Index Vakbarát Hírportál

Közvetítés
  • Közvetítés
  • Kapcsolódók
Ez a poszt a következő Percről percre része:

Pénzügyi pánik, gazdasági válság

Vissza a közvetítéshez
Élő
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!

  • A szaúdi olajminiszter elmondása szerint napi 2 millió hordós kitermeléscsökkentésről egyeztek meg az OPEC tagjai a mai algériai ülésükön. A piac már azt figyeli, hogy a nem OPEC országok is követik-e a kartellt. A mai ülésen az orosz képviselő is jelen van, egyes piaci vélemények szerint az orosz és azeri olajkitermelés 600 ezer hordós csökkentésérőlmég megállapodás születhet. A hivatalos sajtótájékoztatóra még délutánig várniuk kell majd a befektetőknek. A 2 millió hordós csökkentés egyébként beleillik a korábbi elemzői várakozásokba, a Bloomberg konszenzusa is ezen szcenáriót valószínűsítette, ráadásul a szaúdi olajnminiszter már tegnap ezen érték szükségességére mutatott rá. (Portfolio.hu)

  • A piaci várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal, vagyis fél százalékponttal 225 százalékra csökkentette irányadó rátáját a cseh jegybank monetáris tanácsa. Augusztus eleje óta három lépésben összesen 135 bázispontot vágott a Cseh Nemzeti Bank, a kamatcsökkentési sorozatnak azonban előreláthatólag még nincs vége. (Portfolio.hu)

  • A kormány arról döntött, hogy az uniós források egy részéből, néhány operatív programból 260 milliárd forintot a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési operatív programba csoportosít át azért, hogy elősegítse a kkv-k munkahelymegőrzését- jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányülés után. A gvop-ből egyebek mellett technológiai fejlesztésre, exportösztönzésre, beruházásra juthat visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás. Napokon, heteken belül újabb lépésekről lesznek bejelentések, fűzte hozzá a kormányfő.

  • A forint euróval szemben árfolyama a 267-268-as intervallumban mozog, 1 dollár pedig kevesebbet ér 190 forintnál a bankközi piacon.

  • Szerda reggel a nyugat-európai részvénypiacok óvatos emelkedéssel kezdtek, de hamar lejtőre fordultak, miután elmúlt a lelkesedés az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed keddi kamatcsökkentése után. A befektetők azt latolgatják, mennyi kárt okozhat rövid távon a bankoknak a kamatrés további szűkülése. Miután a Fed kedden eddig soha nem tapasztalt, majdhogynem zérókamat-politikát jelentett be, az EKB is újabb enyhítésre kényszerülhet januárban. Az iránt is nő az aggodalom, mit tehetnek még a központi bankok a gazdaságért, ha az alapkamatokat egyszer csak már nem lesz hová csökkenteni tovább. (MTI)

  • Szlovákiában novemberben átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, jelentették a szlovák statisztikai hivatalban. Az eredmény azonos volt az elemzői várakozások átlagával. Októberben 0,3 százalékos volt a havi és 4,2 százalékos a tizenkét havi infláció. (MTI)

  • Németországban novemberben átlagosan 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, és 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben, jelentették a szövetségi statisztikai hivatalban végleges adatként, megerősítve a november végén kiadott előzetes becslést. A tizenkét havi infláció negyedik hónapja lanyhult, miután júniusban és júliusban 3,3-3,3 százalékon tetőzött, és tavaly június óta először került az Európai Központi Bank legföljebb 2 százalékos célja alá. (MTI)

  • A kedd esti váratlan Fed-lépés (melynek keretében 75 bázisponttal, vagyis 0,75 százalékponttal 0,25 százalékra vágta a kamatot) hatására újabb ütést kapott a dollár, ugyanis a jennel szemben ismét átlépte a 13 éves mélypontját, de az euró ellenében is jócskán veszített értékéből (csak a döntés után 3%-ot gyengült), szeptember vége óta nem látott szintre esett. Az euróval szemben átlépte a dollár árfolyama az 1,41-es szintet. (Portfolio.hu)

  • Erős nyitás után tovább emelkedett a Mol-részvény ára, 9910 forintot elérve 10 százaléknál nagyobb lett a napi plusz, ezért automatikusan néhány percre felfüggesztették az olajpapír kereskedését. A hírek szerint ma egy közel-keleti befektető 7 százalékos pakettet kíván venni a Molból. Most a részvény ára 9800 forint körül, 9 százalékos plusz körül mozog.

  • 3,7 százalékos emelkedéssel kezdte a napot a BUX. A részvényindexet elsősorban a Mol-papírok húzták fel, nyitáskor közel 7 százalékot drágultak arra a hírre, hogy ma állítólag egy közel-keleti befektető 7 százalékos tulajdonrészt akar szerezni az olajcégben. Az OTP-papírok 4,1 százalékkal nyitottak magasabban a tegnapi záróértéküknél, a másik két nagyobb papír, az MTelekom és a Richter 2 százalékos emelkedéssel startolt.

  • A Magyar Vöröskereszt szinte valamennyi szponzora elállt az adományozástól, mondta el a szerdai Népszabadságnak Selymes Erik, aki éppen előző nap kapta kézhez a nyári véradási akciók szponzorának levelét, amelyben lemondta jövő évi támogatását. A megszorítások miatt nem jut jótékonykodásra, mondta a szervezet főigazgatója a lapnak, hozzátéve: fennállása óta ennyire kritikus helyzetben még nem volt a Magyar Vöröskereszt.

    "A magánszemélyek, bármennyire is nagylelkűek, nem pótolhatják a cégadományokat. Nonprofit szervezet vagyunk, de könnyen becsődölhetünk. A költségvetési támogatásunk az ideihez képest tíz százalékkal csökken, csak 230 millió forint lesz jövőre" - sorolta a gondokat a vezető, aki azonnali vészforgatókönyvet dolgoz ki. Új forrásokat keres, s azt mondja: koldulás helyett ötletekkel és aktivitással próbálják meg a túlélést. Elsősorban a TOP 200 cégei között keresnek új "jelölteket". A főigazgató szerint azonban nem koldulni, hanem aktívan részt venni kell a "mentésben" - olvasható a cikkben. (MTI)

  • cikkünk a témában:

    Megugrott New York a kamatvágástól

    Nagyot erõsödött a Dow Jones és a Nasdaq is, az indexet a pénzügyi szektor húzta.

  • A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 51,41 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 11.740,99 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 12,8 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen változtak az előző napi záráshoz képest. Juhász Richárd, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletkötője szerint a BÉT kissé szembe ment az amerikai börzékkel, a nap legelején emelkedett ugyan, de délig gyengültek az árfolyamok, a nap végére azonban újra erősödtek kissé a részvények. Hozzátette, hogy a piac az amerikai, esti kamatdöntésre figyel, a csökkentés ténye és mértéke határozhatja meg a szerdai kereskedés irányát. A forgalom zömét az OTP papírok adás-vétele adta, a banki részvény a nap végére ledolgozta délelőtti veszteségét, de így is csak szerény pluszban zárt. Az OTP részvények ára 24 forinttal, 0,87 százalékkal 2.785 forintra erősödött, forgalmuk 7,0 milliárd forintot tett ki. A Mol 335 forinttal, 3,59 százalékkal 9.000 forintra csökkent, 2,5 milliárd forintos forgalomban. A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,36 százalékkal 550 forintra esett, forgalma 1,7 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 625 forinttal, 2,38 százalékkal 26.875 forintra nőtt, a részvények forgalma 1,2 milliárd forintot ért el. Szektortársa, az Egis 275,5 millió forintos forgalom mellett 225 forinttal, 2,23 százalékkal 9.850 forintra gyengült.

  • Készül a szövetségi segélycsomag a csőd szélén álló General Motors és Chrysler amerikai autógyár megsegítésére, előbbi 8 milliárd, utóbbi 7 milliárd dollár áthidaló hitelhez jut, értesült a Fox News. Henry Paulson pénzügyminiszter azt mondta a tévének, hogy "útban van a segítség Fehér Házból" a két autógyárnak, miután a szenátusban a múlt héten elbukott a demokraták által kezdeményezett, 14 milliárd dolláros mentőterv. Bush az elnöki repülőgép, az Air Force One fedélzetén, útban Irakba és Afganisztánba hétfőn úgy nyilatkozott: az autógyárak hirtelen csődje katasztrofális hatással járna a gazdaságra nézve. Dick Cheney alelnök egy rádióinterjúban hasonlóan értékelte a helyzetet, kijelentette: félő, hogy súlyos megrázkódtatás érné a gazdaságot az autóipar összeomlása esetén. A három nagy detroiti autógyár közül a Ford helyzete viszonylag jobb: nem fenyegeti közvetlen csőd, alapvetően csak védőhálóra, 9 milliárd dolláros készenléti hitelkeretre tart igényt.

  • A súlyos gazdasági válság miatt Lettországban jövőre a tervek szerint hatáskörök összevonásával 18-ról 11-re csökkentik a minisztériumok számát. A kormánykoalícióban részt vevő Néppárt szerint most ugyanis Lettországnak kis, kompakt" kormányra van szüksége. "A lett állami intézményekben generáltatarozásra van szükség", mondta Mareks Seglins, a Néppárt vezetője. Szerinte a kulturális minisztériumot az oktatási és tudományos tárcával, a környezetvédelmit a földművelésivel, a gazdaságit pedig a regionális fejlesztési tárcával lehetne összevonni, az elektronikus kormányzás ügyeivel foglalkozó minisztériumot pedig egyszerűen meg lehetne szüntetni.

  • Soha nem látott ütemű vagyonvesztés indult meg az amerikai háztartásokban a befektetések és a lakóingatlanok értékzuhanása nyomán, áll a JP Morgan bankcsoport felmérésében. Ami szerint csak az idei harmadik negyedévben az amerikai háztartások vagyona összesen 2800 milliárd dollárral (546 ezer milliárd forinttal) (az előző negyedévről 4,7 százalékkal) csökkent. A tavalyi harmadik negyedévben mért eddigi csúcshoz viszonyítva a háztartások összesített vagyonvesztése eddig 7100 milliárd dollár, ami azt jelenti, hogy egy év alatt a lakossági vagyontömeg 11,1 százaléka veszett oda az Egyesült Államokban.

  • Gyengülő irányzat bontakozott ki kedden a budapesti bankközi devizapiacon. Az euró árfolyama délután negyed ötkor 269,80/270,00 forint volt, ami lényegesen gyengébb forintot jelent, mint a hétfői 266,50/65 forintos érték. A délelőtti 268,20/40-es szintről ugyan délre még 266,80-ig erősödött a forint, ám ezt követően egyre csak gyengült, és délután már megközelítette a 270 forintos küszöböt, amit a kereskedők megítélése szerint nagy valószínűséggel át is lép majd, mert a veszteségminimalizáló (stop-loss) eladások gyakran öngerjesztő folyamatokat indítanak el. A hatás közvetlen kiváltó oka a régió halvány teljesítménye: elsősorban a lengyel zloty gyengülése húzza magával a többi devizát is, de a pénzügyi-gazdasági válság tünetei közt alig akad olyan deviza, amely erős ellenállást tudna kifejteni - a feltörekvő devizák mindenesetre bizonyosan nem ilyenek. (MTI)

  • Az amerikai Goldman Sachs bankház kedden 2,287 milliárd dolláros nettó veszteséget jelentett az üzleti éve novemberrel zárult utolsó negyedéről kisebbségi részesedések nélkül, a harmadik negyedévi, 810 millió dolláros adózott eredmény után. Egy évvel korábban rekord méretű, 3,166 milliárd dollár volt az adózott eredménye. Egy részvényre számolva a veszteség 4,97 dollár, nagyobb az elemzők várta 3,50 dollárnál. Az eredményközlés után a Moody's hitelminősítő egy fokozattal "A1"-re rontotta a Goldman Sachs adósosztályzatát az eddigi "Aa3"-ról, fenntartva a negatív kilátást, amely további leértékelést valószínűsít egy-másfél éven belül, hacsak nem lesz közben látványos javulás. Utoljára az ázsiai fizetési válság idején, 1998 végén volt negyedévi vesztesége a Goldman Sachsnak. (MTI)

  • Németországban az eddig elhatározott gazdaságösztönző intézkedések bizonyára nem elegendők, de további terveket majd csak az amerikai elnökváltás után fogadnak el, mondta Angela Merkel kancellár kedden. Az első, 31 milliárd euró értékű ösztönző program januárban életbe lép, de az EU-beli partnerek, főleg Franciaország többet várnak Németországtól. - Tudjuk, hogy (az első program) esetleg nem lesz elegendő. De ha Amerikának elég egy nagy programot indítani akkor, amikor az új elnök elfoglalja hivatalát, akkor szintén megfelelő, ha Németországban hasonló időszakban állítunk össze egy második programot - mondta a kancellár Mannheimben. (MTI)

  • Az Egyesült Államokban novemberben 625 ezer új lakásépítést regisztráltak szezonális kiigazítással éves szintre kivetítve, 18,9 százalékkal kevesebbet az októberi 771 ezernél, jelentették kedden az amerikai kereskedelmi minisztériumban. Novemberben a statisztika történetében a legkevesebb volt az új lakásépítések száma, a havi visszaesés üteme pedig 24 éves rekord volt. Tavaly novemberhez képet 47 százalékkal kevesebb építkezés indult novemberben. Az elemzők 750 ezer új lakásépítést vártak novemberről. Októberben 6,4 százalékkal csökkent az új lakásépítések száma az előző hónaphoz képest. (MTI)

  • Azért, hogy a bankok ne a jegybanknál "parkoltassák" a pénzt, hanem növekedjen az egymás közti hitelezés volumene, és így a kamatcsökkentések hatása minél inkább "átmenjen" a reálgazdaságba, azon gondolkodik az Európai Központi Bank (EKB), hogy mérsékelje a jegybanki betéti ráta mértékét. Ezt Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke mondta. Az EKB irányadó rátája (kéthetes refinanszírozi kamatláb minimum szintje) és az egynapos jegybanki betéti kamatláb között jelenleg mindössze 50 bázispontos a különbség, azaz 2,5 százalékos irányadó ráta mellett 2,00 százalékos az utóbbi kamatláb. Ez október 8. előtt 100 bázispontos volt. (Portfolio)

  • A harmadik negyedévben csökkent a foglalkoztatottak száma az eurózónában a második negyedhez képest. Különösen nagy volt a csökkenés Spanyolországban, Portugáliában és Finnországban. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden azt közölte, hogy az euróövezetben foglalkoztatottak száma 0,1 százalékkal, 80 ezer fővel 146,1 millióra csökkent a július-szeptember közötti időszakban, azaz még a pénzügyi-gazdasági válság elmélyülése előtt. Ez az első visszaesés azóta, hogy az Eurostat 1995 óta ismerteti az ezzel kapcsolatos adatokat. Az eurózóna gazdasága recesszióban van, miután a második negyedév után a harmadikban is 0,2 százalékkal csökkent a GDP. Az Európai Unió mind a 27 tagországát figyelembe véve a második negyedévhez képest nem változott a foglalkoztatottak száma, 226,7 millió volt. (MTI)

  • A svájci kormány jelentősen változtatott a gazdaság jövő évi alakulásával kapcsolatos várakozásán. Kedden közölt új előrejelzésében már 0,8 százalékos gyengülést jósol az eddig várt 1,3 százalékos növekedés helyett. A kormány gazdasági szakértői most úgy látják, hogy csak 2010-ben nő majd szerényen, 1,0 százalékkal a GDP. A gazdasági körülmények romlása miatt jelentősen emelkedik a munkanélküliség, jövőre 3,3 százalék, 2010-ben 4,3 százalék lesz a ráta. A kormány egyidejűleg felülvizsgálta inflációs előrejelzését is. Most azzal számol, hogy jövőre az infláció 0,9 százalékra mérséklődik, míg szeptemberben még 1,3 százalékos inflációt várt 2009-re. (MTI)

  • Litvániának nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatására, annak ellenére, hogy jövőre recesszióba süllyed a gazdaság és nő az államháztartás hiánya. Ezt az IMF Litvániában tárgyaló küldöttségének a vezetője mondta kedden, hozzátéve, hogy a balti állam nem is kérte a Valutaalap segítségét. Litvánia nemrég megválasztott új kormánya azzal számol, hogy jövőre 4,8 százalékkal csökken a hazai össztermék. A kormány eddig jóval kisebb, 1,5 százalékos gazdaságcsökkenést prognosztizált.

  • Az ázsiai piacok enyhe emelkedése után Európában is pluszban indítottak a tőzsdék, azaz a hangulat viszonylag pozitív. A dollár gyengülése, illetve a várható térségi kamatcsökkentések ugyanakkor a feltörekvő európai devizákat leértékelődési nyomás alatt tartja. Ennek kapcsán reggel több napi közdelem után az euro a bűvös 4,00-es szint fölé erősödött a lengyel zlotyval szemben, ami szintén nem jó hír a régiós devizáknak. A zloty két és fél éves mélypontja a forintot egyhavi mélypontra lökte.

    268,50 körül kezd stabilizálódni a forint az euróval szemben a bankközi piacon, miközben a zloty 4,03 körül mozog a közös európai fizetőeszközzel szemben. A régióban a forint 0,7 százalékos, és a zloty másfél százalékos mai esése mellett a cseh korona 0,3 százalékos, a dél-afrikai rand és a török líra 0,7-0,7 százalékos gyengülése párosul.

  • A globális gazdaság elhúzódó válságra számíthat, és a kilátások tovább romlottak - mondta Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója hétfőn. A kormányzatoknak további összehangolt intézkedéseket kell tegyenek és végre kell hajtaniuk a már kilátásba helyezett gazdaságélénkítő csomagokat annak érdekében, hogy feléledjenek a pénzpiacok, és mérséklődjenek a társadalmi elégedetlenségek. Az elmúlt hetek gazdasági adatait látván az IMF várhatóan a következő hónapban tovább rontja a világgazdaság (már amúgy sem túl rózsás) kilátásait. (Portfolio)

  • Novemberben 8,7 százalékkal hanyatlott az orosz ipari termelés a tavalyi év azonos hónapjához képest. A havi szintű csökkenés ennél is nagyobb volt, 10,8 százalék. Az orosz statisztikai hivatal adatai megegyeztek a szakértői várakozásokkal. Az idei év első 11 hónapjában az orosz ipari termelés 3,7 százalékkal emelkedett, míg 2007 azonos időszakában a növekedés még 6,3 százalék volt. (MTI)

  • Novemberben 14,4 százalékkal esett az ukrán hazai össztermék (GDP) a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az ukrán statisztikai hivatal adatai szerint a január-novemberi időszakban az ukrán GDP növekedése 3,6 százalékra lassult a január-október közötti 5,8 százalékról. Az ukrán gazdasági minisztérium azzal számol, hogy a gazadság 3,5-4 százalékkal nő az idén. (MTI)

  • A reggeli 267 forint alatti szintről 268 forint közelébe emelkedett az euró ára kedd reggel. A dollár a 194,5 forintos szint alól 196 forint közelébe drágult.

  • A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 149,58 pontos emelkedéssel, 11 941,98 ponton nyitott kedden, ami a hétfői záró értékéhez képest 1,27 százalékos erősödést jelentett. Azonban már percekkel nyitás után a negatív tartományba fordult, jelenleg 61,4 pontos, 0,5 százalékos mínuszban van az index. A vezető részvények a 0,4 százalékot erősödő MTelekom kivételével 0,4-0,9 százalékos mínuszban vannak.

Rovatok