Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
A Commerzbank Zrt. nem tervezi, hogy megszüntetni a svájci frank alapú hitelezést, hiszen ebben a devizanemben is elegendő mennyiségű forrás áll rendelkezésükre.
A Commerzbank Zrt. hitelezési politikája alapján az önrész nagysága elsősorban a cég likviditásától és a cashflow-jától függ. Ez alapján lehet megítélni, hogy a vállalat képes-e kitermelni a tőketörlesztéshez és a kamat kifizetéséhez szükséges forrást. Önrész nélkül korábban sem nyújtottak kölcsönt, s ezen gyakorlatuktól a jövőben sem kívánnak eltérni.
Arra számítanak, hogy a jelenlegi drágább hitelköltség miatt számos beruházás kivitelezése abban a reményben tolódik el, hogy később a cég kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez. Ez átgondolt döntést igényel a mind a vállalatok, mind a bankok részéről. Számos cég viszont pont most lát kitűnő lehetőséget akvizíció lebonyolítására, így például ezen a területen már jelenleg is fokozódó érdeklődést tapasztalunk.
A varsói tőzsde WIG20 indexe 0,01 százalékkal 1778,83 pontra gyengült hétfőn. A nap nyertese a cseh CEZ volt, amely 5,3 százalékkal 112,70 zlotyra nőtt, a nagy vesztes a KGHM, amely 4,3 százalékot esett. Az olajipari PKN Orlen árfolyama 2,8 százalékkal 26,99 zlotyra erősödött. A varsói értéktőzsdén a Mol árfolyama 2,1 százalékos veszteséggel 139,0 zlotyn fejezte be a hétfői napot.