Az egész városban érezhető a kerékpáros forgalom növekedése a Kerékpárosklub adatai szerint, a szervezet szerint ez azt bizonyítja, hogy sokkal több budapesti ülne biciklire, ha több kerékpársáv lenne.
A Bem rakparton szombaton több mint 6000-en, az Árpád hídon mintegy 3800-an tekertek, ennél többet csak a 2018-as I bike Budapest felvonulás napján mértek. Ez a két kerékpárút a legnépszerűbb, de a Hungária körúti és a Csepelre vezető kerékpárúton is nőtt a biciklis forgalom.
Németországban április 28-án lépett életbe az új KRESZ, ami több olyan elemet is tartalmaz, ami a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésbiztonságát fokozza. A német szabályozás Magyarország számára is példa. Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos egy Facebook-posztban foglalta össze, hogy miért van itt az ideje itthon is módosítani a KRESZ-t, és milyen elemei vannak az évek alatt összerakott módosítócsomagnak. Posztunkban Révész írásának főbb elemeit idézzük.
Budakalász megváltoztatta az elmúlt hétvégéken érvényben lévő korlátozási szabályait, így a Duna feletti Megyeri híd megnyílt a kerékpárosok előtt, de továbbra is csak át lehet tekerni a településen.
"Bár a kerékpársávokat ideiglenesen, a járvány idejére hoztuk létre, bízom benne, hogy minél több állandóra is megmaradhat közülük" – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester az elmaradt budapesti biciklisfelvonulás, az I bike Budapest napján közzétett Facebook-bejegyzésében.
A települési önkormányzatok már több hétvégén felhatalmazást kaptak arra, hogy külön korlátozásokat vezessenek be a koronavírus-járvány miatt, és ezek egy része a kiránduló, túrázó, munkába járó bicikliseket is érinti. Budakalászon elég abszurd szabály született, a Megyeri hídra nem hajthatnak fel, illetve arról le bringások, de ugyanott gyalogosok minden további nélkül keresztülhaladhatnak,írja posztjában a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (Maketusz).
Húsvét óta az önkormányzatok saját területükön az államinál szigorúbb korlátozásokat is életbe léptethetnek hétvégente. A szándék a vírus terjedésének lassítása, de több településen az amúgy ajánlott és biztonságos kerékpáros közlekedést és túrázást is megfojtják ezzel. Több kerékpáros szervezet, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (Maketusz) és a Magyar Kerékpárosklub is arra kéri az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül ezeket a szabályaikat.
Ötszáz bringát bocsát rendelkezésre egészségügyi és szociális dolgozóknak a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség, hogy a tömegközlekedést elkerülve biztonságosabban járhassanak munkába. Húsz darab biciklit pénteken már át is adtak a Szent László Kórháznak, és az egyik bringát Szlávik János infektológus, osztályvezető főorvos is kipróbálta.
A Tétényi úton is elkezdték felfesteni az ideiglenes kerékpársávokat a megváltozott közlekedési szokásokra reagálva, írja közleményében a BKK.
A Fővárosi Önkormányzat április elején döntött arról, hogy néhány fontos útvonalon ideiglenes kerékpársávot alakítanak ki, amivel a fővárosiak munkába járását és biztonságos közlekedését akarják segíteni koronavírus-járvány idején. A Bartók Béla úton azóta már kialakítottak ilyen sávot, de a Tétényi után már tervben vannak újabb helyszínek is.
Berlin Kreuzberg negyedében bejött a kísérlet a városvezetés szerint, így most ideiglenes felfestésekkel más német városokban is kiszélesíthetik a kerékpársávokat a járvány idejére. A szélesebb utak segíthetnek a lezárások alatt megnövekvő biciklisforgalom elvezetésében, miközben így a fizikai távolságtartás is könnyebben tartható.
Csak szentendrei kerékpárosok használhatják a húsvéti ünnepek alatt a városban a Duna-parti kerékpárutat, közölte a település önkormányzata.
A koronavírus-járvány teljesen felborította megszokott életünket. A gazdasági, társadalmi veszteség mértéke egyelőre nehezen felmérhető, de a kényszerűségből vállalt életformánk pozitív folyamatokat is beindított. Sok helyen csökkent például a légszennyezés, és a kerékpározás is is sokat profitált a helyzetből. Látványosan megugrott a bringák közlekedési és szabadidős használata is. Futárok és munkába járók, kocakirándulók lepték el az utakat.
Két rövid szakaszon, a Bartók Béla úton és a Tétényi úton fest fel ideiglenes kerékpársávokat a megváltozott közlekedési szokásokra reagálva a BKK, reagált a lépésre Vitézy Dávid.
Örülök, hogy legalább az alapelvek meghallgatásra találtak a múlt heti javaslataimból és a Magyar Kerékpárosklub, illetve a Közlekedő Tömeg ajánlásaiból, bár ennél jóval bátrabb első lépéseket is el tudtam volna képzelni.
– írja közösségi oldalán a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója.
Hozzáteszi: Nagykörút, Rákóczi út, Üllői út, Bajcsy, pesti alsó rakpart - bőven van még lehetőség és teendő. Főleg, hogy nem is csak az egyre több kerékpáros biztonságos közlekedése érdekében, hanem a négy fal közül a tavasz érkeztével kimozdulni vágyó gyalogosok, futók számára is indokolt közterületeket átadni.
Erre azért van szükség, mert a járdák szélessége a sűrűn lakott belváros nagy részén nem biztosítja a járókelők között az előírt távolság betartását. Van honnan elvenni közterületet, hisz az autóforgalom töredéke a korábbinak. Mindez persze nem csak a fővárosi főutakra, hanem a kerületi kezelésű kisebb utcákra is igaz.
Az érvényben lévő kijárási korlátozások mellett is lehet a másokkal való érintkezés nélkül kimozdulni a szabad levegőre, egy kört biciklizni, sétálni, futni vagy kerékpárral munkába járni, ahogy az országos tisztifőorvos is javasolta tegnap. Tartsuk be a szabályokat, amikor csak lehet, maradjunk otthon, vigyázzunk egymásra! - zárja Vitézy a posztot.
Közleményt adott ki pénteken a BKK, amely szerint a Fővárosi Önkormányzat néhány fontos útvonalon ideiglenes kerékpársávok kialakításáról döntött, amivel a fővárosiak munkába járását és biztonságos közlekedését akarják segíteni koronavírus-járvány idején.
A Budapesti Közlekedési Központ és a Budapest Közút szakemberei a terveket elkészítették, a kivitelezés már a napokban elindulhat.
Az elmúlt hetekben a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapest Közút folyamatosan elemezte a forgalom alakulását. A drasztikus forgalomcsökkenés alapjaiban változtatta meg Budapest közlekedését. A BKK egyes járatain 90%-kal csökkent az utasok száma, emellett a gépjárművek forgalma is megközelítőleg felére esett vissza. A járványügyi veszélyhelyzet miatt sokan keresnek átmenetileg olyan közlekedési módokat, amelyekkel minimalizálhatják a másokkal való érintkezést. Ennek és a MOL Bubi árának drasztikus csökkentésének köszönhetően az elmúlt időszakban nőtt a kerékpáros forgalom Budapesten.
A koronavírus-járvány okozta forgalomcsökkenés a nehézségek mellett lehetőséget biztosít arra, hogy gyors beavatkozással javuljon Budapest kerékpár-közlekedési hálózata. A kerékpározás a járványügyi veszélyhelyzet idején is megfelelő közlekedési forma. Karácsony Gergely főpolgármester a főváros döntéshozói és közlekedési szakemberei bevonásával a növekvő tendenciát mutató kerékpáros közlekedés feltételeinek gyors továbbfejlesztéséről döntött, ezzel egy fenntartható alternatívát biztosítva a közlekedőknek. A Fővárosi Önkormányzat a biztonságosan használható kerékpárutak azonnali növelésével segíti az emberek munkába járását, illetve javítja a járványhelyzet idején stratégiailag is fontos egészségügyi intézmények elérését.
Április elején megkezdődik a szakaszok kivitelezése, elsőként a Bartók Béla út és a Tétényi út kerékpáros átalakítása valósulhat meg. Az ezt követő szakaszokat a Fővárosi Önkormányzat a kivitelezés üteméhez igazítva, a megnyitott szakaszok tanulságait elemezve jelenti be és nyitja meg.
A lecsökkent közúti forgalom következtében a gépjárműforgalom érdemi korlátozása nélkül is kialakítható egy bringás főhálózat a Hungária körúton belüli városrészeken. Ezzel olyan utakon is biztosíthatóak a biztonságos kerékpározás körülményei, amelyeken eddig csak kevesen mertek biciklizni. Az ideiglenes forgalmi állapot várhatóan szeptemberig marad fenn, de ha a későbbi tapasztalatok kedvezők lesznek, az ideiglenesen kialakított sávok egy része a járvány után akár véglegessé is válhat.
Szentendre déli határában ma a helyére emelték a Budapest–Szentendre bicikliút egyik leglátványosabb elemét, a Dera-patakot átszelő 36 méteres acélhidat. Akét, darabonként 9 tonnás hídelem beemelése nagyjából fél óráig tartott, a szerkezet sötétzöld színéről facebookos szavazáson döntöttek a szentendreiek.
A Magyar Kerékpárosklub közölte, hogy a BKK biciklis forgalomszámlálói már márciusban a tavaly áprilisihoz hasonló kerékpáros forgalmat mértek Budapesten. Sokan alighanem a koronavírust úsznák meg a biciklizéssel.
A koronavírushoz kapcsolódó munkahely- és iskolabezárások után töredékére esett a budapesti járműforgalom. Korábbi csúcsidőkből is eltűntek a dugók, a BKK járatok utasszáma tizedére csökkent. Személyes tapasztalatom szerint a lakásunk előtt elsuhanó villamosok utasforgalma bináris kérdéssé szűkült, van-e a villamoson egy utas, vagy ez is üresen megy el.
Nem így a kerékpározásé. Már a vészhelyzet bevezetése előtt látható volt a biciklis forgalom növekedése Budapesten.
A veszélyhelyzet kihirdetésének napján, majd az azt követő munkanapon a Bem téri forgalomszámláló, a megelőző munkanapok forgalmának másfélszeresét mérte.
Az iskolák bezárásával kezdődő március 16-i héten napról napra nőtt a biciklis forgalom. Annyian tekertek el a Bem téren, Árpád hídon és a Hungária körúton elhelyezett kerékpáros forgalomszámlálók felett, mint tavaly áprilisban.
Mindez az összforgalom jelentős visszaesése miatt érdekes igazán. Valószínűleg nem kizárólag a jó idő, hanem a koronavírusos fertőzések elkerüléséért is sokan biciklire ülhettek azok közül, akiknek menniük kellett valahova. Többen voltak közöttük olyanok is, akik napi mozgásigényüket elégítették ki az emberek közti távolságot biztosító kerékpározással.
A Magyar Kerékpárosklub senkit nem biztat lakóhelye indokolatlan elhagyására. Ugyanakkor azt javasolja, hogy ha muszáj mennünk valahova, menjünk inkább - az egészséges és környezetbarát - kerékpárral.
Bár az egész város üres, a parkokban azért sokszor látni még embereket, sajnos öregeket is, de főleg magányos kocogókat, olykor együtt sportoló fiatalokat is. Ők ugyan lehet, hogy kevésbé veszélyeztetettek, viszont lehet, hogy tünetmentesen vészelik át a kórt, de az időseket megfertőzhetik.
Így nem igazán ajánlatos számukra sem olyan helyekre kimozdulni, ahol idősebb emberekkel tudnak találkozni, ó.Természetesen a saját kert, vagy a garázsból, saját autóval megközelíthető néptelen erdő járványügyileg kevésbé veszélyes.
A koronavírus terjedése ellen védekezve a Magyar Kerékpárosklub elhalasztja az április 25-ére meghirdetett budapesi biciklis felvonulását, az I bike Budapestet.
Bővül a kerékpárút-hálózat Szolnokon és környékén. A nyár végére elkészülő beruházásra az önkormányzat 740 millió forint támogatást nyert el a Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) pályázatán, írja az MTI.
Idén már 5 éves lett a Critical Mass bringás demonstrációból kinőtt kerékpáros piknik, az I bike BP. Az idei menetet április 25-én szombaton rendezik, 12 kilométeres távon. Az örömbringázás célja, hogy olyan város legyen Budapest, ahol mindenki biciklire tud ülni, és nyugodtan tud tekerni. 3 hídon, 1 alagúton, az Andrássy úton és a rakparton halad majd a menet, íme az útvonal:
A március 2-áig tartó kéthetes szavazáson Szentendre választási névjegyzékében szereplő 22 082 lakosából 2622-en adták le voksukat az EUROVELO 6 nemzetközi kerékpárút várost érintő szakaszát és a Szentendrét és Szigetmonostort összekötő kerékpáros híd elhelyezkedését illetően – írta az MTI a polgármester közleményét idézve.
A szavazatok 55,11 százaléka, azaz összesen 1445 szavazat arra futott be, hogy a belvárostól délre legyen a híd. A két belvárosi hídhelyre együttesen 678 szavazat érkezett, ami a voksok 26,24 százaléka, míg a Határcsárda helyszínére 209-en voksoltak, ami 7,97 százalék.
Fülöp Zsolt szerint ezzel a megoldással a kerékpáros-forgalom elkerüli majd a Duna-korzót, és a híd levezetéséhez kapcsolódó nemzetközi kerékpárút nem vágja el a korzót a folyótól. A többi, északi hídhelyszínhez képest közelebb lesznek a tömegközlekedési kapcsolatok, a HÉV és a busz is.
A polgármester szerint a képviselő-testület támogatását fogja kérni, hogy a városképi, környezetvédelmi és vízbázisvédelmi szempontokat kiemelten figyelembe véve tárgyaljanak az illetékes kormánybiztossal és Szigetmonostorral a projekt folytatása érdekében.
Rácsodálkozott a napokban az I Bike Budapest a feltört Olof Palme sétány helyén épülő kis útra a Városligetben. Mint írták közösségi oldalukon, a Liget Zrt. és az egyesület korábbi egyeztetésein 6 méter széles, aszfaltozott burkolatot kértek a korábbi, 13 méteres széles aszfaltút helyére, hogy mindenki (kerékpározók, sétálók, családosok, turisták, kutyázók és társaik) elférjen Budapest egyik legforgalmasabb bringás útvonalán.
Ehelyett most egy körülbelül 4,5 méter szélesre becsült, térkövezett utacskát kaptak, amin
a konfliktusok kódolva vannak, a hibásak persze a járókelők lesznek.
Ráadásul, ha a tervezett fővárosi közlekedési aránycél teljesül, akkor 2030-ban már ötször annyi bringásnak kellene osztozni a keskeny úton a többiekkel, mint most.
Magyarország legnagyobb kerékpárgyártója, a Neuzer egyszemélyes cégként indult. Neuzer András saját magának készített alkatrészeket, de a hiánygazdaság hamar keresetté tette az 1980-as évek végén. Első konténernyi kerékpárjait uzsorakamatra vette. Ma már évente körülbelül százezer biciklit gyárt 180 munkatársával Esztergomban. Egyik népszerű biciklijét színtévesztésének is köszönheti.
Szabó Imre tíz éve él Ausztráliában, és az 1970-es években ott készült, Ford és Holden gyártmányú ikonikus autók restaurálásával foglalkozik. Mint lapunknak elmondta, amikor 2015-ben bemutatták a Bugatti Vision Granturismo-t, annyira megfogta az autó aprólékosan kidolgozott formája, hogy valamilyen módon részese akart lenni.
A leggyorsabb és legolcsóbb módja az volt, hogy kidolgozzam magamból, ha építek egy Bugatti kerékpárt.
– mesélte.
A bringaváz teljesen kézzel készült, mint ahogyan anno a Bugatti autók első darabjai is. Mivel Szabó Imre a fém megmunkálásában van inkább otthon, ez a concept kerékpár is fémből készült. Az olcsó anyagfelhasználás jellemzi, nem a most divatos karbon, de jelen esetben nem is a súlyán, hanem a formáján van a hangsúly:
Fülöp Zsolt válasza Révész Máriusznak:
Az elmúlt hónap végén Vitézy Dávid már megszólalt városunkat a Szentendrei-szigettel összekapcsoló híd ügyében, Ön pedig, aki az illetékes kormánybiztos, az Index Kerékagy blogon „Mi lesz a szentendrei kerékpáros híddal?” címen tette közzé írását. Bár álláspontunk elég távol áll egymástól, szeretnék abban bízni, hogy céljaink, törekvéseink azonosak a Szentendre és Szigetmonostor között megvalósításra váró gyalogos-kerékpáros híd kapcsán.
Számomra, és városunk lakói számára rendkívül fontosak az Ön által is hangsúlyozott környezetvédelmi szempontok. Kifejezetten kívánatosnak tartjuk, hogy Budapestről és a környező településekről fenntartható módon elérhető legyen a Szentendrei-sziget, és erre a célra alkalmas lehet egy jó helyen megtervezett, és ideálisan kivitelezett gyalogos és kerékpáros híd.
Környezetvédelmi, közegészségügyi, vagy akár életminőségi, vagyis élhetőségi szempontból a szentendreiek és a térségben élők számára - évek óta - elsődleges probléma a főváros és a Dunakanyar közötti közlekedési kapcsolat egyre drámaibb ellehetetlenülése. Kiemelt problémánk a 11-es út járhatatlansága, az egyre nyomasztóbb forgalmi dugók reggelente és késő délutánonként, vagy egy-egy napsütötte hétvégi napon, amikor a környező településekről, a fővárosból, vagy annak érintésével térségünket tömegek keresik fel autóval.
A szentendrei gyalogos-kerékpáros híd kálváriájával az elmúlt hetekben sokat foglalkozott a sajtó. Ez nem csoda, hiszen ennek a hídnak nagy jelentősége van Szentendre városi arculatában, a mindennapi kerékpáros közlekedésben, ezáltal a mostanában egyre fontosabbnak tartott környezetvédelmi szempontok érvényesítésében, és igazán ez a híd tenné lehetővé, hogy Budapestről és a környező településekről fenntartható módon elérhető legyen a Szentendrei-sziget. Sok éves előkészítő munka után, sok éves egyeztetés-sorozat után, most mégis eljutottunk odáig, hogy a hídból valószínűleg nem lesz semmi, és mindez annak ellenére történik, hogy a híd megépítéséhez szükséges uniós források is a rendelkezésre állnak. Érdemes röviden összefoglalni, hogy hogyan is jutottunk idáig.
2011-ben döntött a kormány arról, hogy Magyarországon is folytatni kell, meg kell építeni a Duna-menti kerékpárutat, az Eurovelo6-ot. Ausztriában ezt az ikonikus kerékpárutat rengetegen, évi több mint 300 ezren használják, nyilvánvaló, hogy érdemes ennek a kerékpárútnak a magyarországi szakaszát kiépíteni. A szomszédos Szlovákiában is így látták ezt, és a Duna bal partján már szinte végig elkészült a bicikliút. 10 év alatt lassan haladtunk előre, és ennek nem kizárólag pénzügyi okai voltak. A települések általában ragaszkodtak ahhoz, hogy az Eurovelo6 keresztülhaladjon a lakott területen, akkor is, ha a gáton például sokkal egyszerűbb lett volna vezetni, és még olyan helyeken is küzdöttek ezért, ahol a faluban az adottságok miatt nem állt rendelkezésre megfelelő szélességű hely a bringás út megépítésére. 2014-re elkészültek a tanulmánytervek, de az önkormányzati választások miatt sok településen új testület alakult, és a korábbi vezetés által jóváhagyott nyomvonalakat elkezdték felülvizsgálni. A vízügyet érintő területeken pedig hosszú ideig arról folyt a vita, ki legyen a kerékpárút üzemeltetője.
Február elsejétől használható Esztergom és Párkány közös kerékpárkölcsönző rendszere, amely a két várost összekötő híd után a Mária Valéria Bike nevet kapta.
A nyálkás, hűvös, ködös, sötét napokon a francnak sincs kedve kimenni bringázni, Mallorcára meg nem tud mindenki csak úgy elugrani, így pótlékként maradhat a szobabiciklizés a téli hónapokra. A görgőzés nem új dolog, de azért jóval izgalmasabb, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. A virtuális valóság hajcsársága és egy folyton váltakozó ellenállást biztosító lendkerék még a monotóniát is feledtetni tudja, derült ki számunkra a Kick-R-okosgörgő tesztjén.
Európa legnagyobb, 17 ezer férőhelyes kerékpártárolóját alakítják ki a belgiumi Gent főpályaudvarán, írja az MTI.
Szia! Nem lehet valahogy kiiktatni a 25 km/h-s rásegítési plafont?
Ez volt az első kérdésem, miután egy napja használtam egy új szolgáltatás, a lízingelhető elektromos biciklik egyik darabját. Előtte sose ültem ilyenen, és budai biciklisként sokszor gondoltam már rá az emelkedőkön, hogy jó ez a szenvedés, de biztos lehet ezt kíméletesebben is. És az elektromos bicikli ebben a megváltással egyenlő. A bérelhető, azaz lízingelhető biciklik új városi közlekedést kínálnak, és alapos dilemma elé állítják az embert.
Havi 23 500 forintért (6 hónapos bérlés esetén) kapunk egy elég masszív, mindennel (lámpa, lakat, sárvédő, csomagtartó) felszerelt, tárcsafékes, elektromos biciklit (mi a City Sportot nyüstöltük), 24 órán belüli szervizzel, biztosítással. Elsőre nem tűnik olyan kevésnek ez a 23 500 forint. De létezik olyan felállás, amikor ez bőven a megfontolás határán billeg. Például nálam. Budán lakom, ha tehetem, motorral vagy biciklivel járok, kocsit is használok, ha úgy jön ki, BKV-bérletem nincs, de szoktam azzal is utazni, közösségi autókat is szoktam bérelni, és hát van olyan is, hogy taxiba kell ülnöm.
Az év végére elkészül a Győr-Balaton kerékpárút első szakasza, jövőre pedig a tervek szerint teljes hosszában átadják - jelentette be szerdai, gyulafirátóti sajtótájékoztatóján Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos.
Elmondta, a munkálatok a Gyulafirátót és Eplény közti szakaszon kezdődtek, a 4 és fél kilométer hosszú makadám burkolatú kerékpárút, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 40 millió forint saját forrásából és 80 millió forint költségvetési támogatásból valósul meg, az idei év végére elkészül.
Hozzátette: a teljes úthálózat, amely Győrt és a Balatont köti majd össze, jövő év végére valósulhat meg, összesen 1 milliárd forintból.
Elhatároztam, hogy ezen a héten körbe tekerem a Balatont nyanyatempóban, kényelmesen, minden nap parton láblógatással, napozással, olvasással. Minimál-költségvetéssel. Balatonkör-szűzként. Nem vagyok túrázós, még bringával sem. Városi bringaéletem és a spinning az alapom.
Először úgy terveztem, hogy minden nap, ahol rám esteledik, ott kiveszek egy random szobát. Aztán szembesültem azzal, hogy tízezer alatt esélytelen szállást találni, ezért hoztam sátrat és mindent, amire kempingezéshez szükségem lehet. Szóval eléggé felpakoltam bringát, meglepő volt, mennyire visszafog. Az első fél napomra terveztem 30-40 km-t, csak hogy belekóstoljak, mi vár rám a következő napokban.
Balatonvilágosról indultam észak felé, végül Révfülöpön kötöttem ki. 72 km dimbes-dombos terepen, nap végére már nem bírtam emelkedőre nézni. Pedig holnap még ez vár rám. Nem vagyok az a torokelszorulva tájban gyönyörködős alkat, szóval emiatt nem sok (semennyi) időre nem álltam meg. Kicsit izgultam, de nincs miért. Könnyebb mint gondoltam. A bringaút, hát olyan, amilyen, néha anyáztam, de nem rosszabb, mint a városi. Nem emlékszem, mikor sátraztam utoljára, nem is gondoltam, hogy sor kerül még rá. Kellemesen elfáradtam, asszem ma nagyon jót fogok aludni.