Index Vakbarát Hírportál

Első ránézésre továbbra is száguld a magyar lakáshitelpiac. A magyar családok idén májusban közel 154 milliárd forint értékű lakáshitelt vettek fel a bankoktól, amely közel 28 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A folyósított hitelösszeg abszolút csúcs – több mint 9 milliárd forinttal magasabb, mint az eddigi csúcsot jelentő 2022. áprilisi 144,8 milliárd forintos kihelyezés.

Még a zöldhitel pörgeti a kihelyezést

Az ördög azonban a részletekben van. A hazai bankok hitelkihelyezéseiben továbbra is meghatározók a támogatott hitelkonstrukciók. Májusban a folyósított hitelek közel 48 százalékát, 73,2 milliárd forintot valamilyen támogatott konstrukcióban helyezték ki a bankok. E tekintetben egyelőre jól tartja magát a piac, döntően annak köszönhetően, hogy a márciusban lényegében elfogyó zöldhitel keretének folyósítása ezekben a hónapokban csúcsra jár. Ugyanakkor itt is figyelmeztető lehet, hogy az áprilisi 75 milliárd forintos kihelyezést már a támogatott hitelekben sem sikerült meghaladni – természetesen az összevetés éves szinten így is közel 300 százalékos növekedést mutat a támogatott lakáshiteleknél, hiszen 2021 májusában alig több mint 25 milliárd forint értékű támogatott hitelt tudtak kihelyezni a bankok. 

A rendkívül olcsó, maximum 2,5 százalékos zöldhitelek kipörgését mutatja az is, hogy a támogatott lakáshitelek átlagos kamatszintje is emelkedésnek indult.

A Magyar Nemzeti Bank drasztikusan, 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az alapkamatot. Mindez jelentősen drágíthatja a későbbiekben az új hitelek kamatát. A fogyasztói hitelekről szóló törvény szerint ugyanis a lakossági ügyfeleknek pénzintézet csak a mindenkori jegybanki alapkamatnál 24 százalékponttal magasabb kamatozású hitelt nyújthat. E tekintetben tehát az új hitelplafon 31,75 százalék lett. 

Ennél is rosszabbul járhatnak a hitelkártyások és az áruhitelt felvevők, esetükben ugyanis a maximálisan felszámítható érték az alapkamat plusz 39 százalék. Ez a mostani emelés után akár 46,75 százalékos hitelkártyakamatot is lehetővé tehet – figyelmeztetnek a Money.hu szakértői.

Jelentősen emelkedtek a fizetések idén: a bruttó átlagbér márciusban 511 400 forint volt, ami 17,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez többek között a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji növelésének, valamint a közszférában előre tervezett béremeléseknek, illetve annak köszönhető, hogy visszatért a járvány előtti munkaerő-hiányos helyzet, ami felfelé húzza a fizetéseket. 

Az első negyedévben a kedvezmények nélküli nettó fizetések átlagosan 338 ezer forintra rúgtak, ez nagyon jelentős, 18,1 százalékos meghaladó növekedésnek felel meg éves szinten. Itt azonban hangsúlyosan átlagról beszélünk, amit a magasabb fizetések erőteljesen felfelé terelnek. Érdemes éppen ezért a mediánbéreket is megnézni.

A nettó fizetések mediánértéke közel 274 ezer forint volt az idei első negyedévben, ami 16 százalékos emelkedést jelent. Ez azt jelenti, hogy az emberek fele kapott ennél magasabb fizetést, ám másik felük ennél kevesebbet vitt haza, azaz fizetésük jóval, legalább 19 százalékkal elmarad az átlagos – 338 ezer forintos – összegtől. 

Tíz magyar háztartásból hatnak van autója, vagy legalábbis volt 2020-ban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most publikált nagyszabású vagyonfelméréséből. Persze, az ördög a részletekben van. Egyrészt a statisztikákból tudjuk, hogy a magyar utakon nem a legmodernebb autók futnak, hiszen a hazai gépjárműpark átlagéletkora meghaladta a 15 évet. A jegybank felmérése ráadásul a háztartásokat vagyonuk alapján jövedelmi tizedekre bontja, s így az eredmények azért még árnyaltabbak. 

A legkevésbé vagyonosak, azaz az első és második tizedbe tartozók esetében mindössze 37-37 százalék a gépjárművel rendelkezők aránya. Pedig sokan közülük olyan helyen, esetenként kistelepülésen laknak, ahol a közlekedés megkönnyítése érdekében jól jöhet az autó. 

A 400 már nem akadály…

Egyre gyengébb a forint. Az euró hivatalos jegybanki árfolyama június 27-én a reggeli órákban már a 401 forintos szintet tesztelte, így, ami márciusban nem történt meg – a 400 forintos szint áttörése –, ma már nem újdonság… A hivatalos jegybanki árfolyam június 24-én törte át a határt: a hátunk mögött hagyott hétvégén a hivatalos MNB-árfolyamon történő váltáskor 400,8 forintot ért egy euró. 

Nem a gazdasági teljesítmény az ok

A forint jellemzően azonos irányba megy a régiós társaival, elsősorban a cseh koronával és a lengyel zlotyval, de ez most nincs így. A Hold Alapkezelő véleménye szerint a gazdasági mutatók nem indokolják, hogy a forint elszakadjon tőlük. Leszámítva a GDP-arányos államadósságot, a magyar gazdaság az egyik legjobban teljesítő ország lehet a régióban. Az egyik legmagasabb GDP-növekedéshez a relatíve alacsonyabb infláció társul. Mindemellett a forintot védi a leginkább a jegybank, mert várhatóan Magyarországon lesz év végére a legmagasabb az irányadó kamat.

A magyar gazdaság makro szempontból egy kis, nyitott gazdaságnak számít. Ez azt jelenti, hogy nagy a külkereskedelem szerepe, fontos a fizetési mérleg egyenlege, és az infláció szempontjából kiemelt szerepe van a devizaárfolyam stabilitásának. Amennyiben egy kis, nyitott gazdaság fizetőeszköze túlzottan leértékelődik a devizapiacokon, akkor az ország inflációt importál. 

Padlógázzal hajtottak bele életünkbe a különböző streamingplatformok, a Disney+ elindulásával pedig valóságos streamelési mánia robbant ki hazánkban. Ám adódik a kérdés: mennyit vállalunk be az itthon is elérhető platformok közül, és mennyit kell költenünk a különböző eszközökre, hogy nagy képernyőn vagy telefonról kitükrözve élvezhessük a jobbnál jobb filmes élményeket? És mi van akkor, ha filmezni akarunk – és nem kis képernyőn akarjuk nézni, így készüléket vásárolnánk –, de nincs rá pénzünk?

Mennyit költünk streamingre?

•  Netflix

A díjcsomagok ára 2490 és 4490 között mozog, így toronymagasan ez a legdrágább szolgáltató.

• HBO Max

Az HBO Go helyére érkező Maxot havonta 2390 forintért érhetjük el.

• Amazon Prime Video

Messze a legkedvezményesebb előfizetési konstrukciót kínálja, az előfizetés ugyanis mindössze 899 forintot kóstál havonta – cserébe viszont egyelőre nem találunk a kínálatában magyar nyelvű filmeket.

• Disney+

A nem sokkal ezelőtt megjelenő, új platformért 2490 forintot kell fizetnünk.

• Apple TV+

Az egyhetes ingyenes próbaidőszak után havonta 1890 forintért érjük el az „almás” szolgáltatást. A magyar nyelvű tartalmat ők sem preferálják.

Amennyiben az összes platformra előfizetünk (és a Netflixtől a legdrágább csomagot választjuk), úgy 12 150 forintot kell elkülöníteni a családi költségvetésből.

Magyarország kicsi piac, ehhez képest túl sok bank működik Magyarországon – mondta Nagy Márton a miniszteri meghallgatásán. A jelenlegi gazdaságfejlesztési miniszter évek óta tartja azon véleményét, amely szerint a magyar ügyfelek kiszolgálására elegendő lenne 4-5 univerzális nagybank. Meglepő módon a szakember szerint ez erősítené a hitelezést, ahol a fő gondot az jelenti, hogy a lakossági hitelállomány a bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított aránya Európában a 3. legalacsonyabb. A magyar 17,4 százalékos mértéknél csak Románia (14%) és Lettország (16,7%) áll gyengébben. 

Az elmúlt hónapokban sok minden a miniszter kedvére változott. Létrejött a Magyar Bankholding, ahol az MKB és a Budapest Bank összeolvadása már meg is történt, jövőre pedig a szintén összeolvadásokból létrejött Takarékbank olvad majd be a nagy közös pénzintézetbe. Nem tervezett módon, de eltűnt a magyar piacról a Sberbank is. 

Kevesebb a versengő ajánlat

A money.hu szakértői a konszolidáció kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy rövid távon az összeolvadások az ügyfelek számára bizonyosan a lehetőségek szűkülését jelentik majd. Ennek a folyamatnak újabb állomása az, hogy a magyar érdekeltségét a MagNet Banknak eladó Sopron Bank június 15-től megszüntette jelzáloghiteleinek értékesítését, ettől a naptól új hitelkérelmet nem fogad be. A lépés 10 lakáscélú és 2 szabad felhasználású hitelkonstrukciót érint.

A banki kamatversenyben így számottevően csökkent az egymással versengő ajánlatok száma, hiszen a Bankholding miatt jelenleg megegyeznek az MKB és a Takarékbank jelzáloghitel-ajánlatai (csak az eltérő költségstruktúra miatt van 1-2 bázispontos eltérés a Teljes Hiteldíj Mutatóban, a THM-ben). Mindez a folyamatosan emelkedő kamatok idején megnehezíti a hitelköltségek optimalizálását. Merthogy kevesebb bank ajánlataiból lehet csak kiválasztani azt, ahol az adott pillanatban még nem vagy a többiekhez képest csak kisebb mértékben érvényesítették a jegybanki kamatemelések hatását. E tekintetben tehát a koncentráció aligha hoz egyelőre kedvező eredményeket.

Az infláció már tavaly év végén is komoly aggályokat szült az európai polgárokban, pedig akkor még a háború és az energiaárakkal kapcsolatos ársokkja még nem igazán látszott – mondta Szabó Péter, a Magyar Cetelem elnök-vezérigazgatója a legfrissebb Cetelem Körkép adatai alapján, amelyet 14 uniós országban és az Egyesült Királyságban vettek fel tavaly év végén.

Bár a kelet-európai országok polgárai az országuk helyzetét jellemzően pesszimistábban értékelik, mint a nyugat-európaiak, tavaly novemberben a régióban megkérdezett emberek optimistábbak voltak, mint korábban. A magyarok tízes skálán 4,6 pontra értékelték az ország helyzetét, ami az elmúlt 15 év legmagasabb értéke.

A saját háztartásuk anyagi helyzetét szintén történelmileg borúlátóan értékelik a magyarok – az európai 6,2 pontos értékhez képest 5,1 pontot mért a Cetelem.

Tavaly év végén egyébként még optimista volt a kontinens. Egy év alatt 34-ről 41 százalékra nőtt azok aránya Európában, akik többet szeretnének költeni az elkövetkező 12 hónapban, ám a magyar fogyasztók a románokkal együtt messze a legpesszimistábbak. Azok aránya, akik az előttünk álló évben többet terveztek költeni, ugyan nálunk is 2 százalékponttal nőtt, de így is csak 24 százalékot sikerült elérni. 

Az elmúlt évben mind nemzetközi, mind hazai szinten új lendületre kapott a pénzügyi szektor digitális transzformációja – mondta el Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért és FinTech-fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a Covid hatása miatt az ügyfelek mind szélesebb köre kezdett el érdeklődni a digitális banki megoldások iránt, s ez a megnövekedett érdeklődés a digitális fejlesztések felgyorsítására sarkallta a bankokat.

A felgyorsult élet a hitelezés oldalán is megjelent: 2015-ben a jelzáloghitelek 8 százalékát tudták Európában 1-2 munkanapon belül folyósítani a bankok, a személyi hitelek esetében 53 százalék volt ez az arány, amin belül az igénylés napján az ügyfelek 21 százaléka már meg is kapta a kölcsönt. Ezzel szemben 2020-ban a lakáshitelt igénylők 46 százaléka az igénylést követő 1-2 napon belül, 23 százalékuk aznap már meg is kapta a kölcsönt, míg a személyi hitelek esetében mindössze 8 százalék az, akinek az igénylés napját követően 1-2 napnál többet kell várnia a kölcsönre, közel háromnegyedük, 74 százalékuk az igénylés napján már költhet is a megkapott hitelből. A személyi hiteleknél Magyarország is ott van az „azonnali” listán, de a jelzáloghitelek átfutása terén mi még messze vagyunk akár attól is, hogy a teljes körű hiteldokumentáció befogadásának napján meg is történjen a döntés – a közokirati eljárás miatt pedig végképp lassabb a magyar eljárás.

Bár a kormány a hiteltörlesztési moratórium újabb 6 hónapos hosszabbításáról döntött, a money.hu szakértői szerint lassan már a rászorulóknak sem éri meg tovább a védernyő alatt maradni. A következő 6 hónap törlesztőmentessége ugyanis már majdnem többet visz, mint amennyit hoz. 

Már a júniusig hosszabbítás sem érte meg igazán

Egy 2017 januárjában az akkori 5,66 százalékos piaci átlagkamaton felvett 15 éves futamidejű, 10 milliós hitel esetében a moratórium tavaly októberben lezárult, 18 hónapig tartó általános szakasza azt eredményezte, hogy a futamidő 34 hónappal meghosszabbodott, s így az adós 2031 decembere helyett 2034 októberéig kell hogy törlessze a 82 560 forintos törlesztőrészletét. A hitel eredetileg visszafizetendő 14,86 milliós teljes összegét a moratórium 1,1 millió forinttal 15,95 millió forintra növelte.

A felelősségteljes döntések előzetes megtervezése rendkívül fontos. Most úgy látszik, egy terület van, ahol majd minden felnőtt egységesen gondolkodik. A felmérések tanúsága szerint folyamatosan növekszik az ügyfelek tudatossága, ha a családalapításról van szó.

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási területének vezetője szerint a bank pénzügyi tervezési szolgáltatását igénybe vevő ügyfelek 27 százaléka gondol arra, hogy a gyerekek jövőjére is félretegyen – ez a harmadik leggyakoribb cél. Az eredmény összhangban van az OTP Egészségpénztár azon felmérésével, amely szerint a negyven év alatti felnőtt lakosság 43 százaléka tartja hasznosnak, hogy a gyermekek részére is takarékoskodjon. Hasonló eredményre jutott az OTP Öngondoskodási index tavaly őszi felmérése is. Ott az ügyfelek 26 százaléka a top 3 megtakarítási cél közé sorolta a gyerekek jövőjéről szóló gondolkodást, hat százalékuk pedig a legfontosabb célnak jelölte meg. 

A gyerekek jövőjével kapcsolatban a megkérdezettek 10-15 éves távban gondolkodnak az anyagi biztonság megteremtéséről, azaz minimum a középiskolai tanulmányok végéig, de sokan a felsőfokú tanulmányok időszakának finanszírozását is előretervezik.

Stabil, biztonságos és tőkeerős szektorokról beszélünk, így bár a kedvezőtlen inflációs adatok, a változó hozamkörnyezet és a gazdasági helyzet alakulása megváltoztathatja az ügyfelek döntéseit, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkenő jövedelmezőséggel számol a biztosítási, pénztári és tőkepiaci társaságok esetében – mondta Szeniczey Gergő. A jegybank érintett szektorok felügyeletért felelős ügyvezető igazgatója a money.hu kérdésére arról is beszélt, hogy a most bevezetett különadók sem szektorszinten, sem egyedi piaci szereplőknél nem okozhatnak majd tőkeellátottsági problémát – bár bizonyosan kedvezőtlenek lesznek a vizsgált intézmények adataira.

A háztartások vagyona a pandémia alatt is dinamikusan bővült, sőt némileg fel is gyorsult: a 2016–19 közötti időszakban az éves átlagos bővülés 10,2 százalék volt, míg az elmúlt 2 évben 12,7 százalék volt átlagosan,

Biztosítók: egészségesebb profitszerkezet

A biztosítók száma változatlan 32, a piac mérete ugyanakkor komoly mértékben nőtt. A szektor díjbevétele a jegybank korábban publikált jövőképében előrevetített 1300 milliárd forint fölé, 1329 milliárd forint fölé emelkedett. Ugyanakkor a GDP vártnál gyorsabb növekedése miatt a GDP-arányos díjbevétel nem tud elmozdulni a 2,5 százalékos mértékről, miközben az MNB 3 százalékos szintet tartana kívánatosnak.

A jegybank megítélése szerint a piaci verseny mellett annak is köszönhető, hogy újra szűkül az olló a kgfb-díjak és károk között, annak köszönhetően, hogy a pandémia múltával az autósok visszatértek az utakra és – sajnos – ütköznek is.

A biztosítók 80,2 milliárd forintos adózott eredménye ugyan némileg csökkent 2021-ben – a tőkearányos nyereség (ROE) a 2020-as 23,9 százalékról 20,7 százalékra csökkent –, ám még így is magasabb, mint amit az MNB középtávú célokat megfogalmazó jövőképe előrevetített. Az átalakulásban kedvező, hogy a profit egyre inkább a klasszikus biztosítástechnikai bevételeken képződik.

A biztosítási szektorban az orosz–ukrán háború inkább az eszközleértékelésnek köszönhetően jelenik meg, a szektor átlagos tőkeszintje az idei első negyedévre 186 milliárd forintra csökkent az egy évvel korábbi 222 milliárd forintról, ám ez még mindig robusztus tőkét jelez.

A múlt év egészében honfitársaink 13,3 millió alkalommal utaztak külföldre, ami ugyan több mint 4 százalékos emelkedést jelentett a 2020-as szinthez képest, de a bázisév adatait alaposan lerontotta, hogy a koronavírus-járvány akkori szakaszában az év jelentős részében lényegében megállt a határon átnyúló idegenforgalom.

A külföldi látogatások során a múlt évben az utazók 512 milliárd forint értékben költöttek határainkon túl, ez szintén durván a fele a 2019-es adatnak. Vagyis a járvány előtti évben durván 1000 milliárd forintra rúgtak a külföldi kiadások a hivatalos KSH-adatok szerint. 

A személyi hiteleknél a kamatok emelkedése mellett az infláció megjelenése is visszafogja a keresletet. Az idén áprilisban folyósított 43,66 milliárd forintnyi személyi kölcsön közel 5 milliárd forinttal kisebb összeg, mint amit egy hónappal korábban felvettek a magyar háztartások. Az emberek jobban meggondolják, érdemes-e komolyabb beruházásba fogni. Igaz ez még akkor is, hogy immár a személyi kölcsönök esetében is szép számmal találunk az infláció alatti banki ajánlatokat. Márpedig az ilyen rövid időtartamú kölcsönök esetében az erős pénzromlás összességében kedvezőbbé teheti a finanszírozást, hiszen abban az évben, amikor pénzünk többet veszít erejéből, mint amilyen kamatot fizetünk a hitelünkre, az adósságunk jelenértéke csökken. Ez a személyi hiteleknél sokkal plasztikusabb hatást jelent, mint 10-20 évre felvett lakáshitelek esetében.

Ennek ellenére a bankok is érzik az ügyfelek elbizonytalanodását. Épp ezért a kamatemelések mellett egyre több banknál találkozunk akciós ajánlatokkal, amelyek igénybevétele kedvezőbbé teheti a kölcsön teljes terhét – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői. 

Sokakat eltántoríthat a lakáshitel felvételétől, hogy a jelenlegi inflációs és kamatkörnyezetben túl magasnak érzi a hitelkamatokat. Való igaz, egy húszmilliós, húsz évre felvett, tíz évig fix törlesztést biztosító kölcsön kamata egy év alatt négy százalék körüli mértékről 6,6–8,5 százalék körüli szintre erősödött. 

Ugyanakkor a Money.hu szakértői ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakáshitelkamatok immár egy éve stabilan a mindenkori inflációs szint alatt vannak. Ez azt jelenti, hogy a kölcsön jelenértéke folyamatosan csökken, hiszen a ma kapott száz forint tízszázalékos inflációval számolva egy év múlva már csak kilencven forintot fog érni. Miután pedig a hitelek több mint kilencven százalékát az ügyfelek ma hosszan – jellemzően minimum tíz évre – fix törlesztőrészlet mellett veszik fel, ezért az infláció (és a további kamatemelés) nem jelenik meg a törlesztőrészletben, miközben hitelünk tőketartozása az infláció alatti kamatnak köszönhetően kisebb mértékben növekszik, mint amekkora a pénzromlás mértéke.

Ugyanakkor az ügyfelek számára kockázatot jelenthet, hogy a jelenlegi, 2012–2013 óta nem látott magasságba szökő hitelkamatokat egy-egy hitelfelvétel esetén hosszú időre, tíz-húsz évre is beégethetik. Az infláció jövő év második felére várt számottevő mérséklődésével pedig a mostani kamatszint túl magas lehet. 

Az MNB olcsóvá tette a hitelcserét

A Money.hu szakértői arra emlékeztetnek, hogy a hitelfeltételek elmúlt években történő módosulásával a tudatos ügyfelek saját maguk hasznára tudják fordítani a gyorsan változó kamatkörnyezetet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelének (MFL) bevezetésével ugyanis a korábbiaknál lényegesen olcsóbbá vált a hitelcsere. A jegybank ugyanis minősítési feltételként határozta meg, hogy a korábbi hitelek végtörlesztése esetén a bank a fennálló tőketartozás maximum egy százalékát kérheti el a végtörlesztés díjaként. Új szerződés esetén a folyósítási díj 0,75 százalék, de maximum 150 ezer forint lehet. Ehhez kapcsolódhatnak még nem banki költségek – Takarnet-lekérdezés, értékbecslés és az új szerződés közokiratba foglalásának költségei –, de ezeket az egymással versengő bankok jelenleg sem számítják fel, vagy (részben vagy teljesen) visszatérítik az ügyfelek számára.

Miközben a bankbetéteknél  magasabb hozamot fizet a megtakarításokra, akár a hiteltörlesztésre is fordítható az adójóváírással is kedvezőbbé tett egészségpénztári befizetés, az adókedvezmény kimaxolásához szükséges összeg ötödét fizetjük csak be a pénztári számlákra. A felhasználásban sem vagyunk tudatosak: akkor költünk, amikor baj van, pedig tudjuk, hogy a megelőzés sokkal fontosabb lenne.

Fontos lenne, de mégsem az…

Miközben a megkérdezettek 91 százaléka tartja fontosnak, hogy az egészséges életmód finanszírozására megtakarítson, a valóság ennél szomorúbb: a lakosság negyede tesz csak félre ilyen célra. 

Tavaly az OTP Egészségpénztár (OTP Ep.) tagsága 24 ezer fővel bővült, velük 311 ezer pénztártag van az OTP-nél, akikkel újra piacvezetővé vált a pénztár a magyar piacon – mondta el Kovács Tamás Attila, az idén húszéves OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

A legutóbbi kriptovaluta-összeomlás sem fogja elriasztani azokat a könnyű pénzszerzésben bízó „befektetőket”, akik azért ülnek fel a hivatalos pénzforgalmi körön működő, immár megszámlálhatatlan virtuális pénzkibocsátási híreknek, mert gyorsan szeretnének meggazdagodni, anélkül hogy a legkisebb mértékben értenék az új technológiát és felmérnék a kockázatait. 

Ameddig pedig ilyen „befektetőből” egyre több van, addig a bitcoinbuborék elmúlt hetekben történő kipukkanása a kriptocsalók egyre szélesedő körét sem fogja megállítani, hiszen azt látják, hogy a potenciális áldozatok esetében nincs olyan vörös figyelmeztető jel, amelyet a gyors pénz reményében ne hagynának figyelmen kívül az emberek – figyelmeztet a Washington Post cikke. 

A kriptovalutákkal kapcsolatos bűnözés ma már olyan méreteket öltött, hogy az amerikai szövetségi nyomozó iroda, az FBI létrehozott egy speciálisan kriptovaluta-bűncselekményekre szakosodott csapatot, a virtuáliseszköz-kihasználó egységet. Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) pedig azt jelentette be, hogy közel megduplázza a kriptopiacok befektetőinek védelméért dolgozó alkalmazottainak számát. 

Itt a jó idő, indul a felújítási láz – ezt igazolja az Offerista felmérése is, akik szerint a válaszadók 83 százaléka tervez valamilyen renoválási munkálatot idén. A legtöbben a konyhájukat (52 százalék), a fürdőszobájukat (48 százalék), a hálószobájukat (45 százalék) és a nappalijukat (42 százalék) tervezik átalakítani.

A felújítók arról is beszámoltak, hogy mire költik majd a pénzüket. Ennek alapján

• építési anyagok (76,18 százalék),
• bútorok (46,50 százalék),
• lakásdekoráció (26,82 százalék)
• és lakástextil (24,25 százalék)

kerül a bevásárlólistára.

Soha nem látott összegű, 144,8 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak ügyfeleiknek a bankok 2022 áprilisában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adatok szerint márciushoz képest 9 milliárd forinttal nőtt a családok által felvett hitel összege, éves időtávban ugyanakkor harmadával nőtt a bankok által folyósított összeg.

Infláció ide, orosz–ukrán háború oda, a hitelpiacon minden rendben van – gondolhatnánk. A money.hu szakemberei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az adatokat alaposabban elemezve komoly problémák látszanak. A mostani növekedést ugyanis kizárólag a támogatott lakáshitel-konstrukcióknak köszönheti a lakáshitelpiac.

A bankok 75 milliárd forint értékben folyósítottak valamilyen támogatott kölcsönt idén áprilisban. Egy évvel ezelőtt a támogatott hitelek összege nem érte el a 21 milliárd forintot, részarányuk a 20 százalékot. 

Itthon az elemzők szerint az elmúlt hónapok eseményei ellenére stabilak a növekedési kilátások, az idei évre várható konszenzus 4,9-ről csak 4 százalékra mérséklődött.

A növekedés alapja a fogyasztás lehet – köszönhetően főleg az első negyedévi pénzesőnek. Annak ellenére nem várható visszaesés a fogyasztásban, mert az infláció és a dráguló kamatok ellenére is támaszt nyújt majd a feszes munkaerőpiac és a komoly bérnövekedés. Trippon Mariann szerint ráadásul a kisebb jövedelműeknél lesz nagyobb a bérdinamika, a magasabb jövedelműeknél viszont a meglévő megtakarítások felhasználása támogathatja a fogyasztás fenntartását

Az új – részben a tegnapi jegybanki iránymutatás alapján számított - pályák szerint nyári hónapokban 11 százalékos szint felett tetőzhet az infláció, s az év hátralévő részében 10 százalék felett lehet majd a pénzromlás, ami azt árstopok nélkül akár 15-16 százalékos szintet jelentene. Egy év múlva is még messze a jegybank 3 százalékos célsávja felett, 6,5-7 százalék között lehet az infláció.

Míg az Qxford Economics és a CIB is úgy vélekedik, hogy az EU-ban jövőre a 2 százalékos célérték alatt lehet az infláció, nálunk nem oldódik majd meg a probléma az energiaárak miatt.

Relatív egyszerű eszköz a bankkártya – legyen szó betéti vagy hitelkártyáról. Egy plasztiklap, rajta a régből maradt mágnescsíkkal és a modern csippel. A plasztikunkhoz kapcsolódik hozzá egy bankszámla – még akkor is, ha hitelkártyánk van, igaz, ez esetben csak elszámolási számláról beszélünk –, amelyen a tranzakcióink (vásárlások, pénzfelvételek) értékét tartják nyilván. Összességében egyszerű dolog a kártya, nincs túl nagy mozgástér a csicsázásra, azaz arra, hogy exkluzivitást sugározzon. Persze voltak már próbálkozások forradalmi dizájnra – érdekes kezdeményez volt az áttetsző plasztik, illetve több bank is lehetővé tette, hogy az ügyfél részben vagy teljesen saját arcára szabja a bankkártyát saját kép feltöltésével. 

A fenntarthatóság hívószó

Az utóbbi időben a fenntarthatóság is helyet követel magának a bankkártyapiacon. Tavaly a spanyol CaixaBank kezdte el egy teljesen természetes, növényi forrásból származó, kukoricakeményítőből kivont lebomló anyagot – PLA-t – tartalmazó bankkártyák kibocsátását. Emellett a TSB nevű új-zélandi bank jelentette be lebomló anyagból készült plasztik kibocsátását a Mastercarddal közös projektben. Ebbe az elit körbe került tavaly a Gránit Bank, amely olyan bankkártya bevezetését jelentette be az elmúlt év végén, amely komposztálási körülmények között – tehát nem a zsebben vagy a pénztárcában – hatvan napon belül elkezd lebomlani. A Takarékbank teljesen újrahasznosított anyagból készíti Visa Zöld bankkártyáját, amelynél minden bankkártyás vásárlás után 0,2 százalékot utalnak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület méhek megmentését szolgáló programjaira. Az OTP Bank – amely Junior kártyát igénylő ügyfeleknek már indított újrahasznosított kártyát kínáló pilotprogramot – májusban debütált saját PLA biopolimer kártyájával, amelynek előállítása takarmánynövényből történik, így nem veszi el a kukoricát az emberek élelmiszer-ellátásából, sőt továbbra is fel tudják használni a gyártás során fennmaradó növényi fehérjét az állatok takarmányozására. A kártya gyártása harmadával kevesebb fosszilis energiaforrást igényel, és mintegy hetven százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A növényi „plasztik” lebomlási ideje hat hónap. 

A fenntarthatóság érdekes módon ma az elit körében kulcsszó, így nem meglepő, hogy a Mastercard Word Elite Limited Edition típusú kártyát elsőként az OTP 24 ezer privátbanki ügyfele kapja meg. 

Az elmúlt hónapokban sajnos már nem múlik el nap, hogy ne hallanánk mindenhonnan a Magyarországot és a világ egészét próbára tevő drágulásról. Az infláció nemcsak a fizetéseket, de gyermekeink zsebpénzét is megcsappantja: komolyan drágulnak a fiatalok által kedvelt termékek és szolgáltatások is. A vasárnapi gyereknap jó apropót ad arra, hogy megmutassuk nekik a takarékoskodás felé vezető utat, amely akár állami támogatással is menedzselhető. 

Milliók 18 éves korra

Babakötvénynek hívják az állami szerepvállalással igénybe vehető konstrukciót. A lényege, hogy a megtakarítás mellé az állam 10 százalékot, évente maximum 12 ezer forintot ad extraként. (Az államtól minden újszülött 42 500 forintos életkezdési támogatást kap, amit a kincstárnál vezetett Start-számlán elhelyezve indulhat a jövőbeli megtakarítás.) 

Összességében a kockázatmentes befektetések közül ma a piacon elérhető legjobban fizető, a pénzromlás mértékét semlegesíteni tudó konstrukcióról van szó. A babakötvény ugyanis az előző évi infláció +3 százalékos szinten kamatozik. Ez idén 8,1 százalékot jelent, jövőre – a mostani inflációs adatokat látva – bizonyosan két számjegyű lesz a kamat, ami a kormány által várt 5,2 százalékos inflációhoz képest minimum kétszeres reálkamatot jelent majd. 

A magyar bankok számára számos működésre ható kockázatot nevesített a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentése. Dancsik Bálint főosztályvezető szerint ezek a következők:

• A gazdasági stagnálás és az infláció együttes jelentkezése, a stagfláció veszélye erősödött.
• Gondot jelent a gyorsan emelkedő kamatkörnyezet.
• Részben a fentiekkel függhet össze a későbbiekben a portfólióminőség romlása, az emelkedő törlesztőrészletek növelik a nemteljesítés valószínűségét. 
• Komoly kockázatot jelentenek a szabályozói változások, ezek közül a kamatstop folytatásának kérdését nevesítették a jegybanki szakértők. 

Általában a bankrendszer magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitabilitással tud dolgozni, ám az emelkedő kamatok a kockázatokat is emelik.

• Egyrészt az emelkedő törlesztőrészletek emelik a nemteljesítés valószínűségét.
• A kamatemelések a valós értéken nyilvántartott eszközöket (kiemelkedően az értékpapír-állományt) azonnal átértékelik, ami egyszeri jelentős veszteséget okoz a bankoknak.
• A finanszírozás szerkezet is megváltozik. Ha a betétek lassan árazódnak át, akkor az forráskivonást okozhat, ha a bankok gyorsabban lépnek, akkor viszont a marzsuk csökken. Az MNB kimutatásai szerint a bankok egyelőre vonakodnak komolyabb betéti kamatot fizetni a szűken vett lakossági betétekre, a háztartási lekötött betétállományt a szűken vett lakossági betétek 1,9 százalékos mértékével szemben a nonprofit szervezetek itt nyilvántartott betétjeire fizetett, a vállalati betétekre jobban hasonlító kamatok emelik 3,4 százalékos átlagos szintre. A vállalati lekötött betétek kamata márciusban már elérte az 5 százalékot. 

Elmenekültek a lakossági hitelpiacról a MÁP+-spekulánsok

A lakossági hitelállomány tavalyi 15 százalékos bővüléséhez képest az idei első negyedévben már csak 13 százalékos bővülést mért az MNB. Ennek ugyanakkor az egyik oka az, hogy az ügyfelek döntő része immár kikerült a moratóriumból, és törleszteni kezdte a hitelét. Emellett az MNB szerint a korábban MÁP+-fedezet mellett felvett lombard hiteleket a kamatok emelkedése miatt a felvevők visszafizették. 

Bár az új hitelek kibocsátása tavaly nominális csúcsot döntött, reálértéken a lakossági hitelfelvétel összege messze elmarad a 2008-as csúcsév adataitól. Ráadásul az idei évben a folyósított lakáshiteleken belül már 43 százalékot tett ki a támogatott hitelek aránya. Ez nagyban torzítja a kamatstatisztikákat, hiszen a támogatott kölcsönök fix kamata mellett az ügyfelek a piaci hitelkamatok meredek emelkedését látják. 

Az MNB értékelése szerint a jegybanki kamatemelések hatásai 3-4 hónapos késéssel jelennek meg a  piaci hitelkamatokban.

Idén március végén a hazai befektetési alapok nettó eszközértéke közel 9129 milliárd forintot tett ki. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint decemberhez képest 95 milliárd forintos, 1 százalékos növekedést jelent, míg éves viszonylatban 17,6 százalékkal 1366 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok nettó eszközértéke.

A kép ugyanakkor csalóka. Az idei első negyedév növekedésének teljes egészét a kis gömböcként bővülő, speciális, az alapban kezelt pénzek tulajdonosainak extra névtelenséget biztosító magántőkealapoknak köszönhetjük. Ezek eszközértéke decemberhez képest 346 milliárd forinttal nőtt és meghaladta az 1076 milliárd forintot. Egy évvel ezelőtt, 2021 március végén a magántőkealapok nettó eszközértéke mindössze 224 milliárd forint volt. Akkor a befektetési alapokban kezelt vagyonnak mindössze 2,9 százalékát tették ki ebben a speciális befektetési formában lévő vagyonelemek, a magántőkealapok részaránya idén március végére 11,8 százalékra hízott.

Gyenge negyedév

A magántőkealapok teljesítménye nélkül befektetési alapok nettó eszközértéke az idei első negyedév végén 8052 milliárd forint volt. Ez 250 milliárd forintos csökkenést jelent a december végi 8303 milliárd forinthoz képest és az éves növekedés is mindössze 513 milliárd forint volt, ami 6,8 százalékos növekedést jelent.

A befektetések aktuális értékéből számolt nettó eszközérték alapján az idei első negyedévben nem túl sok pozitív teljesítményt lehetett felmutatni. A legnagyobb értékben a kiegyensúlyozott vegyes alapok tudták növelni az év első három hónapjában az eszközértéküket, a növekedés 57 milliárd forint volt. Emellett érdemi növekedést az ingatlanalapok tudtak felmutatni az év első három hónapjában. A közvetlenül ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 40,5 a közvetett ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 21,3 milliárd forinttal tudott növekedni az idei év első három hónapjában.

Több szempontból is új időszak indult el a lakáshitelezésben az elmúlt hónapokban. Persze nem egy adott pillanatról van szó, hanem több, párhuzamosan kialakuló, de egymásra hatással lévő folyamatról. Az infláció miatt megkezdődtek a jegybanki kamatemelések a múlt év közepén, ezek pedig – lassan és nem teljes mértékben, de – beépülnek a lakáshitelkamatokba. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatása bizonytalanabb gazdasági környezetet hoztak.

Ráadásul az elmúlt hetekben lényegében kifutott a magyar lakáshitel-történelem egyik legjobb konstrukciója, a zöld lakáshitel, amelyet energiatakarékos új lakásokra lehetett igényelni szuperkedvezményes kamat mellett.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jegybank újraindítja-e a programot, az MNB jelezte nyitottságát, ám azt jelezte, hogy csak egy szélesebb gazdaságpolitikai koncepció keretében látja megvalósíthatónak a folytatást, amelyben a kormány és a bankok részt vállalnak.

További fontos kérdés lesz, hogy a most megalakuló új kormány és a különböző minisztériumok milyen lakáspolitikai, lakáshitelezési lépéseket tesznek, milyen programokat indítanak a meglévők mellett. A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a családtámogatási program elemeit az új kabinet fenn akarja tartani, lehetőség szerint szélesíteni fogja.

Mindezek a korábbi, elsősorban a pandémia előttihez képest új korszakot vetítenek előre.

Az emelkedő kamatok miatt a hazai kereskedelmi bankok már érzik a lakáshitelek iránti kereslet megtorpanását. Mivel érdekük az, hogy az ügyfelek továbbra is igényeljenek kölcsönt, ezért – azon túl, hogy továbbra is csak a jegybanki kamatemelések egy részét hárítják át a hitelfelvevőkre – új és új módon próbálnak partnereik kedvére tenni. 

Vállalati mintát követ az OTP

A lakásvásárlás beruházás. Talán ezt felismerve importálta a vállalati beruházási hiteleknél bevett gyakorlatot az OTP Bank, amely a money.hu információja szerint május 15-től mind a piaci, mind a fogyasztóbarát, sőt még a kamattámogatásos lakáshitelek esetében lehetővé teszi a türelmi idős törlesztést. Ebben az esetben a kölcsön felvételét követő egy évben az ügyfeleknek csak hiteleik kamatát kell megfizetniük, a tőketörlesztés csak a 13. hónaptól indul.

Mindez egy 20 milliós, 20 évre felvett kölcsön esetében az első évben mintegy 350-360 ezer forint megspórolását jelenti az adósok számára, akik ezt az összeget így az új lakáshoz kapcsolódó egyéb költségek fedezetére költhetik. Miután az előttünk álló hónapokban 10 százalék körüli inflációval és – remélhetőleg – a pénzromlást némileg ellensúlyozó béremeléssel számolhatnak a családok, a konstrukciót igénybe véve tőketartozásunk jelenértéke jelentősebb mértékben csökken majd, mint a meg nem fizetett tőkerész és az arra esedékes kamat. Így nyerhetnek az ügyön.  

Miközben a nagyobb pénzintézeteknél továbbra is csak nagyítóval lehet találni érdemi betéti kamatokat a megtakarításokra, szemmel láthatóan elindult a verseny a kisebb pénzintézetek között. A money.hu körképe szerint az újonnan a bankokba érkező pénzek esetében már öt százalékot meghaladó éves kamatot is kaphatunk, és ehhez csak három hónapos lekötést kell vállalnunk. A money.hu tapasztalatai szerint a betétlekötési versenyben jelenleg a Gránit és a MagNet Bank számít a legaktívabb szereplőnek.

A pénzintézetek döntő része ugyanakkor jelentős látraszólóbetét-állománnyal bír, épp ezért egyelőre nem nyitnak a döntően éven belüli lekötéseket kereső, a pénzüket a bankok között rendszeresen költöztető kamatvadász megtakarítók felé. Ugyanakkor egyértelműen látszik egy másik trend – és itt már a nagyobb bankok is versenybe szállnak –, hogy az éves és éven túli lekötések esetében már hajlandók a nagyobb bankok is látható kamatot adni az ügyfeleknek. Igaz, ehhez egyéb módon is igyekeznek magukhoz kötni az ügyfeleket – az OTP-nél a magasabb kamat feltétele például rendszeres jövedelemutalás érkezése a számlára. 

Újra van bank, amelynél – vélhetően csak átmeneti jelleggel, de – befogadnak zöldhiteligénylést – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. Korábban néhány napig az OTP és az Erste nyitotta meg a lehetőséget, most pedig a portál szakértői arra bukkantak, hogy a Raiffeisen Bank május 9-től újra befogad igényeket. A kölcsön csak már használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlására igényelhető, és ehhez végleges és aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezni. Ugyancsak elvárás, hogy az adósnak – az adóstárs jövedelme nélkül – önmagában legalább négyszázezer forintos havi jövedelme legyen.

A Raiffeisen lépése annak köszönhető, hogy a jelek szerint a banknál már csőben lévő szerződések nem merítették ki azt a keretet, amellyel a bank rendelkezett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kétszázmilliárd forintos keret első 120 milliárd forintját a jelentkezések sorrendjében osztotta szét, ezt követően a fennmaradó nyolcvanmilliárdot, illetve a limitemelést követő újabb százmilliárdot pedig az első időszak banki aktivitása kapcsán osztotta szét a pénzintézetek között.

Soha eddig még nem kellett ennyire bíznia a lakásvásárlást hitelből tervezőknek a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), mint a következő hetekben-hónapokban. Ha ugyanis bejön az MNB számítása, akkor csillapodhat a lakáshitelkamatok elmúlt időszakban látott drasztikus emelkedése – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői. Ez pedig azok számára, akik csak később jutnak el álmaik lakásának megvásárlásához, azzal járhat, hogy nem kell drasztikusan magasabb törlesztőrészletet vállalniuk (ha tudnak) a vásárlás finanszírozásához.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Világgazdaság május 12-i konferenciáján arról beszélt:

ezután fokozatos megközelítésre lehet majd számítani.