A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 245,60 pontos, 2,09 százalékos emelkedéssel, 11.981,26 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 18,94 milliárd forint volt kedden, a vezető részvények erősödtek az előző kereskedési napi záráshoz képest. Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője elmondta, hogy a nemzetközi hangulat a kereskedés nagy részében negatív volt, majd megfordult az újabb FED mentőcsomag hírére az indexek emelkedni kezdtek. A BUX alakulásában ugyanakkor még egész nap érződött a hétfői lendület - amelyet a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-vágása indukált -, ám az elemző szerint ez szerdára már könnyen kifulladhat. Így Balásy Zsolt nagy esélyt adott a profitrealizálásnak.
A BÉT-et kedden is meghatározó mértékben az OTP és Mol papírjai húzták, több, mint 3 százalékos emelkedéssel. A szakember ugyanakkor furcsállta, hogy a Magyar Telekom részvényei a kedvező üzletmenet ellenére sem erősödtek szignifikáns módon. A Concorde elemzője szerint a BÉT ismét hullámvasúton van, és a mostani enyhe emelkedésnek is hamarosan vége szakad.
A Mol 300 forinttal, 3,16 százalékkal 9.800 forintra erősödött, 3,2 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 91 forinttal, 3,40 százalékkal 2.770 forintra nőtt, forgalmuk 11,6 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,71 százalékkal 565 forintra emelkedett, forgalma 2,0 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 330 forinttal, 1,30 százalékkal 25.700 forintra növelte értékét, a részvények forgalma 1,6 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 241,3 millió forintos forgalom mellett 40 forinttal, 0,36 százalékkal 10.960 forintra csökkent. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.526,99 ponton zárt hétfőn, ez 2,75 pontos, 0,18 százalékos emelkedés a hétfői záráshoz viszonyítva. (MTI)
A Fitch után a Standard & Poor's is leminősítette Ukrajnát. A S&P B+-ról B-re változtatta Ukrajna hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását. Az ukrán bankszektor megmentése komoly költségekkel járhat. Ukrajnában a pénzügyi problémák már olyannyira súlyosak, hogy az állam egyedül nem képes megoldani azokat, ezért az IMF-hez fordult segítségért. Az eddigi hírek szerint a rendkívüli IMF hitel összege elérheti a 14 milliárd dollárt, hivatalos bejelentésre azonban még nem került sor.
Ha az IMF-fel nem sikerülne megegyezni vagy a belső politikai feszültségek miatt mégsem sikerülne a bankrendszer helyzetét stabilizálni, úgy nem kizárt, hogy újabb leminősítés vár az ukránokra.
(Portfolio)A Frankfurter Allgemeine Zeitung bevezetőjében megállapította, hogy a Kelet-Európában kialakult piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válság. Az újság szerint a korábbi mulasztásokkal magyarázható, hogy az országot a többi posztkommunista államnál keményebben érintik a nemzetközi válság következményei. Az egykori "mintadiák" az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, s ezért most az állampolgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, s Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Magyarország semmiképp sem olyan "csődeset", mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, s felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához – írta a lap, utalva arra is, hogy a közös európai valuta, az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára. Magyarország – mint a lap írta &ndsh; négy éve tagja az EU-nak, de az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A lap szerint mindezzel összefüggésben a válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország a házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Az elemzői várakozásokat kismértékben felülmúló eredményekről számolhatott be a Microsoft tegnap este közzétett harmadik negyedéves gyorsjelentésében, aminek hatására a társaság részvényei 4 százalékkal értékelődtek fel a zárás utáni kereskedésben.
Az elemzők attól tartottak, hogy a társaság csökkentheti a profitvárakozásait, azonban e téren a cég nem okozott negatív meglepetést. Bár a menedzsment prognózisai elmaradnak a piaci várakozásoktól, a vezetőség 0,51 és 0,53 dollár közötti egy részvényre jutó nyereséget és 17,3 és 17,8 milliárd dollár közötti bevételt vár a folyó negyedévre.