Index Vakbarát Hírportál

Soha ennyi lakáshitelt nem vett fel a magyar

Első ránézésre szép rekordot ünnepel a lakáshitelpiac: még soha nem volt közel 145 milliárd forint az adott havi folyósítás összege. Ugyanakkor a bővülés kizárólag a támogatott hiteleknek, azon belül is a zöldhiteleknek volt köszönhető. A piaci lakáshiteleket alaposan visszafogta a kamatemelkedés: egy 20 millió forintos, átlagos kamatszinten felvevő ügyfél 18 százalékkal magasabb törlesztőrészletet kénytelen fizetni, mint az, aki egy éve vette fel a kölcsönt, és ma élvezi az alacsony kamatszint áldásait. A magas kamat a keresletet is visszafogja – nem véletlen, hogy a bankok júniustól kamatakciókat hirdetnek.

Soha nem látott összegű, 144,8 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak ügyfeleiknek a bankok 2022 áprilisában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adatok szerint márciushoz képest 9 milliárd forinttal nőtt a családok által felvett hitel összege, éves időtávban ugyanakkor harmadával nőtt a bankok által folyósított összeg.

Infláció ide, orosz–ukrán háború oda, a hitelpiacon minden rendben van – gondolhatnánk. A money.hu szakemberei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az adatokat alaposabban elemezve komoly problémák látszanak. A mostani növekedést ugyanis kizárólag a támogatott lakáshitel-konstrukcióknak köszönheti a lakáshitelpiac.

A közel 145 milliárd forintnyi folyósításnak Az 52 százaléka ugyanis valamilyen támogatott konstrukcióhoz, ezen belül kiemelten az Időközben már meg is szüntetett zöldhitelhez kötődik.

A bankok 75 milliárd forint értékben folyósítottak valamilyen támogatott kölcsönt idén áprilisban. Egy évvel ezelőtt a támogatott hitelek összege nem érte el a 21 milliárd forintot, részarányuk a 20 százalékot.

A forint magához térhet, de az infláció megfékezhetetlen

Magyarország piaci politikai megítélésének hatása miatt került lejtőre a forint, hiszen az elmúlt hetek-napok lépései – kiigazítás, kamatemelés, stabil növekedés – mind-mind ellenkező irányba hatnak. Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint legkésőbb őszre mindenképp megállapodásnak kell születnie az EU-val, ekkor a most 400 forintot ostromló forint árfolyam 365-385 forint közé erősödhet. Ugyanakkor az infláció tekintetében az év végéig 10 százalék körüli szintekkel kell megbarátkozni.

Itthon az elemzők szerint az elmúlt hónapok eseményei ellenére stabilak a növekedési kilátások, az idei évre várható konszenzus 4,9-ről csak 4 százalékra mérséklődött.

A növekedés alapja a fogyasztás lehet – köszönhetően főleg az első negyedévi pénzesőnek. Annak ellenére nem várható visszaesés a fogyasztásban, mert az infláció és a dráguló kamatok ellenére is támaszt nyújt majd a feszes munkaerőpiac és a komoly bérnövekedés. Trippon Mariann szerint ráadásul a kisebb jövedelműeknél lesz nagyobb a bérdinamika, a magasabb jövedelműeknél viszont a meglévő megtakarítások felhasználása támogathatja a fogyasztás fenntartását

Az új – részben a tegnapi jegybanki iránymutatás alapján számított - pályák szerint nyári hónapokban 11 százalékos szint felett tetőzhet az infláció, s az év hátralévő részében 10 százalék felett lehet majd a pénzromlás, ami azt árstopok nélkül akár 15-16 százalékos szintet jelentene. Egy év múlva is még messze a jegybank 3 százalékos célsávja felett, 6,5-7 százalék között lehet az infláció.

Míg az Qxford Economics és a CIB is úgy vélekedik, hogy az EU-ban jövőre a 2 százalékos célérték alatt lehet az infláció, nálunk nem oldódik majd meg a probléma az energiaárak miatt.

Az ATM-nél csődöt mond, cserében egy autó árát kell odaadni érte – mi folyik a szuperbankkártyák világában?

Vannak a mindennapos bankkártyák, és egy rakás más termékhez hasonlóan vannak az exkluzív társaik. Akadnak olyan exkluzív bankkártyák, amelyekhez bárki hozzájuthat, ha vállalja a borsos éves díjat, és a bank rábólint az igénylésre. Van azonban az a liga, ahol már csak meghívásos alapon juthat valaki spéci kártyához. Lehet azonban ékszerként is tekinteni a bankkártyára, az egyik cég ugyanis 18–50 ezer dollárért – potom 6,6–18,4 millió forintért – drágakövekkel is feldíszíti a plasztikot, utóbbi azonban az ATM-nél csődöt mond.

Relatív egyszerű eszköz a bankkártya – legyen szó betéti vagy hitelkártyáról. Egy plasztiklap, rajta a régből maradt mágnescsíkkal és a modern csippel. A plasztikunkhoz kapcsolódik hozzá egy bankszámla – még akkor is, ha hitelkártyánk van, igaz, ez esetben csak elszámolási számláról beszélünk –, amelyen a tranzakcióink (vásárlások, pénzfelvételek) értékét tartják nyilván. Összességében egyszerű dolog a kártya, nincs túl nagy mozgástér a csicsázásra, azaz arra, hogy exkluzivitást sugározzon. Persze voltak már próbálkozások forradalmi dizájnra – érdekes kezdeményez volt az áttetsző plasztik, illetve több bank is lehetővé tette, hogy az ügyfél részben vagy teljesen saját arcára szabja a bankkártyát saját kép feltöltésével.

A fenntarthatóság hívószó

Az utóbbi időben a fenntarthatóság is helyet követel magának a bankkártyapiacon. Tavaly a spanyol CaixaBank kezdte el egy teljesen természetes, növényi forrásból származó, kukoricakeményítőből kivont lebomló anyagot – PLA-t – tartalmazó bankkártyák kibocsátását. Emellett a TSB nevű új-zélandi bank jelentette be lebomló anyagból készült plasztik kibocsátását a Mastercarddal közös projektben. Ebbe az elit körbe került tavaly a Gránit Bank, amely olyan bankkártya bevezetését jelentette be az elmúlt év végén, amely komposztálási körülmények között – tehát nem a zsebben vagy a pénztárcában – hatvan napon belül elkezd lebomlani. A Takarékbank teljesen újrahasznosított anyagból készíti Visa Zöld bankkártyáját, amelynél minden bankkártyás vásárlás után 0,2 százalékot utalnak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület méhek megmentését szolgáló programjaira. Az OTP Bank – amely Junior kártyát igénylő ügyfeleknek már indított újrahasznosított kártyát kínáló pilotprogramot – májusban debütált saját PLA biopolimer kártyájával, amelynek előállítása takarmánynövényből történik, így nem veszi el a kukoricát az emberek élelmiszer-ellátásából, sőt továbbra is fel tudják használni a gyártás során fennmaradó növényi fehérjét az állatok takarmányozására. A kártya gyártása harmadával kevesebb fosszilis energiaforrást igényel, és mintegy hetven százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A növényi „plasztik” lebomlási ideje hat hónap.

A fenntarthatóság érdekes módon ma az elit körében kulcsszó, így nem meglepő, hogy a Mastercard Word Elite Limited Edition típusú kártyát elsőként az OTP 24 ezer privátbanki ügyfele kapja meg.

Hogyan lehet milliomos a gyerek, mire felnőtt lesz?

A fenti kérdésre a rövid válasz: ha takarékoskodik – de ebben leginkább mi segíthetjük. A money.hu gyereknap apropóján bemutatja, hogyan tud infláció feletti hozamot biztosítani nekünk felcseperedő gyermekünk.

Az elmúlt hónapokban sajnos már nem múlik el nap, hogy ne hallanánk mindenhonnan a Magyarországot és a világ egészét próbára tevő drágulásról. Az infláció nemcsak a fizetéseket, de gyermekeink zsebpénzét is megcsappantja: komolyan drágulnak a fiatalok által kedvelt termékek és szolgáltatások is. A vasárnapi gyereknap jó apropót ad arra, hogy megmutassuk nekik a takarékoskodás felé vezető utat, amely akár állami támogatással is menedzselhető.

Milliók 18 éves korra

Babakötvénynek hívják az állami szerepvállalással igénybe vehető konstrukciót. A lényege, hogy a megtakarítás mellé az állam 10 százalékot, évente maximum 12 ezer forintot ad extraként. (Az államtól minden újszülött 42 500 forintos életkezdési támogatást kap, amit a kincstárnál vezetett Start-számlán elhelyezve indulhat a jövőbeli megtakarítás.)

Összességében a kockázatmentes befektetések közül ma a piacon elérhető legjobban fizető, a pénzromlás mértékét semlegesíteni tudó konstrukcióról van szó. A babakötvény ugyanis az előző évi infláció +3 százalékos szinten kamatozik. Ez idén 8,1 százalékot jelent, jövőre – a mostani inflációs adatokat látva – bizonyosan két számjegyű lesz a kamat, ami a kormány által várt 5,2 százalékos inflációhoz képest minimum kétszeres reálkamatot jelent majd.

Hitelt akar és nem bankot váltani? Van megoldás

Alaposan átalakult a személyihitel-piac: bár sok bank még mindig számlanyitást követel meg tőlünk, egyre több helyen anélkül is kisebb törlesztőrészlet mellett kapunk kölcsönt, hogy a jobb kamatért bankot kellene váltanunk. Az elmúlt időszakban számottevően egyszerűsödött a személyi hitelek felvétele.

Ma már a legtöbb esetben nem is kell bemennünk a bankhoz, nem kell semmiféle extra igazolást beszereznünk, és ami további kedvező változás: az igényelt hitelösszeg pár órán belül a számlánkon lehet.

„Feltételes” kamatok

A legmegfelelőbb ajánlat kiválasztásakor a személyi kölcsön felvételében gondolkodók ugyanakkor azzal szembesülhetnek, hogy a pénzintézetek jelentős része az ajánlatban feltüntetett kedvező kamatot feltételekhez köti. A legtöbb esetben az elvárás az, hogy az ügyfél a kölcsönt nyújtó banknál számlát nyisson, és arra minden hónapban előre meghatározott összeg érkezzen.

Nem kell bankot váltani

Szerencsére már a kötelező számlanyitás nélkül kínált személyi kölcsönök piacán is komoly verseny van. Egyrészt a feltételekben, másrészt a hitelnyújtás gyorsaságában is versenyeznek a hitelintézetek.

A money.hu adatai szerint a jövedelemutalás nélküli személyikölcsön-piacon a fenti példában már szereplő 5 millió forintos, 7 éves futamidőre felvett hitelt a legkedvezőbb kondíciókkal ma a Raiffeisen Banknál tudunk felvenni. A kölcsön kamata 10,45 százalék (a teljeshiteldíj-mutató – THM 11,33 százalék), a kölcsönt igénylő ügyfélnek havi 80 473 forintot kell visszafizetnie. Fontos szempont, hogy a Raiffeisen a kedvezményes kölcsön igénylőjétől mindössze havi 250 ezer forintos nettó jövedelem igazolását várja el – manapság már a legtöbb pénzintézet topajánlatához 350-400 ezer forintos nettó jövedelmet kell felmutatnunk. A már említett 250 ezer forintos jövedelemsávban az ajánlati listán a kamat 10,45 és 18 százalék között mozog, a havi törlesztőrészlet esetében 80 473 és 105 089 forint között szórnak az ajánlatok. A fentiek miatt fontos tehát, hogy a banki ajánlatokat minden esetben hasonlítsuk össze, hiszen ezzel – ahogy látjuk – már havi szinten is tízezreket spórolhatunk.

Célzott kamatstop folytatást javasol a jegybank

A kamatok és az ingatlanárak emelkedése miatt az elmúlt év végén a lakáshitelt felvevők ötöde már kifeszített jövedelmi helyzetben, a bérének legalább 40 százalékát törlesztésre fordítva tudott csak lakást vásárolni. Egyelőre a lakáshiteleket ugyanakkor rendben törlesztik az ügyfelek – derült ki a jegybank stabilitási jelentéséből. Az is kiderült, csak célzottan, rászorultsági alapon folytatná a kamatstopot a Magyar Nemzeti Bank.

A magyar bankok számára számos működésre ható kockázatot nevesített a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi stabilitási jelentése. Dancsik Bálint főosztályvezető szerint ezek a következők:

A gazdasági stagnálás és az infláció együttes jelentkezése, a stagfláció veszélye erősödött.
Gondot jelent a gyorsan emelkedő kamatkörnyezet.
Részben a fentiekkel függhet össze a későbbiekben a portfólióminőség romlása, az emelkedő törlesztőrészletek növelik a nemteljesítés valószínűségét.
Komoly kockázatot jelentenek a szabályozói változások, ezek közül a kamatstop folytatásának kérdését nevesítették a jegybanki szakértők.

Általában a bankrendszer magasabb kamatkörnyezetben magasabb profitabilitással tud dolgozni, ám az emelkedő kamatok a kockázatokat is emelik.

Egyrészt az emelkedő törlesztőrészletek emelik a nemteljesítés valószínűségét.
A kamatemelések a valós értéken nyilvántartott eszközöket (kiemelkedően az értékpapír-állományt) azonnal átértékelik, ami egyszeri jelentős veszteséget okoz a bankoknak.
A finanszírozás szerkezet is megváltozik. Ha a betétek lassan árazódnak át, akkor az forráskivonást okozhat, ha a bankok gyorsabban lépnek, akkor viszont a marzsuk csökken. Az MNB kimutatásai szerint a bankok egyelőre vonakodnak komolyabb betéti kamatot fizetni a szűken vett lakossági betétekre, a háztartási lekötött betétállományt a szűken vett lakossági betétek 1,9 százalékos mértékével szemben a nonprofit szervezetek itt nyilvántartott betétjeire fizetett, a vállalati betétekre jobban hasonlító kamatok emelik 3,4 százalékos átlagos szintre. A vállalati lekötött betétek kamata márciusban már elérte az 5 százalékot.

Elmenekültek a lakossági hitelpiacról a MÁP+-spekulánsok

A lakossági hitelállomány tavalyi 15 százalékos bővüléséhez képest az idei első negyedévben már csak 13 százalékos bővülést mért az MNB. Ennek ugyanakkor az egyik oka az, hogy az ügyfelek döntő része immár kikerült a moratóriumból, és törleszteni kezdte a hitelét. Emellett az MNB szerint a korábban MÁP+-fedezet mellett felvett lombard hiteleket a kamatok emelkedése miatt a felvevők visszafizették.

Bár az új hitelek kibocsátása tavaly nominális csúcsot döntött, reálértéken a lakossági hitelfelvétel összege messze elmarad a 2008-as csúcsév adataitól. Ráadásul az idei évben a folyósított lakáshiteleken belül már 43 százalékot tett ki a támogatott hitelek aránya. Ez nagyban torzítja a kamatstatisztikákat, hiszen a támogatott kölcsönök fix kamata mellett az ügyfelek a piaci hitelkamatok meredek emelkedését látják.

Az MNB értékelése szerint a jegybanki kamatemelések hatásai 3-4 hónapos késéssel jelennek meg a piaci hitelkamatokban.

Nem túl szép az évkezdet a befektetésialap-piacon

A semmiből előretörő magántőkealapok nélkül elég szomorú képet fest a jegybank statisztikája a hazai befektetési alapok teljesítményéről. A piacon egyelőre tart az ingatlanalapok hegemóniája.

Idén március végén a hazai befektetési alapok nettó eszközértéke közel 9129 milliárd forintot tett ki. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint decemberhez képest 95 milliárd forintos, 1 százalékos növekedést jelent, míg éves viszonylatban 17,6 százalékkal 1366 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok nettó eszközértéke.

A kép ugyanakkor csalóka. Az idei első negyedév növekedésének teljes egészét a kis gömböcként bővülő, speciális, az alapban kezelt pénzek tulajdonosainak extra névtelenséget biztosító magántőkealapoknak köszönhetjük. Ezek eszközértéke decemberhez képest 346 milliárd forinttal nőtt és meghaladta az 1076 milliárd forintot. Egy évvel ezelőtt, 2021 március végén a magántőkealapok nettó eszközértéke mindössze 224 milliárd forint volt. Akkor a befektetési alapokban kezelt vagyonnak mindössze 2,9 százalékát tették ki ebben a speciális befektetési formában lévő vagyonelemek, a magántőkealapok részaránya idén március végére 11,8 százalékra hízott.

Gyenge negyedév

A magántőkealapok teljesítménye nélkül befektetési alapok nettó eszközértéke az idei első negyedév végén 8052 milliárd forint volt. Ez 250 milliárd forintos csökkenést jelent a december végi 8303 milliárd forinthoz képest és az éves növekedés is mindössze 513 milliárd forint volt, ami 6,8 százalékos növekedést jelent.

A befektetések aktuális értékéből számolt nettó eszközérték alapján az idei első negyedévben nem túl sok pozitív teljesítményt lehetett felmutatni. A legnagyobb értékben a kiegyensúlyozott vegyes alapok tudták növelni az év első három hónapjában az eszközértéküket, a növekedés 57 milliárd forint volt. Emellett érdemi növekedést az ingatlanalapok tudtak felmutatni az év első három hónapjában. A közvetlenül ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 40,5 a közvetett ingatlanokba fektető alapok eszközértéke 21,3 milliárd forinttal tudott növekedni az idei év első három hónapjában.

Szép éveken van túl a lakáshitelezés

Alaposan átalakult és sokak szerint korszakhatárhoz érkezett a lakáshitelpiac Magyarországon. A hitelállomány immár a kölcsönfelvételek miatt döntött történelmi rekordot, ám a piaci körülmények változása következtében a következő hónapok inkább a támogatott kölcsönökről fognak szólni.

Több szempontból is új időszak indult el a lakáshitelezésben az elmúlt hónapokban. Persze nem egy adott pillanatról van szó, hanem több, párhuzamosan kialakuló, de egymásra hatással lévő folyamatról. Az infláció miatt megkezdődtek a jegybanki kamatemelések a múlt év közepén, ezek pedig – lassan és nem teljes mértékben, de – beépülnek a lakáshitelkamatokba. A koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatása bizonytalanabb gazdasági környezetet hoztak.

Ráadásul az elmúlt hetekben lényegében kifutott a magyar lakáshitel-történelem egyik legjobb konstrukciója, a zöld lakáshitel, amelyet energiatakarékos új lakásokra lehetett igényelni szuperkedvezményes kamat mellett.

Márciusban az új lakásokra felvett kölcsönök 90 százaléka zöldhitel volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jegybank újraindítja-e a programot, az MNB jelezte nyitottságát, ám azt jelezte, hogy csak egy szélesebb gazdaságpolitikai koncepció keretében látja megvalósíthatónak a folytatást, amelyben a kormány és a bankok részt vállalnak.

További fontos kérdés lesz, hogy a most megalakuló új kormány és a különböző minisztériumok milyen lakáspolitikai, lakáshitelezési lépéseket tesznek, milyen programokat indítanak a meglévők mellett. A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a családtámogatási program elemeit az új kabinet fenn akarja tartani, lehetőség szerint szélesíteni fogja.

Mindezek a korábbi, elsősorban a pandémia előttihez képest új korszakot vetítenek előre.

Fifikás csavarral lehet kedvezőbb a törlesztés a lakáshiteleseknek

A következő hónapokban számos újszerű banki akció segítheti a lakáshitelt felvenni akaró ügyfeleket abban, hogy az emelkedő kamatok ellenére is megtalálják az optimális finanszírozási lehetőséget. A money.hu szerint ilyen lehet az eddig leginkább a vállalati beruházási hiteleknél ismert türelmi idős konstrukció. Egyre fontosabb lesz tehát áttekinteni az ajánlatokat.

Az emelkedő kamatok miatt a hazai kereskedelmi bankok már érzik a lakáshitelek iránti kereslet megtorpanását. Mivel érdekük az, hogy az ügyfelek továbbra is igényeljenek kölcsönt, ezért – azon túl, hogy továbbra is csak a jegybanki kamatemelések egy részét hárítják át a hitelfelvevőkre – új és új módon próbálnak partnereik kedvére tenni.

Vállalati mintát követ az OTP

A lakásvásárlás beruházás. Talán ezt felismerve importálta a vállalati beruházási hiteleknél bevett gyakorlatot az OTP Bank, amely a money.hu információja szerint május 15-től mind a piaci, mind a fogyasztóbarát, sőt még a kamattámogatásos lakáshitelek esetében lehetővé teszi a türelmi idős törlesztést. Ebben az esetben a kölcsön felvételét követő egy évben az ügyfeleknek csak hiteleik kamatát kell megfizetniük, a tőketörlesztés csak a 13. hónaptól indul.

Mindez egy 20 milliós, 20 évre felvett kölcsön esetében az első évben mintegy 350-360 ezer forint megspórolását jelenti az adósok számára, akik ezt az összeget így az új lakáshoz kapcsolódó egyéb költségek fedezetére költhetik. Miután az előttünk álló hónapokban 10 százalék körüli inflációval és – remélhetőleg – a pénzromlást némileg ellensúlyozó béremeléssel számolhatnak a családok, a konstrukciót igénybe véve tőketartozásunk jelenértéke jelentősebb mértékben csökken majd, mint a meg nem fizetett tőkerész és az arra esedékes kamat. Így nyerhetnek az ügyön.

Szép lassan elindul a verseny a betéti kamatok piacán

Bár a bankok döntő része jelentős látra szóló és folyószámlabetéten ül, a kisebb bankoknál már megjelentek a kamatvadászoknak szóló betétikamat-ajánlatok, és újra terjednek a sávos vagy mixelt termékek is. Érdekes módon még a devizabetéteknél is érdemes körülnézni.

Miközben a nagyobb pénzintézeteknél továbbra is csak nagyítóval lehet találni érdemi betéti kamatokat a megtakarításokra, szemmel láthatóan elindult a verseny a kisebb pénzintézetek között. A money.hu körképe szerint az újonnan a bankokba érkező pénzek esetében már öt százalékot meghaladó éves kamatot is kaphatunk, és ehhez csak három hónapos lekötést kell vállalnunk. A money.hu tapasztalatai szerint a betétlekötési versenyben jelenleg a Gránit és a MagNet Bank számít a legaktívabb szereplőnek.

A pénzintézetek döntő része ugyanakkor jelentős látraszólóbetét-állománnyal bír, épp ezért egyelőre nem nyitnak a döntően éven belüli lekötéseket kereső, a pénzüket a bankok között rendszeresen költöztető kamatvadász megtakarítók felé. Ugyanakkor egyértelműen látszik egy másik trend – és itt már a nagyobb bankok is versenybe szállnak –, hogy az éves és éven túli lekötések esetében már hajlandók a nagyobb bankok is látható kamatot adni az ügyfeleknek. Igaz, ehhez egyéb módon is igyekeznek magukhoz kötni az ügyfeleket – az OTP-nél a magasabb kamat feltétele például rendszeres jövedelemutalás érkezése a számlára.

A szemfülesek még lecsaphatnak a zöldhitelre

A Raiffeisen Bank átmenetileg ismét befogad zöldhitelkérelmeket, ám a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett – bukkant rá a Money.hu. Tömegeknek nem érdemes célba venni a bankot, a keret vélhetően néhány szerződésre elég. Az MNB szeretné folytatni a programot, ám bizonyosan más feltételek mellett, és jó eséllyel az első időszak kedvező kamatainak is búcsút kell mondanunk.

Újra van bank, amelynél – vélhetően csak átmeneti jelleggel, de – befogadnak zöldhiteligénylést – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. Korábban néhány napig az OTP és az Erste nyitotta meg a lehetőséget, most pedig a portál szakértői arra bukkantak, hogy a Raiffeisen Bank május 9-től újra befogad igényeket. A kölcsön csak már használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlására igényelhető, és ehhez végleges és aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezni. Ugyancsak elvárás, hogy az adósnak – az adóstárs jövedelme nélkül – önmagában legalább négyszázezer forintos havi jövedelme legyen.

A Raiffeisen lépése annak köszönhető, hogy a jelek szerint a banknál már csőben lévő szerződések nem merítették ki azt a keretet, amellyel a bank rendelkezett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kétszázmilliárd forintos keret első 120 milliárd forintját a jelentkezések sorrendjében osztotta szét, ezt követően a fennmaradó nyolcvanmilliárdot, illetve a limitemelést követő újabb százmilliárdot pedig az első időszak banki aktivitása kapcsán osztotta szét a pénzintézetek között.

Lehet, hogy fellélegezhetnek a lakáshitelesek

Az MNB leáll az agresszív kamatemeléssel az infláció elleni harcban – jelentette be a jegybank alelnöke. Ez reményt adhat a lakásvásárlásban gondolkodóknak – a bankok ügyfelekért folytatott versenye miatt moderáltabban emelkedhetnek a következő időszakban a lakáshitelkamatok.

Soha eddig még nem kellett ennyire bíznia a lakásvásárlást hitelből tervezőknek a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), mint a következő hetekben-hónapokban. Ha ugyanis bejön az MNB számítása, akkor csillapodhat a lakáshitelkamatok elmúlt időszakban látott drasztikus emelkedése – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői. Ez pedig azok számára, akik csak később jutnak el álmaik lakásának megvásárlásához, azzal járhat, hogy nem kell drasztikusan magasabb törlesztőrészletet vállalniuk (ha tudnak) a vásárlás finanszírozásához.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Világgazdaság május 12-i konferenciáján arról beszélt:

AZ MNB AZ INFLÁCIÓ FOLYAMATOS EMELKEDÉSE MIATT NEM MONDHAT LE A KAMATEMELÉS FOLYTATÁSÁRÓL, ÁM AZ AGRESSZÍV KAMATEMELÉSEK IDŐSZAKA VÉGET ÉRT,

ezután fokozatos megközelítésre lehet majd számítani.

Ha ön adja meg az adatait, nincs esélye visszakapni a kártyáról lelopott összeget

Jóval kevesebb csalást hajtanak végre a digitális térben, ám az egyes visszaélésekben érintett összeg folyamatosan növekszik. Ennél is nagyobb gond, hogy a visszaélési technikák az ügyfelek gondatlanságára építenek, így viszont a csalások árát az adataikat önként megadó ügyfeleknek kell állniuk.

A digitális csalási kísérletek száma negyedével csökkent éves összevetésben 2022. I. negyedévében a TransUnion csaláselemzési jelentése szerint. A társaság – amely több mint negyvenezer webhely és alkalmazás több milliárd tranzakciójának adatait elemzi – arra jutott, hogy a pandémia elcsitulásával az online értékesítésben is új szelek fújnak: a gyors digitális átállás, majd az ezt követő visszaélésekből származó bevételkiesés miatt egyre több vállalkozás hajt végre csalásmegelőzési intézkedéseket.

Nemcsak a megvalósult visszaélések, de a feltételezett online csalási kísérletek száma is visszaesést mutat – itt 22,6 százalék a társaság becslése. A csalásgyanús arány éves összevetésben leginkább a korábban elsődleges célpontnak számító iparágakban esett vissza, mint a pénzügyi szolgáltatások (–63,6 százalék), a távközlés (–20,4 százalék) és a kiskereskedelem (–7,6 százalék). Eközben a csalók jelentősen növelték aktivitásukat olyan ágazatokban, mint a logisztika (+42,7 százalék), a szerencsejáték (+50,1 százalék) és a biztosítás (+134,5 százalék) – mondta Shai Cohen, a TransUnion globális csalási megoldásokért felelős alelnöke.

A lakáshitel és az infláció furcsa viszonya

Immár egy éve az aktuális inflációs mérték alatti kamatszint mellett tudnak lakáshitelt felvenni az ügyfelek a bankoktól – a money.hu szakértői szerint ilyen helyzet még nem fordult elő az újkori banktörténetben. Azt, hogy a bankok között komoly verseny folyik az ügyfelekért, mindennél jobban mutatja, hogy amikor legutoljára a mostani kamatok mellett hitelezték az ügyfeleket, a pénzromlás mértéke elhanyagolható volt.

Az áprilisi 9,5 százalékos inflációnak köszönhetően immár egy éve tartósan a pénzromlás szintje alatti kamat mellett tudnak piaci lakáshitelt felvenni az ügyfelek a bankokból – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

A 2000-es évek elején a forint lakáshitelkamatok rendre 10 százalékkal magasabbak voltak, mint az inflációs mérték – a money.hu értékelése szerint egyebek mellett ez ágyazott meg a devizahitelezés felfutásának hazánkban. Az ezredforduló óta az elmúlt év áprilisáig mindössze két hónapban – 2020 januárjában és februárjában – volt példa arra, hogy a lakáshitelkamatok az inflációs szint alá csúsztak. Akkor ezt a 2012 decemberét követően ismét 4 százalék fölé emelkedő pénzromlás mellett a bankok között kibontakozó komoly árazási verseny okozta. Arra azonban eddig nem volt példa a hazai banktörténetben, hogy a lakáshitelkamatok tartósan az inflációs szint alatt maradjanak.

Kilenc éve nem fizettek ekkora kamatot a bankok a betétekre

Egyetlen hónap alatt negyven százalékkal nőtt a lekötött lakossági betétek összege a bankokban. A Money.hu szakértői szerint nemcsak a lekötött betétek összege, de a betétekre fizetett kamat is kilemcéves csúcsra jutott márciusban.

Miközben a lakáscélú hitelek átlagos kamata 2019 júniusát követően tért vissza idén márciusban a 4,51 százalékos szinthez, a lakossági lekötött betétek statisztikáit szemlélve kilenc évet, 2013 júliusáig kell visszamenni ahhoz, hogy az év harmadik hónapjában kimutatott 3,33 százalékos átlagos kamatnál magasabb összeget találjunk. Csak márciusban 122 bázisponttal növekedett a betétekre kínált átlagos kamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint – hívják fel rá a figyelmet a Money.hu szakértői. Ezzel szemben a piaci lakáshitelek esetében mindössze 24 bázispontos volt a március havi átlagkamat-emelkedés mértéke. Idén márciusban három százalékkal magasabb kamatot fizettek a bankok a lekötött betétek után, mint egy éve.

A betéti kamatok komoly márciusi emelkedésének köszönhetően az emelkedő infláció ellenére féléves mélypontra esett a betéti kamatszint mindenkori pénzromláshoz számolt különbsége. Márciusban éven belüli betétlekötés esetén 5,1 százalékkal kisebb kamatot kaptunk, mint a hónapra kimutatott 8,5 százalékos inflációs mérték.

Sietni kell a hitelfelvétellel, itt vannak a 10 százalék feletti kamatok

Megérkeztek a 10 százalék feletti lakáshitelkamatok májusra a magyar piacra – derül ki a money.hu Kamattükréből. A top adósoknak kínált konstrukciók esetében a hónap elején módosító bankok körében már több mint 1 százalékponttal magasabb kamatokat hirdettek a bankok, mint amekkora kamatszintet a jegybank statisztikái márciusra átlagkamatnak hirdettek. A kamatemelkedés a piaci hitelek iránti kereslet további visszaesését vetíti előre.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az idei év márciusában a bankok által folyósított piaci lakáshitelek átlagkamata 5,26 százalékos volt. Azt, hogy mekkora kamatemelkedés történt az elmúlt hetekben, mindennél jobban mutatja, hogy a money.hu Kamattükre szerint a májusban eddig kamatváltozást bejelentő 6 bank esetében a legkedvezőbb kamat több, mint 110 bázisponttal magasabb, 6,39 százalék. Ráadásul míg a jegybank által kimutatott kamat átlagkamat – azaz a hitelfelvevők jó része ennél a szintnél olcsóbb hitelről álmodhatott – a mostani top kamat külön feltételekhez kötött, s így a nagyon jó adósoknak kínált termék. Az átlag alatti minősítésű adósoknak, illetve az 5 éves fixálás mellett kitartóknak úgy fest, a 2 számjegyű hitelkamatokhoz is hozzá kell szokniuk.

Bezuhanhat a folyósítás

A fentiek miatt a money.hu szakértői szerint a piaci kamatozású lakáshitelek iránti kereslet további visszaesése várható – nagy kérdés, hogy a zöld hitelek kifutásával mennyire tudják majd a piaci igényeket kielégíteni és így a folyósított volument fenntartani az állami (kamat)támogatott hitelkonstrukciók. A money.hu szakértői a fentiek miatt úgy vélik, a piaci lakáshitelek esetében tovább folytatódhat a kereslet visszaesése – egyre inkább optimistának tűnik minden, éves szinten növekedést előrevetítő vélekedés.

A bankokon jobban hízott az állam, mint a részvényesek

Az elmúlt 12 évben a magyar bankszektor az üzleti bevételein képződő nyereségének több mint háromszorosát fizette ki rendkívüli banki teherként – bankadóként és tranzakciós illetékként – a költségvetésnek, adtak summázatot az OTP Banknál. A bank – amely az idei első negyedév végére 33,4 milliárdos veszteséget jelentett – azokat a véleményeket is adatokkal igyekezett árnyalni, melyek szerint a magyar bankok halálra keresik magukat a betéti és a hitelkamatok közötti marzson.

A magyar bankrendszer az elmúlt 12 évben, 2010–2021 között 1873 milliárd forintos nettó nyereséget könyvelhetett el, ám ennek több mint fele osztalékbevétel volt, amelynek nincs túl sok köze a bankok teljesítményéhez – mondta Bencsik László, a legnagyobb (csak az idei első negyedévben 106 milliárdos) osztalékbevétellel büszkélkedő OTP Bank vezérigazgató-helyettese.

A szektor fent már jelzett, 856 milliárd forintos nyereségével szemben a magyar bankok e 12 év alatt több mint 1000 milliárd forint bankadót és 1800 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek a költségvetésbe, valamint 350 milliárd forintot meghaladó betétvédelmi, szanálási díjat, valamint felügyeleti díjat fizetett. A Sberbank-kártalanítás miatti rendkívüli OBA-befizetés 28 milliárd forintot fog kitenni az OTP-nél, amit a bank a II. negyedévre számol majd el. Azaz a büdzsé többet kapott, mint a részvényesek. A szektor megtérülési számai ennek fényében nem túl jelentősek alig több mint évtizedes távlatban – mondta a szakember jól érthetően a kormányzati körök felől már belengetett bankadóemelési szándékokra reagálva.

Így spórolhat a pénzváltásnál és a fizetésnél a horvátországi nyaraláson

Drasztikusan csökkent a járvány miatt az elmúlt években a horvátországi utazások száma, idén egyelőre kérdés, hogy mennyit sikerült ledolgozni a hátrányból. Az infláció és az árfolyamok miatt nagyobb költséggel érdemes számolni, mint mondjuk 2019-ben, de vannak megoldások arra, hogy az érintettek valamennyit faragjanak a kiadásokon.

A külföldön nyaraló magyarok körében a legkedveltebb célpont Horvátország, az Adria partja. A koronavírus-járvány miatt az utóbbi két évben nagyon visszaesett a horvát tengerpartra utazók száma. A járvány előtt, 2019-ben 1,1 millió utazás keretében 4,5 millió napot – vendégéjszakát – töltöttek honfitársaink dél-nyugati szomszédunknál. A számla pedig több mint 57 milliárd forintról szólt, vagyis ennyit költöttek a Horvátországba utazók 2019-ben. A pandémia miatt 2020-ban a kiutazások száma 400 ezerre csökkent, és 2021-ben is csak 548 ezer útról volt szó, azaz még bőven van mit ledolgozniuk az Adria szerelmeseinek – emlékeztetnek a money.hu szakértői.

Nagyot mentek az ATM-ek: kétezer milliárdot tettünk a gépekbe

A múlt évben szép kerek összeget lépett át az egyik, készpénzhasználatot visszafogó, viszonylag új szolgáltatás, az ATM-es befizetés. 2028 milliárd forint került be a gépekbe tavaly, ez pedig azt jelenti, hogy megmaradt a korábbi évek lendülete.

Az ATM-ek sokáig pénzkiadóként funkcionáltak az utóbbi egy-két évtizedben, a 2010-es évek közepén azonban megjelentek azok a berendezések, amelyekbe bankkártyával (betéti és hitelkártyával) készpénzt be lehet fizetni. Elég nagy sikert arattak.

Több mint öt évvel ezelőtt, 2016-ban 222 milliárd forintot nyeltek el a befizetésre alkalmas automaták. Majd fokozatosan nőtt az összeg.

2017-ben már 425 milliárd forintot,
2018-ban 829 milliárd forintot,
2019-ben 1264 milliárd forintot,
2020-ban 1566 milliárd forintot tett ki.

Jött a múlt év, amikor 2028 milliárd forintot fizettek be az ATM-ekbe. A dinamikus bővülésnél figyelembe kell venni, hogy a befizetésre alkalmas ATM-ek száma 2016-ban alacsonyabb volt, mint – mondjuk – tavaly, tehát az infrastruktúra fejlődése is szerepet kapott a növekedésben. A jegybanki statisztikák szerint egy-egy befizetésre átlagosan közel 220 ezer forint jutott. Ez az összeg jóval mérsékeltebben emelkedett, 2018-ban ugyanis csak 180 ezer forintot tett ki.

Összeomlás: nagy bajban a floridai luxusingatlan-piac

Dél-Floridában a luxuslakások kínálata nem csupán szűkös, a helyzet sokkal rosszabb.

Ez nem csak a készletcsökkenésről szól, ez egy összeomlás

– mondta Jonathan Miller, a Miller Samuel értékbecslő és tanácsadó cég vezérigazgatója, ami a régió 14 ingatlanpiacát követi nyomon a Douglas Elliman brókereként.

A számok szerint ez nem túlzás. Miller adataiból kiderült, hogy az idei első negyedévben a dél-floridai „készletek” rekordalacsony szinten, 7906 darabon álltak. Ez a szám 2017 és 2019 között még átlagosan 27 ezer volt.

Mekkora hitelt vehet fel egy orvos vagy egy tanár egy légiirányítóhoz képest?

Kiugró mértékben nőttek idén februárban az átlagbérek Magyarországon, harminc százalék feletti emelkedésről szól a hivatalos statisztika, ám érdemes a részletes számokat elővenni, akkor pontosabb lesz a kép. Ezt most a Money.hu szakértői megtették: a legfrissebb béradatokat és a tavalyi, egyes munkahelyekre jellemző átlagfizetéseket vették górcső alá.

Első látásra elképesztő mértékű béremelkedés történt idén Magyarországon. A kedden megjelent KSH-adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 546 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 558 600 forint volt idén februárban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 363 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 374 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt közel 32 százalékkal nőtt. Ez kvázi azt jelenti, hogy harmadával több került a zsebekbe.

Ugyanakkor a statisztikát kivételes tételek torzítják. A kiemelkedő növekedés döntő részben a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi fizetésének megfelelő szolgálati juttatásának, az úgynevezett fegyverpénznek köszönhető. Emellett a növekedésben szerepe volt az előre ütemezett béremeléseknek, valamint a minimálbér- és a garantáltbérminimum-emelésnek is. Az egyszeri juttatások nélkül számolt, úgynevezett rendszeres fizetések esetében a bruttó átlagkereset 445 000 forint volt, ez csak 14,5 százalékkal magasabb összeg, mint amennyit egy átlagos magyar foglalkoztatott 2021 februárjában kapott. Ez utóbbi adat jobban mutatja a tényleges tendenciákat.

A Google-höz fordulunk betegség esetén, de az egészségügyi ráfordításunk minimális

Manapság sok ember számára nem az orvos, hanem a Google az első kiindulópont, amikor szokatlan kiütést fedez fel vagy aggasztó fájdalmat érez. Az Eurostat áprilisban publikált adatai most megmutatják, hogy mely országok támaszkodnak leginkább az internetről származó orvosi információkra.

Minden második (55 százalék) 16-74 éves uniós állampolgár számolt be arról, hogy sérüléssel, betegséggel, táplálkozással kapcsolatos egészségügyi információkat keresett az interneten 2021 utolsó negyedévében. Az egyes tagállamokban eltérő volt azoknak az aránya, akik magáncélból kerestek egészségügyi információkat online.

2021-ben a legmagasabb arányt Finnországban jegyezték fel, ahol a 16-74 évesek 80 százaléka keresett online egészséggel kapcsolatos témákat, őket követi Hollandia (77 százalék), Dánia (75 százalék) és Ciprus (74 százalék).

Így is lehet ingyenesen bankolni

A havi banki költségek fedezetére szinte bizonyosan jó lesz az Erste bankkártyás vásárlások után kínált új pénzvisszafizetési szolgáltatása. Egy cseh fintech céggel összefogva a George platformon ráadásul a kereskedők valóban az adott ügyfélre szóló, a piacon eddig megszokottnál nagyobb kedvezményeket kínálhatnak.

A bevezetése óta eltelt bő egy év alatt dinamikusan növekedett az Erste Bank új mobilplatformja, a George. A banknál a digitálisan aktív (minden hónapban legalább egyszer valamilyen online felületre belépő) ügyfelek száma 520 ezerre nőtt. Ezen belül a mobilmegoldást választók száma 400 ezer fölé emelkedett. A bank teljes lakossági ügyfélkörének 70 százaléka használ valamilyen digitális megoldást, s ezen belül a George jár elöl. Ráadásul a fejlesztéseknek köszönhetően ma már az ügyfelek 20 százaléka használja a mobilfizetési szolgáltatásokat (Apple Pay vagy Google Pay) is.

Pénzvisszatérítés másképpen

Az Erste folyamatosan fejleszti a mobilplatformját. Ennek újabb lépcsőfoka a Moneyback szolgáltatás, ahol a bank kártyáival fizetve bizonyos kereskedőknél jelentős, akár 10 százalékos kedvezményt lehet kapni. A termék újdonsága más pénzvisszafizetési platformhoz képest egyrészt az, hogy az ügyfél korábbi vásárlási szokásai alapján a kereskedő partnercég dönti el a kedvezmény mértékét. Így az ajánlati lista teljesen személyes lesz. A piacon eddig elérhető szolgáltatások egy-egy kereskedő vagy kereskedőtípus esetében adnak időről időre 1-2 százalékos visszatérítést, amelyet időszakonként megemelnek 1-2 százalékkal. Emellett van példa arra is, hogy kereskedőtől függetlenül kínálnak pénzvisszaírást a bankok. Minden eddigi megoldás ugyanakkor negyedévenként igen komoly limitben írt vissza pénzt – a legtöbb banknál negyedévente 5000-10000 forintos felső limit van a visszaírásokra.

Nemhogy felár nincs rajta, de a piac legolcsóbbja a végig fix lakáshitel

A jegybank április 26-i kamatdöntő ülése után napokon belül a piacon elérhető legalacsonyabb kamatozású lakáshitelek lehetnek azok a kölcsönök, amelyekben az ügyfél a futamidő végéig fix törlesztést vállal. A money.hu adatai szerint alig több mint fél évvel ezelőtt a végig fix törlesztés biztonságáért még közel 30 százalékkal magasabb kamatot kellett fizetniük az ügyfeleknek.

A várakozások szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) keddi ülésén a jegybanki alapkamat 100 bázispontos emeléséről dönthet, aminek következtében az alapkamat 5,4 százalékra emelkedhet.

Ha így is tesz a jegybank, az egyébként jelentős, a márciusival teljesen megegyező szigorítás önmagában nem okoz komolyabb mozgást a piacokon, hiszen az irányadó kamatnak tavaly év vége óta az egyhetes betéti tendereken kialakult kamat számít. Ennek mértéke egy hónapja 6,15 százalékon áll.

Személyi kölcsön: fél év alatt háromhavi törlesztőrészletet dobtunk ki az ablakon

Éveken át visszafogta magát a magyar infláció, emiatt a kamatok is alacsonyan maradtak, így pörgött a hitelezés. Egészen a múlt év közepéig, amikor felgyorsult a pénzromlás, emiatt elindult a kamatemelési ciklus, ami hiteldrágulást okozott. Aki ma vesz fel személyi kölcsönt, az hat százalékkal magasabb törlesztőrészletet fizet, mintha tavaly októberben vette volna fel – így háromhavi törlesztőrészlet összegével kerül többe neki a mostani hitelfelvétel.

A március 8,5 százalékos éves inflációval zárult, ami másfél évtizedes rekordot jelent. Egyben azt, hogy tavaly július óta minden hónap rálicitált az előzőre, vagyis egyre komolyabb az inflációs nyomás. Az árak emelkedése egy többéves időszakot zárt le. A 2008-ban elmélyülő gazdasági válság után a 2010-es években rendben voltak az inflációs mutatók, 2020-ban elsősorban a járványhatás miatt még moderált volt az infláció, de 2021 fordulatot hozott. Tavaly ugyanis az éves mutató 5,1 százalékot tett ki.

Korábban 2012-ben volt példa öt százalék feletti eredményre, akkor 5,7 százalékos volt az infláció. Ezt a kiugrást leszámítva 0,4–4,9 százalékos árindexek születtek 2010 és 2020 között, volt két esztendő, 2014 és 2015, amikor 0,2 és 0,1 százalékos csökkenésről szólt a mutató, ami lényegében stagnálást jelent.

Nem tudjuk elkerülni az öngondoskodást, ha nyugodt éveket akarunk öregkorunkban

Alig több mint 30 év múlva két aktív korú magyarra egy 65 évnél idősebb honfitárs jut majd. Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a nyugdíjaknál gyorsabban emelkedő reálbérek növelhetnék, ám a járulékcsökkentések miatt a helyzet továbbra is kedvezőtlen, s az elöregedés miatt a következő években még inkább romlani fog. Le kell számolni azzal az elvárással, hogy az állam képes lesz a nyugodt időskor biztosítására, s minél gyorsabban a saját megtakarítások, az öngondoskodás felé kell fordulni – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői.

Míg 1990-ben 1000 aktív korú magyarra 200, 65 éves vagy idősebb polgár jutott, addig 2022-ben már 303. A tendencia folytatódik, 2030-ban már 2,13 millió magyar lesz 65 éves vagy idősebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) példaszámítása szerint 2045-ben az eltartottsági ráta (az aktív korúakra jutó idősek aránya) már meghaladja majd a 45 százalékot, 2061-ben pedig 100 aktív, kereső korú magyarra 50, a 65. életévét betöltő idős jut majd.

Vannak ennél pesszimistább forgatókönyvek is. A Magyar Nemzeti Bank korábbi tanulmánya 2060-ra az aktív korúak 57 százalékára tette az akkor élő szépkorúak arányát, míg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2015-ös várakozásai alapján számított különböző pályák szerint az elöregedő társadalomban 2060-ra 100 aktív korú magyarra 67-69 65 évét betöltött idős honfitárs juthat.

A britek már hitelbedőlési apokalipszistől tartanak

A brit jegybank megkongatta a vészharangot: a lakossági jelzáloghitelek esetében komoly mértékben ugorhat meg a nem fizető hitelek állománya. Magyarországon a változó kamatozású kölcsönöket júliusig védi a kamatstop, de így is magasabb a törlesztési kamat, mint amivel egy angol hiteles szembesül. Nálunk még sincs pánik se banki, se jegybanki oldalon.

Komoly mértékben szigorítanák ingatlanhitelezésüket az Egyesült Királyság bankjai – derült ki a Bank of England (BOE) Bloomberg által idézett felméréséből. A BOE az orosz–ukrán háború 3. hetében vizsgálta a bankok várakozásait, ám a szakértők szerint pusztán az orosz invázió nem adott magyarázatot arra, hogy a bankok miért akarják szigorítani a hitelezésüket.

A bankadó ellen lobbizott Csányi Sándor

Rekordévet zárt az OTP, amely az elmúlt 3 év teljesítménye után részvényenként közel 430 forintot fizet majd ki osztalékként a tulajdonosoknak. Az orosz–ukrán háborút megérzik, ám ha be kellene zárni mindkét bankot, akkor is Európa legerősebb bankjai között maradna az OTP a pénzintézetet immár 30 éve elnök-vezérigazgatóként vezető Csányi Sándor szerint. A szakember a banki közgyűlést megnyitó Varga Mihályt arra emlékeztette: a hazai bankszektor nyereségéhez komoly mértékben járultak hozzá az OTP külföldi leánybankjai, nem lenne igazságos, ha emiatt növekednének itthon a banki különterhek.

Az ember mindig mérje fel a lehetőségeit és a korlátait. Egy sikeres bank közgyűlésén fontosabb lehet az osztalékról szóló javaslat elfogadása, mint egy miniszteri köszöntő – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az OTP Bank Nyrt. éves közgyűlésének megnyitásakor.

Mire elég 350 millió forint a luxusingatlanok piacán?

Mihez kezdhet egy gazdag ember 1 millió dollárral az ingatlanpiacon? Ha luxuslakásban gondolkodik, akkor Monacóban alig 15 négyzetméteren kell szorongania, azonban New Yorkban vagy Szingapúrban már egy kis garzont is vehet. S bár a magyar piac nincs versenyben az élmezőny tagjaival, szép számmal találhatunk itthon is több száz millió forint értékű luxusingatlanokat.

Észak-Amerikában él a legtöbb gazdagnak számító ember a világon, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy a kereslet a luxuslakások iránt. A régióban csaknem 74 ezer rendkívül nagy – nettó – vagyonú egyén él, több, mint a világ bármely más régiójában.

Egy privát bankárok és vagyontanácsadók körében végzett felmérésből kiderült, hogy a tetemes vagyonnal rendelkező polgárok körülbelül 27 százaléka vásárolt új lakást 2020-ban, 2021-ben pedig 29 százalékra emelkedett ez a szám.

Egy átlagadós már nem ússza meg tíz százalék alatti kamattal

Miközben a lakáshiteleknél hétről hétre akad sokkoló kamatemelés, addig a márciusi jegybanki lépésváltást a személyi kölcsönök piaca sem tudta megemészteni. Az átlagadósok már csak kevés helyen számolhatnak tíz százalék alatti kamattal. A Money.hu kamattükréből ugyanakkor kiderült, hogy félmilliós fizetéssel hat-nyolcmillió forintos hitelt ma már az átlagos lakáshitelkamat közelében tudnak igényelni a topadósok.

A jegybank március elején felpörgetett kamatemelése nemcsak a lakáshiteleknél, de a személyi kölcsönöknél is komoly kamatemelési hullámot indított. Az ügyfeleknek egyre több helyen kell hozzászokniuk ahhoz, hogy a bank két számjegyű kamatot fizetett velük a felvett hitel után. Ez alól a legtöbb banknál csak az igen komoly, esetenként négy-hatszázezer forintos jövedelemátutalást vállaló, korábban lakáshitelnek is beillő, hat-nyolcmillió forintos személyi kölcsönt igénylő topadósok számítanak kivételnek. Ők azonban – hívják fel az érdekességre a figyelmet a Money.hu szakértői – sok esetben ma már a folyamatosan emelkedő átlagos lakáshitelkamatokhoz igen közeli kamatszinten vehetnek fel fedezetlen kölcsönt.

Kismértékben drágítók

Az UniCredit Banknál március 29-től a Stabil Kamat személyi kölcsön kamata emelkedett a legtöbb soron. Az emelés mértéke 50–81 bázispont – a komolyabb emeléssel az 1,6 millió forint alatti hiteligénylőknek kell megbarátkozniuk. A bank ugyanakkor az Aktív és Aktív Plusz kategóriában a hatmillió forint feletti hitelösszegnél egy bázispontos csökkentéssel tette szebbé az ajánlatot, a prémiumkategóriáknál ez a kamatsáv nem változott, a legjobb ajánlat – hatmillió forint feletti hitelösszegnél és a hitelfedezeti biztosítás megkötésével járó Prémium Aktív csomagban – 7,38 százalék.

A CIB Banknál kedvezménykategóriánként eltérő mértékű, 46–60 bázispontos kamatemelés történt az Előrelépő személyi kölcsönnél. A legkisebb, 7,5 százalékos kamathoz a legjobb ügyfeleknek kínált Magnifica kedvezménycsomag vagy minimum 750 ezer forint jóváírása szükséges.

Rovatok