Meghosszabbítaná a brit parlament illetékes bizottságának vezetője a bankrészvények árfolyamzuhanására játszó spekulatív ügyletek két hét múlva lejáró tilalmát.
A londoni Cityben szeptember 19-én lépett érvénybe az utóbbi évtizedek legradikálisabb piaci rendteremtő intézkedése, amellyel a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) ideiglenesen megtiltotta a befektetőknek új short - vagyis árfolyamesésre spekuláló - pozíciók felvételét, illetve a már meglévő ilyen nettó pozíciók aktív továbbépítését a tőzsdén jegyzett pénzügyi vállalatok részvényeiben. Az intézkedés 120 napra szólt, vagyis hatálya január 16-án lejár.
John McFall, a londoni parlament pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke azonban a pénteki Financial Timesnak azt mondta: a piaci helyzet nem javult elégséges mértékben a tilalom elrendelése óta ahhoz, hogy az intézkedés a kijelölt határnapon érvényét veszítse.
Általános piaci és hatósági vélekedés szerint a londoni és a New York-i pénzügyi központokat sújtó, az 1920-30-as évek nagy depressziója óta szinte példátlan tőzsdei eladási rohamért - amelynek több brit és amerikai nagybank áldozatául esett - jelentős részben a short eladásra szakosodott spekulánsok voltak a felelősek, akik a kiszemelt, sebezhetőnek vélt cégek papírjainak árfolyamzuhanására vesznek fel rövid határidős pozíciókat.
Általános piaci vélekedés szerint az árfolyamzuhanásra játszó befektetői körnek legalábbis jelentős része volt a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers őszi összeomlásában, valamint a két utolsó, akkor még tisztán brókerprofilú Wall Street-i nagybank, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs részvényeinek meredek árfolyamzuhanásában.
A short ügyletek tilalmának bírálói azonban megkérdőjelezik az intézkedés hatékonyságát, mivel szerintük a bankpapírok tavalyi összeomlását jórészt nem az árfolyam-spekulánsok, hanem azok az egyéni befektetők okozták, akik a pénzügyi szektort elöntő pánik közepette egyszerűen ki akartak szállni a banki részvényekből. Az ezzel érvelők felidézik, hogy a bankpapírok árfolyamai szeptember óta is tovább zuhantak a Londoni Értéktőzsdén. A Royal Bank of Scotland, a befektetők által legsúlyosabban kivéreztetett brit nagybank - amelyben a brit kormány 20 milliárd fontos életmentő tőkejuttatás fejében 57 százalékos részesedést szerzett, évtizedek óta az első bankállamosítást végrehajtva - a tilalom óta is egyharmados árfolyamveszteséget szenvedett el. (MTI)
A pénzügyi válság kapcsán az FBI is többet vizsgálódna, de ehhez jelenleg nincs elegendő munkatársa és forrása. A The New York Times vasárnapi kiadásának nyilatkozva az FBI vezetőhelyettese elmondta: a 2001. szeptember 11-i merényletek után a nemzetbiztonságra összpontosítottak, most az FBI szeretné megduplázni azon ügynökei számát, akik a gazdasági bűnözéssel foglalkoznak.
A nyilatkozat szerint az FBI már 2004 óta figyelmeztet egy fenyegető jelzálogpiaci válságra, és többször javasolta az amerikai kormányzatnak - eredmény nélkül - hogy a pénzügyi ágazatban rendeljenek el bizonyos vizsgálatokat. 2001 óta az FBI gazdasági bűnözéssel foglalkozó alkalmazottainak számát 600 fővel - a 2001 előtti szám több mint harmadával - csökkentették. Ennek megfelelően a pénzügyi intézmények elleni vádemelések száma 2000 és 2007 között a korábbi felére csökkent, míg a biztosítási csalások büntetési ügyei 75 százalékkal estek vissza.
A devizahitelekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések egyike lehet a futamidők módosítása – mondta Veres János pénzügyminiszter. Támogatásról nincs szó, de részletekbe nem kívánt bocsátkozni, mert még nincs végleges álláspont a kérdésben. Szerdán döntenek az intézkedésekről.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szombati nemzeti csúcson arról beszélt, a kormány azt tervezi, hogy segítséget nyújt a devizahitellel rendelkezőknek, és az ezzel kapcsolatos javaslat jövő szerdán kerülhet a kormány elé. A kormányfő szerint nem költségvetési forrásból, hanem a hitelszerződések átalakításával segítenék, hogy a törlesztő részletek ne növekedjenek drasztikusan.
A pénzügyi tanácsadással foglakozó vállalkozások sem vonhatják ki magukat a pénzügyi válság hatósugarából annak ellenére, hogy ez a tevékenységi csoport az elmúlt években stabilan működött - prognosztizálja az Opten Kft. A céginformációval foglalkozó társaság rövid elemzésében ismerteti: Magyarországon jelenleg több mint 18 ezer olyan cég van, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi tanácsadás. Ezek a cégek összesen 33 ezernél is több alkalmazottat foglalkoztatnak. A szektor súlyát jól mutatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 520 milliárd forint "üzletviteli szaktanácsadás" tevékenységhez sorolható számlát állítottak ki 2007-ben.
Az Opten megjegyzi: a pénzügyi válság következményeként a lakosság egyre szkeptikusabb a "biztos befektetésekkel" és a gazdasági szakemberekkel szemben, és ez kihat a pénzügyi tanácsadó cégek tevékenységére is. Az Opten azonban rámutat: eddig az a mondás járta, hogy az információ hatalom, most már azt kell, hogy mondjuk: "az információ a túlélés elengedhetetlen feltétele" - fogalmaznak a közleményben.
Az elemzők szerint hétfői ülésén nem változtatja meg a 8,50 százalékos irányadó kamatot a monetáris tanács. A Reuters legfrissebb felmérésében résztevők közül 13 elemző változatlan kamatszintet, két elemző 50 bázispontos kamatemelést vár a monetáris tanács hétfői ülésén. A szakértők szerint decemberig már nem változik a kamat, a jövő év végére viszont 7,50 százalékra csökken.
Az MTI által előzetesen kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett kilenc nagy londoni befektetési bank térségi szakértői közül - alapeseti prognózisként - egy sem vár kamatmódosítást hétfőre. Ugyanakkor teljes bizonyossággal nem zárják ki az esetleges szigorítást. A citybeli elemzők visszatérő érvelése az, hogy kamatmozgatással most nem érhető el eredmény, az MNB elsődleges feladata a likviditási helyzet kezelése.