A Standard & Poor's kedden módosította, javította a Mol hosszú távú hitelminősítését BBB- (negatív kilátással) besorolásról BB+ besorolásra (stabil kilátással) - közölte a Mol kedden a BÉT honlapján. Ugyanakkor a Mol bejelentette a beruházások visszafogását és a működési költségek csökkentésének tervét is. A Mol közleménye emlékeztet arra, hogy az S&P azután hozta meg döntését, hogy november 17-én Magyarország hitelminősítését "BBB" besorolásúra csökkentette (negatív kilátással), mely az országot, illetve a régiót sújtó recesszióra vonatkozó általános várakozásokat tükrözi.
A Mol hangsúlyozza, hogy a Mol pénzügyi helyzete stabil: a likviditást és a tőkeerőt tekintve is. A magyar olajcégnek jelenleg több mint 1,5 milliárd euró lehívatlan hitelkerete van, illetve bankbetéttel rendelkezik, amely megfelelő pénzügyi rugalmasságot jelent rövid és közép távon. A prudens pénzügyi fegyelem fenntartása érdekében a Mol meg kívánja őrizni legalább az 1,2 milliárd euró lehívatlan hitelkeretét, mint „aranytartalékot". (MTI)
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn telefonon beszélt Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A válságról és a közös európai fellépés lehetőségeiről beszélgettek. Gyurcsány vasárnap telefonon beszélt Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Gordon Brown brit miniszterelnökkel is. (Független Hírügynökség)
A globális pénzügyi válság Európa legnagyobb ingatlanpiacait - Nagy-Britannia, Németország, Franciaország - érintette a legérzékenyebben, Skandináviában nőtt, a közép-kelet-erópai térségben pedig stabilan fejlődött a piac - áll a CB Richard Ellis Österreich hétfőn közzétett elemzésében. A három legnagyobb piacon a harmadik negyedben 11,4 milliárd eurót tett ki az ingatlanforgalom, 70 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Ezeknek az országoknak a részesedése az egész európai ingatlanforgalomból 43 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 65 százalékról. Összességében az ingatlanbefektetések volumene 26,4 milliárdot tett ki, ez 59 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 64,5 milliárd eurónál. Olaszország, Portugália és Spanyolország esetében a visszaesés 51 százalék volt, a Benelux államokban 77 százalékot, a közép-kelet-európai országokban 42 százalékot tett ki. Egyedül Skandináviában nőtt a volumen, 41 százalékkal.