A gazdasági válság hatására a kínai energiafogyasztás októberben 269,85 milliárd kilowattórára csökkent, és ez 3,7 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ilyen irányú változásra 1999 óta nem volt példa , jelentette be a China Electricity Council (CEC). Az ország áramellátásában vezető szerepet betöltő, szabályozási feladatokat is segítő ágazati szervezet szerint az év első 10 hónapjában 2,9 billió kilowattóra volt a villamosenergia-fogyasztás, amely 8,27 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, jóllehet az év első kilenc hónapjában mért fogyasztás szerint még 9,67 százalékos volt a növekedés. Az energiatermelés 80 százalékát kitevő szénerőművekben mintegy 5,2 százalékkal esett vissza a villamosenergia-termelés. Elemzők szerint az ország energiatermelésben és fogyasztásban tapasztalható csökkenés jelzi a várakozásokat is felülmúló gazdasági recessziót. Az energiaigény hirtelen visszaesése mutatja, hogy az ipari szektorban számos vállalat fogta vissza a termelést. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az energiaellátás folyamatos csökkenése intő jel lehet a gazdasági növekedés további lassulására. (MTI)

Strauss-Kahn a hétfőn elhangzott BBC-interjúban felszólította a fejlett ipari gazdaságokat - elsősorban az euróövezetet -, hogy kamatcsökkentésekkel és költségvetési ösztönzőkkel szálljanak szembe a gazdasági válsággal. Az IMF vezérigazgatója szerint az Egyesült Államok és Japán már jelentős kamatcsökkentéseket hajtott végre, de máshol még van mód agresszívabb pénzügypolitikai enyhítésekre. A vezérigazgató külön megemlítette az euróövezeti jegybankot (EKB), amelynek szerinte van kamatcsökkentési mozgástere. Londoni elemzői körökben jósolják is a további agresszív euróövezeti kamatcsökkentést. A JP Morgan pénzügyi szolgáltató csoport legfrissebb előrejelzése szerint az erősen recessziós környezetben 2009 elejéig várhatóan az EKB 2 százalékos célja alá csökken az éves infláció a valutaunióban, és az euróövezeti jegybank a jelenlegi 3,25 százalékról 2009 harmadik negyedéig 1,00 százalékra csökkenti irányadó kamatát, a kéthetes refinanszírozási kamatminimumot. A cég elemzői eddig 1,50 százalékon várták az EKB-kamatszint mélypontját. A JP Morgan a novemberi, fél százalékpontos kamatcsökkentés után decemberre is hasonló enyhítést jósol az EKB részéről. (MTI)

A Volkswagen árfolyamának októberi száguldása jelentős veszteségeket okozott Németország egyik leggazdagabb emberének. A Financial Times információi szerint Adolf Merckle befektetési cége 40 bankból álló konzorciummal folytat tárgyalásokat áthidalási hitelről a hatalmas veszteség miatt.

Merckle a Volkswagen részvényeinek esésére fogadott és ilyen ügyleteket kötött a tőzsdén. A Financial Times információi szerint Merckle befektetési cége, a VEM százmillió eurós nagyságrendű veszteséget szenvedett el, miután shortolta a Volkswagen papírjait. Október végén a Volkswagen részvényei száguldásba kezdtek, miután kiderült, hogy a Volkswagen papírjaira kiírt short pozíciók (esésre számító ügyletek) állománya nagyobb, mint a közkézhányad (a nem állami részvényhányad vagy a cég sajátrészvény-állománya). Napok leforgása alatt 1 000 euróra ugrotta a Volkswagen árfolyama, amellyel a világ legnagyobb kapitalizációjú cégévé vált. (Portfolio.hu)

Több pénzre lesz szüksége az IMF-nek a segítségre szoruló országok számának várható növekedése miatt, mondta hétfőn Londonban idézett nyilatkozatában a szervezet vezérigazgatója, aki alig burkolt formában gazdaságélénkítő célú kamatcsökkentésre szólította fel az euróövezetet. Dominique Strauss-Kahn a BBC-nek adott interjúban azt mondta, hogy az IMF-nek fél éven belül legalább 100 milliárd dollár pótlólagos pénzforrásra kell szert tennie, mivel az egyidejűleg problémákkal küszködő országok száma "drámaian nőtt", és ezek a gazdaságok rendre a Valutaalaphoz fordulnak segítségért. Strauss-Kahn a Japán által fölajánlott 100 milliárd dollárt "óriási lépésnek" nevezte, azonban hangsúlyozta, hogy még hozzávetőleg 100 milliárd dollárra lenne szükség, mert a feladat az, hogy a Valutaalap hat hónap múlva is szembesülni tudjon a problémákkal. Az IMF feltőkésítésének szükségességével Gordon Brown brit kormányfő és független londoni elemzők is egyetértenek. Simon Johnson, az IMF volt főközgazdásza nemrég azt mondta a Financial Timesnak, hogy a Valutaalap rendelkezésére álló összegek "viszonylag csekélyek", és a szervezet akkor lehetne komoly globális szereplő, ha lenne például kétezer milliárd dollárja. (MTI)

Nem várható adócsökkentés Hollandiában jövőre a nemzetközi gazdasági válság hatásaival együtt sem, míg Belgiumban a repülőjegy árába épített adót tervezték, ettől azonban elállt a kormány. Mindkét nyugat-európai államban a közelmúlt választási éveihez kapcsolódva történtek változások az adórendszeren, ezért jelenleg nagyobb módosításon nem is gondolkodtak. Belgiumban - még a válság előtt - szó volt a Robin Hood-adó esetleges bevezetéséről, illetve a repülőjegyek árába épített különadóról, de az előbbiről nincs döntés, az utóbbit pedig az érintett szféra és a közvélemény nyomására egyelőre nem valósították meg. Hollandiában egyes gazdasági szereplők, például a kisvállalkozói szövetség, a válságra hivatkozva fellépett az adócsökkentés mellett a befektetések ösztönzésének érdekében. A kormány egyelőre elzárkózott ettől, de jelezte, hogy a cégköltségek csökkentésén dolgozik. (MTI)

A General Motors járműipari konszern 232 millió dollárért eladja még megmaradt 3 százaléknyi Suzuki részesedését a japán járműipari cégnek, hogy készpénzhez jusson. A Suzuki hétfői bejelentése szerint a részvényekért a GM-nek 1363 jent fizet, ezen a hétfői záróárfolyamon vásárolja vissza a cég 3,02 százaléknyi papírját. (1 euró=122 jen). A több mint 16 millió részvény visszavásárlását kedden bonyolítják le. A részvényeladási-visszavásárlási akció ellenére a két vállalat a jövőben is együttműködik a fejlődő piacokon és az új autótechnológia kifejlesztésében - olvasható a Suzuki közleményében. A GM kezdetben 20 százalékos tulajdoni részesedésre tett szert a Suzukiban, 2006 márciusában azonban megvált 17 százaléknyi Suzuki részesedéstől. A fennmaradó 3,02 százaléknyi részesedés eladásával a GM teljesen leépíti a japán cégben meglévő tulajdonát. (MTI)

A vezető nyugat-európai indexek lefelé indultak hétfő reggel. A párizsi CAC 11 pontot csökkent, ez 0,33 százalékos mínuszt jelent. A frankfurti DAX 0,13 százalékon, a londoni FTSE 100 0,47 százalékon állt délelőtt tízkor.

Reggel a 266-os forint/euró árfolyamszint alá is benézett a hazai fizetőeszköz, ami kicsit erősebb, mint a péntek délutáni szint, ám fél 10-kor már 268-as szintnél is valamivel gyengébb volt a forint.

A pluszban, 187,44 pontos emelkedéssel, 12 054 ponton nyitott hétfő reggel a Budapesti Értéktőzsde, a BUX a nyitás után tovább emelkedett. Fél tízkor már 2,5 százalékkal a pénteki zárás felett, 12 164 ponton állt a mutató. Az OTP 2754 forintra erősödött, ez 2 százalékos plusz, a Mol 4,8 százalékkal a pénteki záróár felett, 10 320 forinton forog. A jelentősebb (de szinte az összes) részvények közül csak az Egis esik, 1,7 százalékos mínuszban, 11 000 forintnál mozognak a jegyzések.

A WTI nyersolaj szabadpiaci ára a hordónkénti 56 dollár, a Brent típusé 54 dollár alá süllyedt a japán recesszió hírére. A hír felerősítette a globális gazdasági visszaesés, illetve az ezzel járó csökkenő nyersolajkereslet miatti aggodalmakat. A WTI amerikai olajfajta hordónkénti ára decemberi lejáratra 1,11 dolláros csökkenés után 55,93 dollárra süllyedt. Pénteken ez a kontraktus 1,2 dolláros esés után 57,04 dolláron fejezte be a napot. A londoni Brent januári lejáratra 52 centes esés után 53,72 dollár volt. Pénteken 2,00 dollár gyengüléssel 54,24 dolláron fejezte be a napot. Japán, a világ második legnagyobb gazdasága 2001 óta első ízben került recesszióba, miután a bruttó hazai termék a harmadik negyedben 0,4 százalékkal csökkent a második negyedben bekövetkezett 3,7 százalékos esés után. Japán ezzel csatlakozott a 15 tagú eurózónához, amely szintén recesszióba jutott, két egymást követő negyedév GDP-csökkenése alapján. Az olajárak a júliusi közepi 150 dolláros hordónkénti csúcsról eddig 62 százalékkal estek. Az árak esésére irányuló nyomást erősítette az is, hogy vasárnap az OPEC elnöke kifejtette, valószínűtlen, hogy az OPEC tagországai e hónapban a kitermelés további mérsékléséről döntsenek. Irán szombaton a szervezetet a kitermelés napi 1,5 millió hordós mérséklésére szólította fel. Az OPEC elnöke azt hangsúlyozta ezzel összefüggésben, hogy az OPEC még a korábbi kvótacsökkentést sem hajtotta végre, továbbá a kitermelés csökkentéséhez még több adatra volna szükség. Az OPEC a tervek szerint december 17-én tartja értekezletét. (MTI)

Közel 0,7 százalékkal emelkedett a tokiói értéktőzsde irányadó mutatója hétfőn, annak ellenére, hogy a japán gazdasági miniszter bejelentette: az ország gazdasága immár a recesszió állapotába került. A kereskedők szerint a volatilis kereskedésben a nyugdíjalapok vásárlásai segítették az emelkedéshez az indexet. Hétfőn a Nikkei225 index 60,19 pont emelkedéssel 8.522,58 ponton fejezte be a napot. Pénteken 2,7 százalékos nyereséggel zárta a napot az előtte több napon át gyengélkedő tokiói tőzsde. A bankközi devizapiacon 7 óra körül az euró 1,2567 dolláron állt a péntek késő esti 1,2727 dollár után. A dollár 96,48 jenről 97.01 jenre erősödött. (MTI)

Izland bejelentette, hogy megállapodott több európai uniós országgal arról, hogy miként fizeti ki azt a több ezer külföldi betétest, akinek pénze "befagyott" egy izlandi bankban. Az izlandi kormány közleménye szerint az egyezség értelmében a kabinet fedezi a betétesek biztosított bankbetéteit a második legnagyobb izlandi banknál, a Landsbanki Islandnál, összhangban az Európai Gazdasági Térség (EEA) előírásaival. Az Icesave brit internetes pénzügyi szolgáltató, a Landsbanki Island érdekeltsége október 7-én állította le a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Nagy-Britanniát és Hollandiát aggodalommal töltötte el azoknak a betéteseknek a sorsa, akik a Landsbankiban tartották pénzüket. Mintegy 300 ezer brit közel négymillió fontot tartott a bankban, amely magas kamatokkal vonzotta a betéteseket. Az Icesave egyes lekötési futamidők esetén 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak. Geir Hilmar Haarde izlandi miniszterelnök szerint a megállapodás nyomán a Nemzetközi Valutaalap már szerdán napirendre veszi az Izlandnak nyújtandó mintegy hatmilliárd dolláros hitelcsomagot ügyét. A nem EU-tagország Izland és a két uniós tagország, Nagy-Britannia és Hollandia között kibontakozott vita késleltette a segélycsomag folyósítását a válság sújtotta szigetországnak. Haarde beismerte, eleinte azt gondolták, hogy Izlandnak csupán két európai országgal, Nagy-Britanniával és Hollandiával alakult ki vitája, de mint kiderült, az egész Európai Unióval van dolga, és valószínűleg EU-n kívüli országokkal is. (MTI)

Az olasz kormány 80 milliárd euró összértékű, több évre szóló gazdaságélénkítő tervet készít - ezt Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter jelentette be a G20 csoport ülését követően Washingtonban. A programot a következő napokban hozzák részleteiben nyilvánosságra.

A terv erősen támaszkodik az uniós alapokra, de csak csekély hatása lesz az államháztartási hiány alakulására.

Az olasz kormány nemrégiben 0,1 százalékra rontotta jövő évi GDP-növekedési várakozását az eddig becsült 0,5 százalékról, miközben az IMF jövőre még 0,2 százalékos olasz gazdaságbővülést vár. A pénteken kiadott harmadik negyedéves GDP-adatok szerint viszont a negyedben már 0,5 százalékkal zsugorodott az olasz gazdaság, a második negyed 0,4 százalékos gyengülése után.

Aszo Taro japán miniszterelnök szombaton Washingtonban sürgette az olajtermelő és más gazdag országokat, külön kiemelve Kínát, hogy jelentős pénzhitelekkel járuljanak hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kríziselhárító tevékenységéhez. Szerinte az IMF-nek további eszközökre lesz szüksége, hogy megsegítse a globális pénzügyi krízis által sújtott országokat.

Tokió előző nap jelentette be, hogy Japán 100 milliárd dollárnyi kölcsönt hajlandó nyújtani a pénzintézetnek. Japán a világ második legnagyobb gazdasága; csaknem 1 ezer milliárd dolláros devizatartaléka van. A japán miniszterelnök úgy vélte, az IMF és a Világbank irányítási rendszerét felül kell vizsgálni és át kell alakítani úgy, hogy jobban tükrözze "a világgazdaság változó természetét".

Az IMF eddig összesen 30 milliárd dollárnyi hitelkeretet nyitott meg Izland, Magyarország és Ukrajna számára. (MTI)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 7,6 milliárd dollár kölcsönt nyújt Pakisztánnak. Az IMF igazgatótanácsa a közeli napokban hagyja jóvá a tervet. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezetője rámutatott arra, hogy a valutaalap által nyújtott hitelösszeg csak egy részét képezi annak a csomagnak, amit Pakisztán kap egyebek között más nemzetközi pénzügyi szervezetektől és regionális fejlesztési bankoktól.

Pakisztán a hónap elején 200 millió dollár hitelt kapott az Iszlám Fejlesztési Banktól, míg Kína - várhatóan már a következő napokban - 500 millió kolláros kölcsönt nyújt. Az IMF 23 hónapra szóló készenléti hitelét Pakisztán arra fordíthatja, hogy helyreállítsa a fizetési egyensúlyát. Pakisztánnak négy milliárd dollár hitelre van szüksége, hogy kifizesse importszámláit és időben rendezze adósságait.

A Citigroup kirúgja alkalmazottai tíz százalékát – értesült a Reuters. A leépítés nagyjából 35 ezer alkalmazottat jelent. A Citigroup szóvivője nem kommentálta az értesülést. november 17-ére ígért választ, akkor tartanak egy tájékoztatót a bank pénzügyi terveiről.

A washingtoni G20 találkozón részt vevő országok vezetői közel járnak ahhoz, hogy megegyezésre jussanak a közös zárónyilatkozat szövegéről, közölték helyi idő szerint pénteken késő este a francia küldöttség névtelenül nyilatkozó tagjai. A G20-csúcsértekezlet részvevői, akik azért gyűltek egybe, hogy kiutat keressenek a globális pénzügyi válságból, egyetértenek az olyan költségvetési és monetáris politika szükségességében, amely segíti a növekedést. A készülő dokumentum utolsó pontja burkolt felhívást tartalmaz a kamatlábak csökkentésére, mondták újságíróknak a francia tisztségviselők.

A washingtoni csúcson részt vevő vezetők kötelezettséget vállalnak a dokumentumban arra, hogy március végéig kidolgozzák a pénzügyi szabályozási rendszer reformját szolgáló intézkedések első sorozatát. A legfejlettebb országokat és az úgynevezett feltörekvő országokat magába foglaló G20 vezetői elvben egyetértettek abban, hogy áprilisban újra találkozniuk kell, mondták a névtelenül nyilatkozó francia illetékesek. (MTI)

Egész nap jókora pluszban volt a BUX, de az utolsó másfél órában lerántották, végül 0,2 százalékos pluszban zárt tőzsde. Az OTP erősen kezdett ma, kora délután 12 százalékos pluszban is járt, utána azonban erőteljesen gyengülni kezdett és 3,3 százalékon, 2700 forinton zárt. A Mol is pluszban volt egész nap, az utolsó órában azonba egészen mínusz 2,4 százalékig gyengült.

Az előzetes adatok szerint novemberben 57,6 pontról 57,9 pontra emelkedett a michigani körzet fogyasztói bizalmi indexe. A fogyasztói bizalom javulása kisebb meglepetést okozott, mivel a munkerő- és ingatlanpiaci folyamatok romlása miatt 56,2 pont körüli értékre számítottak az elemzők. A jelenlegi helyzet megítélése javult ugyan, de a várakozások romlottak. (Portfolio.hu)

Az önkormányzati kötvénykibocsátások az államháztartás számára is kockázatokat jelentenek - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője pénteken egy önkormányzati konferenciáján. Varga Sándor Tolna megyei polgármesterek előtt kifejtette: ha a kötvénykibocsátások jelentősen nőnek, az az államháztartás hiányát emeli. A főosztályvezető előadásában szólt arról: a 18 700 milliárd forintos államadósságból 900 milliárd forinttal részesedik az önkormányzati szféra, s ebben jelentős részt képvisel a növekvő kötvényállomány. (MTI)

A munkerő- és ingatlanpiaci helyzet romlása miatt októberben tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom az USA-ban. A -2,8 százalékos érték negatív meglepetést okozott a piacon, mivel az elemzők átlagosan 2,1 százalék körüli esésre számítottak. Autók nélkül egy hónap alatt 2,2 százalékkal csökkent a forgalom. A kereslet visszaesése miatt az amerikai kiskereskedők attól tartanak, hogy az elmúlt hat év legrosszabb karácsonyi szezonjával zárják majd az idei évet. (Portfolio.hu)

Októberben a vártnál nagyobb mértékben csökkentek az amerikai importárak, és egyben rekord mértékű gyorsulásnak felel meg az adatok 1989-es rendelkezésre állása óta. A jelentős csökkenés hátterében az olajárak zuhanása áll, ezt bizonyítja az is, hogy az olajár nélkül számított mutató 0,9 százalékkal esett, az üzemanyagok áralakulását figyelmen kívül hagyó index pedig -0,8 százalékot mutatott októberben. Az olajimport árak októberben 16,7 százalékkal zuhantak, ekkora esésre legutóbb 2003 októberében volt példa. Egyetlen hónap alatt több mint 32 százalékkal csökkent az olaj ára, így október végén már csak 67,8 dollárt kellett fizetni egy hordóért. (Portfolio.hu)

A Wall Street a tegnapi rali után ma mínuszban nyitott. A Dow Jones 1,69, a Nasdaq 2,46, az S&P 1,44 százalékkal esett nyitáskor.

Jóváhagyta az Európai Bizottság az olasz és a finn bankmentő programot pénteken. Az EU brüsszeli végrehajtó szerve ezúttal is versenyszempontból és az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alapján vizsgálta a két intézkedéscsomagot, és megállapította, hogy azok kellően célzottak és korlátozottak időben és célterületben ahhoz, hogy ne zavarják a versenyt.

Finnország 50 milliárd euró értékű csomagot jelentett be a nemzetközi pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került bankok segítésére, míg Olaszország elsősorban azt jelezte, hogy minden bankbetétet 130 ezer euróig garantál, és ehhez állami keretet különít el.