Kürti Gábort eddig a Critical Mass, és egy sor biciklis tüntetés szervezőjeként, biciklis aktivistaként volt ismert kerékpáros körökben. Néhány hete viszont elvállalt egy sokkal kevésbé forradalmi pozíciót: a Kerékpárosklub elnöke lett. Milyen irányba vinné el a bringás fejlesztéseket szorgalmazó szervezetet az eddig inkább gerillaakcióiról ismert aktivista?

Közösségi finanszírozással működő szervezetet szeretnék a Kerékpárosklubból. Ne legyünk az a szokásos magyar civilszervezet, aminek a léte a pályázatoktól függ, és nem azt csinálja, ami a dolga, hanem amire pályázati pénzt tud szerezni. A civil szervezetek lényege, hogy felügyeljék az államot, de hogy tudnák ezt tenni, ha közben az állami forrásoktól függenek?

Emiatt fontos, hogy a civil szervezeteknek legyen stabil társadalmi kapcsolatuk, és ne csak az 1 százalékos kampányok idején tegyenek úgy, mintha fontosak lennének a támogatóik. Most 2100 tagunk van, de a stabil működéshez jó lenne, ha ezt ötezerre tudnánk növelni. Ez jó iránynak tűnik, mert emiatt aktívnak és eredményesek kell lennünk, azokért dolgozva, akiket képviselünk.

Miket szeretnétek elérni a közeljövőben?

Az egyik aktuális tervünk, hogy a Lánchidat felszabadítsuk az állandó dugók alól, mégpedig úgy, hogy autók helyett csak a gyalogosok, kerékpárosok, a tömegközlekedés, meg a taxik használhassák. Most naponta 19 ezer jármű megy át a Lánchídon, miközben a két szomszédos híd közül az Erzsébet hídon 66 ezres a forgalom, a Margit hídon pedig 53 ezer. Szóval már most is harmad annyian használják a Lánchidat, mint a két mellette levőt. Egy Főmterv tanulmány szerint a híd lezárása esetét 4-4 ezer autós kerülne át ezekre a hidakra, azaz a terhelés ott nem lenne sokkal nagyobb. Cserébe rengeteg ember váltana biciklire ezen a környéken.

A Lánchídon egyébként is olyan gyakori a dugó, hogy aki gyorsan akar átkelni a Dunán, ma is inkább elkerüli. Azt hallottam, csak az amatőr taxisok szoktak erre járni.

De miért lenne fontos ez a bicikliseknek? Aki szeretne, most is átbiciklizhet rajta.

Ez így van, és ez egyébként a Kerékpárosklub egyik nagy sikere. Ahogy a klub érte el, hogy legyen kerékpárút a Kiskörúton.

A mérések szerint a Lánchídon mernek a legkevésbé biciklizni az emberek. Csak 32 százalék teker az úton, 68 százalék inkább a járdát választja. Érthető, mert az út szűk, a biciklis mellett nehezen férnek el az autók, ezért sokan félnek, hogy leszorítják őket. A vasszerkezet miatt lehetőség sincs lehúzódni.

Csak hogy érzékelhető legyen, mennyire tartanak a hídtól: az egyik legkevésbé biciklizhetőnek tartott úton, a József körúton is 64 százalék mer az úton tekerni.

A Lánchíd közben az egyik legfontosabb biciklis összeköttetés lenne Pest és Buda között. A Belvárosban már sokan közlekednek biciklivel, de a budai oldalon drasztikusan esik a számuk. Részben azért, mert nehéz átkelni a Dunán. Az Erzsébet híd egy autópálya, a belvárosi dunai hidak közül csak a Margit híd bringázható. A statisztikák azt mutatják, hogy az emberek 5 kilométeres távon szoktak biciklit használni a városban, szóval a Rákóczi híd ebből a körből már kiesik, hiába van rajta bicikliút. Ha öt kilométernél többet kell tekerni, sokan leteszik a kerékpárt. A Lánchíd kerékpározhatóvá tételével sokkal több ember ülne bringára napközben.

Oké, ez az elmélet. Mi a realitása a programnak?

A híd felújítása már létező terv, de a bicikliseket egyelőre a kiszélesített járdára terelnék, vagy bringás piktogram lenne az aszfalton. De lesz kerékpáros sáv az Alagútban, egy irányban, szóval már arra is tovább lehetne menni. Amúgy csak idő kérdése, hogy a Lánchídat teljesen átadják a bicikliseknek és a tömegközlekedésnek, mert ez a híd és ez az útvonal erre ideális, szemben például a hatsávos Erzsébet híddal.

Milyen terveitek vannak még?

Szeretnénk aktívabban részt venni a KRESZ módosításokban. Eddig követtük a változásokat, és a tervezeten próbáltunk változtatni. De jó lenne, ha mostantól mi tudnánk előállni változtatási javaslatokkal.

Ilyen például, hogy a pirosnál a kerékpáros jobbra kanyarodhasson, persze elsőbbségadási kötelezettség mellett. Ez egyre több európai városban elfogadott. Másik tervünk, hogy legyenek egy olyan biciklis utcák a városban, mint amik Berlinben figyeltünk meg. Azzal, hogy ezekben a zónákban az autó behajthat, de másodrendű közlekedési eszköz, nagyon kellemes, élhető helyek alakulnak ki a városban.

Van még pár programunk, például jó lenne olyan mérnököket képezni, akik értik ezt a fajta várostervezést. Az nem fog menni, hogy minden egyes tervezésben mi szakértsünk, egyszerűen nincs rá kapacitásunk. Már eddig is terjesztettük a korszerű trendeket egyetemeken és szakkollégiumokban, leendő útmérnököknek, akik dohos tankönyvekből tanulnak szmogos közlekedéstervezést.

Korábban jó volt az együttműködésetek a BKK-val, köszönhetően annak, hogy Vitézy Dávid támogatta a biciklis kezdeményezéseket. A pletykák szerint miután Tarlós István eltávolította Vitézyt, a BKK erős irányváltáson ment át. Mennyiben fenyegeti ez a terveiteket?

Mi egyelőre nem érzünk semmit. Sőt, a BKK-val pont most igyekszünk szorosabb munkakapcsolatba lépni. Havonta le fogunk ülni tárgyalni, hogy ne a sajtóból ismerjük meg egymás terveit. A kerékpáros közlekedés ügye egyébként maradt a BKK alatt, köszönhetően annak, hogy a Bubit is ők kezelik.

Téged a legtöbben a Critical Mass egyik szervezőjeként ismernek, és a Hajtás Pajtásban dolgozol, régebben futárkodtál is. Most mennyit biciklizel?

A mostani életmódom azt mutatja, hogy az autózás és a biciklizés nem egymás ellentétei. Egy ideig teherbiciklivel vittem a gyerekeimet oviba (erről filmet is forgattunk), majd iskolába Újpest és Kőbánya közt, de hárommal ezt már nehéz összehozni. Manapság az autót és tömegközlekedést kombinálom munkába menet, de a belvárosban csak BKV-n, Bubin vagy saját bringán közlekedek.

Az autó egyébként jó, ha arra használják, amire való. Mi mindig 4-5-en ülünk benne, és mikor kirakom a gyerekeket, bérlettel folytatom az utat. Ha mindenki így autózna, kevesebb lenne a gond a városban.Ráadásul ahogy egyedül járhatnak, én újra bringázni szeretnék.

Mi lesz a Critical Massekkel? Pár éve meghirdettétek, hogy vége, de tavaly újra rendeztetek felvonulást.

Nem, az már I Bike Budapest volt. A Critical Mass évi kétszeri harcos nevű demonstárció volt, ez viszont örömbringázás. Ráérünk akkor tüntetni, ha okunk is lesz rá.

Mi a baj a tüntetéssel?

Falat húz az autósok és a bringások közé, miközben a kettő jól megfér egymás mellett. sőt igazából egyre kevésbé létezik ez a két homogén csoport.

Budapesten vége a biciklis forradalomnak, elértük a célunkat, a bringázás népszerű lett és polgárjogot nyert. Nekem is évekbe tellett, míg rájöttem erre. Mikor a CM-eket szerveztük, mindig volt valamilyen követelésünk. Aztán az utolsónál már nem tudtunk mit ráírni a matricára. Minden nagyobb követelésünk teljesült. Ha pedig így van, akkor nem tüntetni kell, hanem dolgozni, hogy több bringás legyen az utakon, és jobb körülmények közt közlekedhessenek.

Mit látsz, jobb biciklizni ma, mint 10 éve?

Az utóbbi 10 évben tízszer több lett kerékpáros Budapesten, de a hirtelen változás feszültségekkel járt. Szabálytalan autóvezetők veszekedtek szabálytalan kerékpárosokkal, míg például a szabálytalan gyalogosokat már mindenki megszokta. De azt vettem észre, hogy egyre jobb fejek az autóvezetők

Figyelnek a biciklisekre, ami érthető is, mert a legtöbb sofőrnek már biciklizik a gyereke, a munkatársa, vagy valamelyik ismerőse. Esetleg maguk is szoktak a városban tekerni. És ha van személyes kapcsolat, akkor a biciklis már nem zavaró tényező, idegen elem, hanem olyan közlekedő, aki akár mi is lehetnénk.