A Standard & Poor's kedden módosította, javította a Mol hosszú távú hitelminősítését BBB- (negatív kilátással) besorolásról BB+ besorolásra (stabil kilátással) - közölte a Mol kedden a BÉT honlapján. Ugyanakkor a Mol bejelentette a beruházások visszafogását és a működési költségek csökkentésének tervét is. A Mol közleménye emlékeztet arra, hogy az S&P azután hozta meg döntését, hogy november 17-én Magyarország hitelminősítését "BBB" besorolásúra csökkentette (negatív kilátással), mely az országot, illetve a régiót sújtó recesszióra vonatkozó általános várakozásokat tükrözi.
A Mol hangsúlyozza, hogy a Mol pénzügyi helyzete stabil: a likviditást és a tőkeerőt tekintve is. A magyar olajcégnek jelenleg több mint 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, illetve bankbetéttel rendelkezik, amely megfelelő pénzügyi rugalmasságot jelent rövid és közép távon. A prudens pénzügyi fegyelem fenntartása érdekében a Mol meg kívánja őrizni legalább az 1,2 milliárd euró lehívatlan hitelkeretét, mint „aranytartalékot". (MTI)
Kedden a Világbank sürgette Bulgáriát: készítsen gazdasági szükségtervet, gondolván arra, hogy az úgynevezett felzárkózó gazdaságok a globális pénzügyi válság miatt komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Bulgária érzékelte ezt, derül ki a jelentésekből, melyek szerint a jövő évi gazdasági bővülésre vonatkozó 6,5 százalékos régebbi prognózisát hétfőn 4,7 százalékosra vette vissza.
A Világbank bulgáriai képviselője szerint nincsenek megfelelő intézkedési tervek: a munkanélküliség növekedése esetére például nincs a hazai kereslet stimulálását célzó intézkedés. A kiadások csökkentése helyett a kormányzat nagy beruházásokat tervez a nagy tartalékokból, mert aggódik a külföldi befektetések elapadásától. Az országnak jelentős fizetési mérleghiánya van, emiatt, valamint jelentősebb küladósságának apasztása miatt erősen függ a hitelfelvételektől, e tekintetben olyan sérülékeny, mint a kis balti államok.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága felkéri a kormányt arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) csak kiemelten fontos, jól megfogalmazott feladatokkal bízza meg, mert ezeket lehet maradéktalanul végrehajtani, mondta el Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke a bizottság zárt ülése után. A főigazgatót a kialakult pénzügyi válság Magyarországot érintő nemzetbiztonsági hatásairól, az ezzel kapcsolatos információgyűjtés módszereiről és a magyar gazdaságot, a forintot, és néhány tőzsdei céget ért külföldi támadás elhárításáról hallgatták meg.
A bizottság alelnöke elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar gazdaság, a forint, és a tőzsdei részvények árfolyamának alakulását, és amennyiben szükséges, akár soron kívül is meghallgatják az NBH főigazgatóját arról, hogy miképpen próbálja a szolgálat kivédeni a külföldről érkező beavatkozásokat. Tóth Károly kiemelte, hogy a jelenlegihez hasonló válsághelyzetben a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ugrásszerűen megnőnek, így több pénzügyi forrást kell biztosítani számukra. A bizottság alelnöke szerint a jövő évi, többször átdolgozott költségvetésben az NBH számára címzett összeg elégséges a szolgálat megnövekedett feladatainak ellátására, a pontos összeget azonban nem tudta megnevezni. (FH)