Jöhet a Nemzeti Közbringarendszer
Több, mint 2 éve indult a MOL Bubi közbringarendszer. Azóta többször fejlesztették, bővítették, most 112 gyűjtőállomásból és 1286 kerékpárból áll. Bár március 1-jéig a téli üzemmódra álltak át, a jeges mínuszok se riasztották el a felhasználókat, még a leghidegebb időben is napi 200 körüli kölcsönzést regisztráltak. Vajon bővül-e tovább a hálózat, milyen változások várhatók?
Államosítás helyett hívjuk egységesítésnek
Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos szeretné elérni az országos közbicikli rendszerek egységesítését (nevezzük most Nemzeti Közbringarendszernek). A cél világos: egyetlen bérlettel (vagy alkalmazással, vagy kóddal) bármelyik városban használhassuk a helyi közkerékpárokat.
Jelenleg 10 rendszerről tudunk, de mivel a polgármesterek körében egyre népszerűbbek a bringás beruházások, várhatóan ugrásszerűen nő majd a FeCsuBi-k (Felsőcsudafalva-bike) száma. Így minél előbb lépné meg a kormányzat az egységesítést, annál könnyebb lenne a dolga. Mivel a városokban nem csak a biciklik eltérőek, de a tulajdonosi, illetve üzemeltetői kör is, ezért első lépcsőben a szoftveres megoldásokat hangolnák össze.
Virtuális dokkolók, elektromos bringák
Felmerült, hogy a 2008-ban kezdett tervezéskor nagyon menő és iránymutató Bubi fölött mára kicsit elrepült az idő. Az európai városokban, sőt Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk elektromos közbiciklikkel, a bébibubiról nem is beszélve. A fejlődés a dokkolóállomásokat is érinti, a trend a dokkoló nélküli, vagy a virtuális állomások felé mutat. A dokkoló nélküli rendszerekben nincsenek kiépített állomások, az ember ott zárja le a biciklit, ahol akarja, és induláskor nem azt nézi a telefonján, hogy mennyi bringa van az állomáson, hanem hogy hol parkol a legközelebbi.
És ebből már látszik is, hogy ami előny a leadásnál, az hátrány a felvételnél. Ráadásul például a hétvégi budapesti bérlések nagy száma csoportos, ha egy valakinek van bérlete, 3-4 fő is átmehet vele egyik helyről a másikra, így oldva meg az “én bringával vagyok, akkor hogy csináljuk?” problematikáját. Ez a dokkoló nélküli rendszerben kivitelezhetetlen, már 2 főnek is nehéz összevadászni 2 biciklit, így elveszne a Bubi fő előnye, a rugalmaság és gyorsaság. Ezért külföldön több helyen ugyan lehetővé teszik, hogy bárhol lerakhassák a bérlők a bringát, de bizonyos pontokon túl már fizetni kell ezért a plusz kényelemért (meg persze azért, hogy valaki visszavigye a gépet a pusztából).
A másik út a virtuális állomások kijelölése. Ilyenkor egy adott területen belül (például Blaha Lujza tér) bármihez le lehet kötni a biciklit, és kölcsönzéskor is biztosak lehetünk benne, hogy rövid idő alatt több bringát is találunk.
Mi lenne jó megoldás Budapesten?
A meglévő infrastrukturát nyilván nem kéne felszámolni, azonban a virtuális állomások telepítésével a rendszer sokkal költséghatékonyabban bővülhetne, és valószínűleg hiba lenne az állomástól függyetlen leadás lehetőségét nem megfontolni. Az esetleg bevezetésre kerülő elektromos biciklikkel főleg a budai oldalt lehetne megszórni, illetve a külvárosokat összekötni a metróval, ebben az esetben az e-biciklik ráhordó szerepet játszhatnának.
És most szavazzon kettőt!
Jó ötlet-e az államosított Bubi?
Kellenének-e elektromos bringák a rendszerbe?
Érdekel a Bubi sorsa? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!