Huszonhat milliárd eurós élénkítő csomagot jelentett be csütörtökön Nicolas Sarkozy francia elnök országa ingadozó gazdaságának élénkítésére; a csomag elsődleges célja a befektetések ösztönzése, nem pedig a fogyasztók közvetlen támogatása. A válság által erősen sújtott autó- és építőipart a csomag csaknem 3 milliárd euróval támogatja, az infrastruktúra fejlesztését felgyorsítják, a kisvállalkozások támogatást kapnak új munkaerő alkalmazásáért, és a vállalatokat befektetésre bátorítják.
A csomag 10,5 milliárd eurót irányoz elő infrastruktúrafejlesztésre, a kutatások és a helyhatóságok támogatására. Ennek részeként a francia állam 4 milliárd eurót biztosít az állami energetikai vállalatoknak, a vasúttársaságnak és a postának befektetésre. Az élénkítő terv többek között előirányozza 11,5 milliárd eurónyi befektetési hitel és adókedvezmény kifizetésének felgyorsítását is; a pénzhez a korábban tervezett három év helyett egy esztendő alatt juthatnának hozzá a kedvezményezettek.
A francia gazdaságélénkítő csomag a hazai össztermék (GDP) 1,3 százalékával lesz egyenértékű és jövőre 3,9 százalékra tornássza fel a GDP-arányos államháztartási hiányt. (MTI)
A Fidesz öt szempontból is kockázatosnak tartja a 2009-es költségvetést, amely újabb megszorításokat jelent majd - mondta Varga Mihály, a párt alelnöke a Fidesz hétfői budapesti frakcióülésén. Azt mondta, a kormány 2006-ban ugyanilyen megszorító csomagot vezetett be, mint most.
Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint a jövő évi költségvetés finanszírozhatósági, versenyképességi, munkaerőpiaci, növekedési és hitelességi szempontból is kockázatos.
A Fidesz alelnöke szerint "pártállami módszereket" idéz, ahogyan a kormány elfogadta a Nemzetközi Valutalap hitelcsomagját. Fekete János helyett most Veres János tárgyalt - fogalmazott a fideszes politikus, aki szerint az elmúlt hat év elhibázott politikája miatt egy legyengített magyar gazdaságot kapott el a pénzügyi válság, Magyarország ezért képtelen volt segítség nélkül az államcsődöt elkerülni. (MTI)
Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta a Welt am Sonntag német gazdasági szakértőket idézve.
Christian Dreger, a német gazdaságkutató intézet vezetője úgy vélte: ha a válság tovább éleződik, elsősorban Bukarest érezheti meg leginkább a következményeket. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban csökkent a román export iránti uniós kereslet, s visszaestek a közvetlen külföldi beruházások, ami általános likviditási problémákat eredményezhet.
A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek egyre nehezebben jutnak hitelhez. Mindez pedig súlyos következményekkel lehet a fogyasztás, illetve a konjunktúra további alakulására. A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.
Pénteken nyereséggel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók: a befektetőkre láthatóan nem volt rossz hatással, hogy több amerikai makrogazdasági mutató is gyengén alakult. Elsősorban a pénzügyi papírok vezették a nyertesek listáját, a JP Morgan Chase és az American Express ugrott nagyot.
A DJIA ipari index 144,32 pontos, 1,57 százalékos emelkedéssel 9325,01 ponton fejezte be a napot. A Nasdaq 22,43 ponttal, 1,32 százalékkal 1720,95 pontra nőtt. A kereskedés beindításakor még estek a mutatók.
Két év után első ízben mértek visszaesést az amerikaiak költekezésében: az amerikai kereskedelmi minisztérium pénteki közlése szerint a személyi kiadások 0,3 százalékkal csökkentek szeptemberben(inflációs kiigazítással 0,4 százalékkal), miközben a személyi jövedelmek 0,2 százalékkal nőttek, de reálértékben csupán 0,1 százalékkal. (MTI)
A kőolaj világpiaci ára pénteken hullámzó kereskedési nap után emelkedett záráskor, mert a nap - és a hónap -végén erőre kaptak a "short covering" üzletek. Hozzájárult az erősödéhez az is, hogy kifutóban vannak a novemberi jegyzések.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj 1,61 dolláros emelkedéssel 65,32 dolláron végzett Londonban a legközelebbi határidőre.
A nyugati féltekén irányadó amerikai könnyűolajfajta, a West Texas Intermediate decemberi szállításra 67,81 dolláron zárt New Yorkban, 1,85 dollárral drágábban a csütörtöki zárónál. A kontraktus azonban még így is a legnagyobb havi csökkenését szenvedte el azóta, hogy 1983-ban megkezdődött a kereskedés a New York-i árutőzsdén: októberben 32,83 dollárral lett olcsóbb miután lassul a felhasználás az Egyesült Államokban s a többi nagy fogyasztó országban. (MTI)
Erősen ingadoztak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek pénteken, de végül, mivel a Wall Street pozitív irányzatra váltott, egyértelmű emelkedéssel tudták befejezni a napot. Az emelkedést elsősorban az segítette, hogy az olaj ára továbbra is lefelé mozog, és az energiaköltségek csökkenésével a kereskedelmi és ipari cégek is javuló üzleti helyzettel számolhatnak. Másrészt az európai indexeknek a hónap korábbi részében igen komoly veszteségeik voltak, s újabb válsághír nélkül a befektetők elkezdik vásárolni az olcsóvá vált részvényeket. A legmegbízhatóbb részvények FTSEurofirst 300 indexe 2,7 százalékkal 927,52 pontra ugrott fel.
Londonban a FTSE-100 index 4377,83 ponton zárt pénteken, Frankfurtban a DAX-30 index 2,44 százalékot emelkedett, amivel 4987,97 pontig jutott, Párizsban a CAC-40 zárásra 2,3 százalékkal 3487,07 pontra erősödött. (MTI)