A felmérések szerint nagy többséggel újraválasztják Evo Morales bolíviai elnököt, aki első ciklusában nagyszabású államosításokba kezdett és kedvezményeket biztosított az indián lakosságnak. A korrupciós ügyekkel vádolt ellenzéknek nem sok esélye van a megerősödésre, a baloldali Morales pártja a kongresszusban is biztos többségbe kerülhet. Ellenfelei egypártrendszertől tartanak, Morales fejlődést és reformokat ígér.
„Államosítás nélkül nincs fejlődés” - szól Evo Morales bolíviai elnök egyik kampányszlogenje, amely jól jellemzi az elmúlt négy évet, és előrevetíti a jövőt a latin-amerikai országban. Vasárnap elnökválasztást tartanak Bolíviában, amelyen szinte biztosan újraválasztják Moralest, aki a legutolsó közvélemény-kutatások szerint már az első körben megszerezheti a győzelemhez szükséges ötven százaléknál több szavazatot.
Az elnökválasztással együtt tartott kongresszusi választáson Morales Mozgalom a Szocializmusért (MAS) nevű pártjának az alsóházi biztos többség mellett esélye van kétharmados többséget szerezni a felsőházban, amellyel minden lehetséges akadály elhárulna a baloldali elnök nagyszabású reformtervei elől.
Az ellenzék egypártrendszer bevezetésétől tart és terrordemokráciáról beszél, Morales ugyanakkor haladást ígér.
Morales Bolívia első indián elnöke, az ország 9,8 milliós lakosságának hatvan százalékát alkotó őslakosok, azon belül is az ajmarák közé tartozik. A baloldali, populista politikust 2006-ban a szegények felemelését és sok egyéb mellett a kokalevél termesztésének legalizálását ígérő programmal választották elnökké.
Venezuela mellett Bolívia rendelkezik Dél-Amerika legjelentősebb földgáztartalékaival, Morales pedig már kampányában is megígérte, hogy a szegények részesülhetnek majd a földgázexport bevételeiből. Hatalomra kerülve telekommunikációs és energiaipari cégeket, valamint földterületeket államosított. Miközben az ország lakosságának 60,1 százaléka még mindig a szegénységi küszöb alatt él, Bolívia gazdasági növekedése 2009-ben a válság ellenére is elérheti a három százalékot, amivel az ország nemzetközi közgazdászok és az IMF elismerését is kivívta.
Morales sok pénzt fordított szociális kiadásokra, támogatta a gyerekeket, a kismamákat és az időseket. Számos előnyhöz juttatta az indián lakosságot és egy 2009 januári referendumon nagy többséggel megszavazott alkotmánymódosítással is nekik kedvezett. Népszavazással sikerült elérnie, hogy az eredetileg rögzített egy ciklus helyett másodszor is indulhasson az elnökségért.
Beváltott kampányígéretei azonban komoly feszültségforrást jelentettek a szegényebb indiánok és az ország lakosságának kevesebb, mint negyedét kitevő jómódú fehérek között. A fehérek dolgoztak azoknál a nemzetközi cégeknél, amelyeket részben államosítottak, emellett a gazdagabb családok nagy földbirtokait az elnök részben felosztotta az ajmara és kecsua indiánok között.
A helyzetet bonyolítja, hogy a főleg fehérek lakta, ellenzéki vezetés alatt álló keleti tartományokban van az ország gázkészletének nagy része és az üzleti élet központja. Morales előretörése előtt sokáig kezükben volt a politikai és a katonai vezetés is. Santa Cruz, Pando, Beni, Tarija és Chuquisaca tartományokban nagyobb önállóságot követeltek, és hevesen tiltakoztak Morales indiánoknak kedvező alkotmánymódosítása ellen. 2008 végén több véres összecsapás is történt, amelyben ötvennél is többen haltak meg.
Éppen az akkori összecsapások miatt vasárnap 37 ezer rendőr felügyeli a rendet a szavazóhelyiségeknél és az utcákon, bár 2009-ben már sokat javult a helyzet, és a választási kampány is komolyabb tiltakozások nélkül zajlott. Moralesnek arra is lehetősége volt, hogy traktoron, ezer támogatójának kíséretében vonuljon be Santa Cruzba, miközben a dpa elemzői szerint ezzel egy éve még komoly összecsapásokat kockáztatott volna.
Morales az elnökválasztás végeredményében szinte biztos lehet, azért koncentrált mégis a kampányban az ellenzéki erősségeknek számító tartományokra, mert a szintén vasárnap tartott kongresszusi választásokon biztos többséget akar szerezni a szenátusban. A keleti országrészt célzó kampány másik oka, hogy 2010 áprilisában regionális választásokat tartanak a tartományokban, írja a The Wall Street Journal.
Moralesnek már első ciklusa alatt sikerült megszereznie az alsóház irányítását, azonban sokszor elnöki rendeletekkel kerülte meg a kongresszust, mert a szenátusban az ellenzék több alkotmányos kereteket feszegető elképzelésének megvalósítását lassította. Egy felmérés szerint ezúttal nemcsak a többséget, de a 36-ból 21 szenátori helyet is megszerezhet Morales Mozgalom a Szocializmusért pártja, míg kilenc az ellenzéké lehet, a maradék hat pedig eldönti a kétharmad sorsát.
A bolíviai elnök szerint száznál is több új törvényt kellene elfogadnia a kongresszusnak, köztük új bányászati szabályozásokat. Második ciklusára állami útépítéseket, gyógyszergyárakat, az ország lítium- és érckészleteinek kiaknázását ígérte, utóbbiakból nemcsak az alapanyagot, hanem kész termékeket is exportálna a jövőben.
Ellenfelei a kampányban veszélyes személyi kultusz kiépítésével vádolták Moralest. Bírálói szerint pártja totális győzelme esetén az elnök egypártrendszert is létrehozhat, írja a Reuters. A dpa szerint a legerősebb ellenzéki jelölt, a felmérésekben 18 százalékra jósolt konzervatív Manfred Reyes Villa terrordemokráciáról beszélt.
9,4 százalékot kaphat Samuel Doria Medina üzletember, aki emlékeztetett rá, hogy Morales legfontosabb bázisát ezúttal is a lakosság jelentős részét kitevő kokatermesztők jelentik, a kokaültetvényekkel együtt azonban a kokaingyártás is előretört az elmúlt négy évben. Bár Morales megválasztásakor a „koka igen, kokain nem” szlogennel kampányolt, az elnök az elmúlt hetekben elismerte, hogy a kozmetikaipart és az élelmiszeripart ellátó termelők mellett az illegális ültetvények száma is megnőtt.
Több elemző a külföldi befektetők elmaradásától tart, szerintük számos szektorban lenne szükség magántőke bevonására. Arra is figyelmeztettek, hogy nincs elég képzett munkaerő az országban ahhoz, hogy Morales összes elképzelését maradéktalanul megvalósíthassák. A több jelölt mögött megosztott ellenzéknek azonban a visszásságok kihangsúlyozásával sem sikerült Morales táborából szavazókat megnyernie. „Országosan lehet, hogy nincs esélyük, de regionálisan és az egyes településeken még mindig erősek” – mondta az ellenzékről Oscar Vega politológus.
A Bloomberg szerint Morales a kampányban nem volt hajlandó vitázni az ellenzéki jelöltekkel, akik szerinte erkölcsileg nem méltók arra, hogy politikai kérdésekről beszéljen velük, . A bolíviai elnök májusban azt mondta, hogy a korrupt tisztviselők felelősek az ország gazdasági problémáiért, a kampányban pedig bűnözőnek nevezte Reyes Villát, aki állítólag még másfél éve, Cochabamba tartomány kormányzójaként jegyzett gyanús pénzügyleteket. Morales szerint börtönben a helye, Reyes Villa azonban üldöztetésnek nevezte a vádakat, bár a helyi lapokra hivatkozó Financial Times szerint december 7-re már megváltott repülőjegye van az Egyesült Államokba.
Morales és az ellenzéki vezetők nehezen átlátható harcának része lehet a Flores-ügy, amelyet az Irish Times szerint a bolíviai elnök a kampányban is bevetett. „Az emberek félnek támogatni minket, attól tartanak, hogy a kormány őket is terroristának állítja be. Az ellenzéki kampányokhoz kevés önkéntes csatlakozott” - mondta a lapnak Oscar Urenda ellenzéki képviselő.
Bolíviai kommandósok április 16-án egy Santa Cruz-i hotelben agyonlőtték a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Eduárdó Rózsa-Florest, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és Michael Dwyer ír állampolgárt. A szintén szovátai, de magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot letartóztatták. A belbiztonsági erők állításuk szerint egy feltételezett terroristacsoportot számoltak fel.
A kormány terrorizmussal és a Santa Cruz elszakadásáért küzdő fegyveres erő megszervezésével vádolta a csoportot, és az állítólag mögöttük álló bolíviai üzleti-politikai ellenzékieket. A kormánypártok által elfogadott jelentés szerint Rubén Costas Santa Cruz-i kormányzó és Branko Marinkovic helyi üzletembert finanszírozta az állítólagos terroristákat.
A bizottsági jelentést elutasító ellenzéki képviselők szerint ugyanakkor egyre több jel mutat arra, hogy a bolíviai kormányzat állt Floresék mögött, akiket megvezettek. A héten Írországban járt, majd Budapestre érkezett két ellenzéki képviselő szerint csak egy független nemzetközi vizsgálóbizottság tisztázhatná az ügyet. A magyar kormány nyitott egy ilyen vizsgálatra, és Dublinban is hasonlóan nyilatkoztak a képviselőknek.