Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
A Mol Nyrt. az elemzői várakozásoktól némileg elmaradó nettó eredményt ért el, a harmadik negyedéves teljesítménye 300 millió forintos veszteséget mutat, szemben a tavaly ilyenkori 59,5 milliárd forintos nyereséggel, azonban a háromnegyedéves 174,3 milliárd forintos nettó eredmény még mindig 32 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A Mol kedden közzétett, IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti gyorsjelentése szerint csoport üzleti eredménye speciális tételek nélkül 42,4 milliárd forint volt a harmadik negyedévben 46 százalékkal kevesebb, mint egy éve. A Mol árbevétele a harmadik negyedévben 976,5 milliárd, a háromnegyedévben 2.683,1 milliárd forint volt, 43 illetve 48 százalékkal többbb az egy évvel korábbinál.
"Habár a globális olaj- és gáz szektor jelenleg hektikus pénzügyi környezettel szembesül, a vállalat pénzügyi helyzete stabil. A Mol-nak az INA részvények pénzügyi rendezését követően 1,5 milliárd euró hitelkerete és pénzbetéte van, amely megfelelő pénzügyi rugalmasságot biztosít rövid- és középtávon" - írta a jelentésben Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója. (MTI)
Magyarország csak lassan fog felépülni a recesszióból jövőre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) várakozása szerint. Azonban úgy látják, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya meredeken csökken. A washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet hétfőn tette közzé a Magyarország számára megnyitott készenléti hitelkerettel kapcsolatos saját szakértői jelentését. A Valutaalap helyzetértékelése szerint a magyar gazdaság 2009-ben 1 százalékkal fog zsugorodni, 2010-ben pedig csak 0,6 százalékkal fog növekedni. (MTI)
Hullámzó és eseménytelen kereskedési nap után hétfőn végül jelentős csökkenéssel zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 2,29 százalék (34,80 pont) csökkenéssel 1482,05 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 8273,58 ponton zárt 2,63 százalék (223,73 pont) hanyatlással. őzsdezáráskor New Yorkban az euró 1,2655 dollár, illetve 268,60 forint volt. (MTI)
A japán recesszió hírére tovább csökkent a nyersolaj ára a New York-i és a londoni tőzsdén is. Az Intercontinental Exchange (ICE) londoni IPE-jegyzésében az északi-tengeri Brent péntektől legközelebbivé vált januári lejárata 1,93 dollár gyengüléssel 52,31 dolláron fejezte be a napot. A New York-i árupiacon (NYMEX) a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta decemberi jegyzése 2,09 dollárral 54,95 dollárra süllyedt, ez a legalacsonyabb ár 2007. január 29-ike óta, amikor a WTI 54,01 dollárba került. (MTI)