A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Dolozói tíz százalékától vállhat meg a GE Nagykanizsai lámpagyára, írja a Zalai Hírlap. Ez több száz ember elbocsátását jelenti. A leépítés oka, hogy a hagyományos izzólámpák iránt jelentősen és világszerte csökkent a kereslet. Az értesüléseket a GE hivatalosan még nem erősítette meg, de a lap megkeresésére elismerték, hogy a rendkívül éles piaci verseny miatt a hosszú távú fennmaradás érdekében napirenden van a működés hatékonyabbá tétele, ám ennek ellenére leépítésről nem született döntés. Ha ezzel kapcsolatban bármi változás lenne, arról elsőként a dolgozókat értesítené a cég, a nyilvánosságot csak azután. (Független Hírügynökség)
Ingadozó, de folyamatosan a pozitív tartományban mozgó kereskedés mellett a nap végén 7,74 százalékpontos emelkedéssel zárt a tokiói tőzsde. A Nikkei225 index már a nyitáskor hét százalékos emelkedéssel követte a rekordemelkedéssel záró New York-i tőzsdét. Napközben az emelkedés három százalékpontra mérséklődött, de a nap végén az újabb gyors bevásárlások ismét hét százalék fölé tornászták a gyarapodást. A hangulatot az javította, hogy hivatalos helyről származó kiszivárogtatások nyomán a befektetők joggal vélik remélni: pénteken a japán központi bank is bekapcsolódik a mértékadó központi bankok várható, újabb kamatcsökkentés-sorozatába. A Fedtől szerdán, a Bank of Japantól pénteken, az EKB-tól és a Bank of Englandtől jövő hét csütörtökön számítanak enyhítésre a piacon. A legutóbbi - október eleji - egyeztetett, fél százalékpontos kamatcsökkentésekből a Bank of Japan kimaradt.