A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Az elemzői várakozásokat meghaladó egy részvényre jutó nyereségről számolhatott be a Procter & Gamble ma közzétett gyorsjelentésében, miután a társaság árat tudott emelni a negyedévben és újabb termékeket kezdett forgalmazni.
Ugyanakkor a menedzsment lefelé módosította 2008-ra vonatkozó várakozásainak alsó sávját, az idei évben a vállalat egy részvényre jutó nyeresége 4,15 és 4,25 dollár között lehet, míg korábban 4,18 és 4,25 dollár közötti EPS-t jósolt. A kilátások romlását a nyersanyagárak és a devizaárfolyamok volatilitásával magyarázza a vezetőség.
A svéd parlament szerdán 200 milliárd dollár (1,5 billió svéd korona) értékű csomagot fogadott el a pénzügyi szektor megmentésére. A pénzösszeg módot ad a kormánynak arra, hogy hitelgaranciát biztosítson a bankoknak és a jelzáloghiteleket nyújtó pénzintézeteknek, bővítse ezzel azok likviditását a globális pénzügyi zavarok idején. Egyidejűleg kétmilliárd dollár értékű stabilitási alapot is létrehoznak az esetleg fizetési zavarba került bankok kisegítésére.
Mats Odell, a pénzügyi piac minisztere arról tájékoztatta a parlamenti képviselőket, hogy a svéd bankok viszonylag jó helyzetben vannak, de "senki sem lehet biztos abban a mostani zavarok közepette, hogy a válság nem mélyül el." A hitelgarancia a középtávú hitelekre szól és április 30-ig lesz érvényben, de a jövő év végéig meghosszabbítható. A garanciát igénybe vevő bankoknak díjat kell fizetniük, továbbá felső vezetőik jövedelmének korlátozását is vállalniuk kell.
Annak ellenére, hogy 15 százalék fölé nem kerülhet az OTP árfolyama, a vevők egyre csak gyűlnek. A könyvben már egymillió darabos vételi oldal torlódott fel, várva az eladókat. Akik persze nem jönnek, látva a befektetői hangulatban beállt fordulatot.
Ennek is köszönhető az, hogy a bankpapírok forgalma az ötmilliárd forintos szinttől nem igazán tudott mindeddig elrugaszkodni. A vételi oldalin álló egymillió darabos megbízás már több mint ezer befektetőhöz köthető, az összes részvénymennyiség 0,35 százalékát kitéve.