzuli segítség nyújtására sem nyílik lehetőség.

A farsangi szezon kellős közepén felmerül a kérdés, vajon a vírushelyzet miatt elmaradt karácsonyi partikat pótolják-e az évnek ennek a szakaszában, amikor már a koronavírus-fertőzöttek száma is meredeken csökken. A jelentések szerint tavaly karácsonykor a céges ünnepi rendezvények alig 20 százalékát tudták megtartani.

A nemzetközi hátterű és multinacionális cégek többsége a vírushelyzetre való tekintettel szigorú – a kormányzati intézkedéseknél jellemzően szigorúbb – intézkedéseket vezetett be. A rendezvények megtartását a legtöbb cég ezekben a hetekben vizsgálja felül – nyilatkozta lapunknak a Hello Agency ügyvezetője. Erdős Ákos hozzátette, hogy tapasztalataik szerint az óvatos nyitás megkezdődött. Várhatóan – ha marad a javuló vírushelyzet – tavasszal elindulhatnak a hagyományos rendezvények. Tematikus (így farsangi) rendezvényeket az év első felében ritkábban szerveznek a cégek, az első igazi „felpattanásra” a májusi konferenciaszezonban számítanak.

A lízingtársaságok tavaly 726,1 milliárd forint értékű finanszírozást valósítottak meg, ami 1029,3 milliárd forint értékű eszköz megvásárlását tette lehetővé a partnereknek. A növekedés 14 százalékos a 2020-as évhez képest, s 2 százalékkal maradt el a 2019-es évi 742 milliárdtól.

A lízingcégek kihelyezéseinek 70-75 százaléka a kis- és középvállalkozásokat támogatja, ami azt jelenti, hogy évi 750 milliárd forintnyi kkv-beruházást támogattak tavaly a lízingcégek.

Áprilistól nemcsak a változó, de már a hosszan fix kamatozású hitelek tulajdonosai sem ússzák meg, hogy szembesüljenek az infláció okozta hatásokkal, minden hitelesnek nagyot drágulhat majd a hitele, emelkedhet a törlesztőrészlete – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

Ennek oka, hogy a bankok a termékeikhez kapcsolódó díjak és költségek esetében évente jogosultak arra, hogy azok értékét a mindenkori fogyasztóiár-változáshoz igazítsák, indexálják. A hatályos jogszabályok szerint erre minden év áprilisban van lehetőségük a bankoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az elmúlt évben a fogyasztói árindex mértéke 5,1 százalék volt, vagyis maximum ilyen mértékben növelhetik a bankok az ügyfelektől kérhető díjakat. Ez már jelentős díjemelést jelent majd.